2011.12.02. 15:28 Módosítva: 2011.12.05. 13:01
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
„Texasban vagyok, Marfa sivatagában, hatalmas labdákká zúzott autók körülöttem, kegyetlen, szenvedélyes szörnyek. Emlékeztetnek a budaörsi kertek „jó lesz még valamire” elv alapján megőrzött tárgyaira.” Rita Ackermann kiállítása a Ludwig Múzeumban.

A Ludwig Múzeum az elmúlt években sorozatosan mutat be olyan magyar származású művészeket, akik a hazai alapozó évek után külföldön építettek karriert és szereztek hírnevet. Bakos Rita New Yorkba költözése után vette fel az Ackermann nevet, hogy minél kevésbé hangozzon magyarnak. Közel húsz éve hagyta el Budapestet és költözött az Egyesült Államokba. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakáról egy ösztöndíjjal ment a tengerentúlra, de hamar úgy döntött vissza sem jön többet.

A kilencvenes évek elején hamar megtalálta közegét, az akkor kimondottan befogadó New York-i undergroundban, közösen béreltek műtermeket, kiállításhoz segítették egymást vagy stúdió látogatásokat szerveztek. Ahogy a kilencvenes években New Yorkban fellépő új irányzatok egyik jellemzője volt a műfaji korlátok áthágása és a legkülönfélébb kifejezésmódok, így a divat, a zene vagy a képzőművészet vegyítése, úgy Rita Ackermann művei, már a koraiak is, a művészeti területek formabontó összeolvasztásának szándékát mutatják.

Kezdeti rajzai és kollázsai főként személyes és a korszakot átható problémákkal, szexualitással, drogokkal, hatalmi pozíciók megkérdőjelezésével, bizonytalansággal, sorskereséssel foglalkoznak. A kiállítás anyagán egyértelműen megmutatkozik a pusztítás, elhagyás, építés, transzponálás összességéből, több dimenzióban terjeszkedő stílus, amely a művész csaknem teljes munkásságát meghatározza.

Munkáiból számos egyéni és csoportos kiállítást rendeztek, az Egyesült Államokban és Európában egyaránt.  A budapesti kiállítás elsősorban az utóbbi évek alkotásaiból mutat be festményeket, rajzokat, nyomatsorozatokat és videókat, illetve a texasi Marfában, egy művészeti program keretében eltöltött idő teljes és mérföldkőnek számító képanyagát. Az elmúlt év új műveit, a Fire by Days (Tűz, napról napra) című, két színre és egy kompozícióra épülő sorozatot itt, a Ludwig Múzeumban láthatja először a közönség.

A kiállítás 2012. március 11-ig látható a Ludwig Múzeumban.

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.