Sok ezer betegséget megspórolhatunk

2001 és 2012 között számos kutatás készült Magyarországon, amely a lakosság élelmiszerbiztonsági felkészültségét vizsgálta. Az eredmények sokszor elgondolkodtatók voltak. Kiderült például, hogy a lakosság több mint 25%-a találkozott általa hamisnak vélt élelmiszerekkel. Ennél megdöbbentőbb, hogy minden tízedik el is fogyasztotta. Még meghökkentőbb eredményekre jutottak a kutatók, amikor azt kérdezték, hogy vásárolt-e korábban a válaszadó olyan csomagolt húst, amiről otthon derült ki, hogy „szaga van”. Erre 56% válaszolt igennel, s 3%-uk azt is bevallotta, hogy bizony ennek ellenére elfogyasztotta a terméket. „Jól át kell sütni, Kedvesem. Jól megfűszerezem, senki nem mondja meg, hogy nem friss!” – hangzott a válasz, amikor megkérdezték egyiküket, hogy hogyan játszódik le egy ilyen jelenet. „Mit várjon az ember az akciós termékektől” – válaszolta egy másik résztvevő. Persze nem tudhatjuk pontosan, hogy hányan voltak olyanok, akik hasonlóan gondolkodnak, de végül nem vallották be a kutatóknak.

Sok közkeletű félreértésre is fény derült. Ezek közé tartozik például, hogy a „tartóstej” a tartósítószer miatt áll el sokáig, és emiatt a felbontás után sem kell hűtve tárolni. Sokan hasonlóan gondolkodnak a konzervekről is, holott ma már ezek is túlnyomórészt a hőkezelés és az aszeptikus csomagolás miatt őrzik meg sokáig a biztonságukat. Ugyancsak sokan gondolják, hogy a hűtőszekrényben, vagy a fagyasztóban elpusztulnak a baktériumok. Sajnos ez nincs így, ezért is kell felforralni a hűtőből kivett tegnapi pörköltet. A felforralás pedig sokak számára mindössze fogyasztási hőmérsékletre való felmelegítést jelent, amely szintén kevés ahhoz, hogy biztonságosan fogyaszthassuk például a korábban elkészített húsételeket.

Bár a sor hosszan folytatható, az eddigiekből is világos, hogy nem véletlenül a háztartásokban következik be a legtöbb megbetegedés - szakértők szerint az összes nyilvántartott esemény körülbelül 80%-a. A feltárt esetekből pedig az látszik, hogy a tudatosság hiánya okozza a legtöbb bajt.

„Az élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosságot leginkább gyerekkorban lehet megalapozni. Jó lenne, ha a gyermekek már otthon elsajátíthatnák az élelmiszerbiztonság legalapvetőbb aranyszabályait, azonban erre a megváltozott életritmus miatt a legtöbb családban alig kínálkozik alkalom” – nyilatkozta Kasza Gyula, a Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karának oktatója, aki a fenti kutatásokat lefolytatta. „Olyan egyszerű lépésekről van szó, amelyek sokszor nem magas szintű tudást, hanem inkább szemléletet, megszokást igényelnek. Mindezekkel évente több ezer betegség megelőzhető lenne, amely gazdasági és egészségügyi előnyöket is jelentene”. A Vidékfejlesztési Minisztérium felkarolta az ötletet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársaival, illetve az egyetemi kutatókkal közösen kidolgozott szakmai tervezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, és végül az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakértői fordították le „gyereknyelvre” az ismereteket.

Az új Nemzeti alaptanterv szerint a diákok a korábbiaknál többet tanulnak majd az élelmiszerláncról, amely a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig tart, jobban megismerik az ételalapanyagokat, betekintést kapnak a konyhakultúrába, a hungarikumok világába, és persze részét képezik majd a tananyagnak az élelmiszer-eredetű megbetegedések és az ellenük való védekezés egyszerű, de hatékony lehetőségei.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!