600 titkos recept Pannonhalmáról

Koratéli késő reggel révén a látóhatár még párás, november ellenére a kis kertben jó néhány tő emblematikus levendula pompázik, s takaros kis négyszögekbe rendezve – amolyan bemutató jelleggel – kakukkfű, citromfű, zsálya, a medencében tündérrózsa és vízi növények. Ezekből, és még vagy két tucat növényből készülnek a téli nyavalyáinkat orvosló gyógyteák, tinktúrák, balzsamok és gyógylikőrök, melyek nem csak egészségesek, de abszolút szóba jöhetnek úgy is, mint kulináris élvezet. Olyan különlegességeket is felsorolhatunk itt, mint az enyhén tusfürdő-zamatú levendulás csokoládé és szörp.

Hazánkban több látogatható gyógynövényes kert is létezik, például a kezdetben levendulatermesztéssel foglalkozó a Gyuri bácsié, a bükkszentkeresztesi füvesemberé, amiért most mégis Pannonhalmára látogattunk, az a középkortól ápolt bencés apátsági gyógynövényes kert, melyet nem rejtenek el a világi szemek elől. Sőt!

–November van, de bőven találunk itt még fent hagyott gyógynövényeket, holott a szüretnek már rég vége, és ezeket normális esetben már régen le kellett volna vágnunk.  Évente 10-12 ezer turista jön le az apátságból és nézi meg a gyógynövényes kertet, többségük laikus.  Nekik valamit mutatnunk kell minden évszakban. Rég rájöttünk arra, hogy a látogatóknak már nem elég az, hogy elolvashatják, mi van kiírva a növények alá, és az információval együtt békében hazamehetnek. Pontosan ezért vannak még mindig itt ezek a tövek, hogy a vendégek megismerjék a gyógynövényeket: leszakíthassanak egy-egy levelet, megszagolhassák, megkóstolják.

A hazai gyógynövényes rendezvények palettáján mindenképpen kötelező színfolt a Tihanyi Levendulafesztivál, a Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok és a júniusi Pannonhalmi Levendulahetek és a Gyógynövényhét.

– Milyen programokkal várják a vendégeket?
– Mi inkább arra próbáltuk fektetni a hangsúlyt, hogy a vendégeknek bemutassuk a munkálatokat, belelássanak a feldolgozásba. A teázóban szörpöket, teákat, csokit kóstolhatnak, és sokfajta foglalkozással is készültünk. Növényekből koszorút fonhatnak az ügyesebbek, elkészíthetik a saját filteres teájukat, szappandobozt dekorálhatnak. Néhány munkálat viszont idényjellegű, mint az egyik legérdekesebb feladat, az olajok lepárlása.

Közben a kellemetlenné váló szél, de erősödő napsütés elől benézünk a teázó és a bolt közös épületébe, ami egyszerű és ízléses. Baloldalt padok, asztalok és párnák állnak rendelkezésre, körben üveg tárolókban a gyógynövények feldolgozásához szükséges eszközöket mutatnak be vegyesen apátsági likőrökkel, szappanokkal. Egy asztal alól kikandikál néhány fonott kosár is a szüreteléshez használatos sarlóféle szerszámmal. Néhány látogató épp jókor érkezik a kertnek abba a szegletébe, ahol épp kilépünk az épületből, így bejelentkezés nélkül is bebocsátást nyertek a lepárlógépet bemutató helyiségbe.

– Minden terméket itt készítenek, helyben?
–Egyes termékek esetében, nem áll rendelkezésünkre az a technológiai háttér, ami a gyártásukhoz szükséges, ezért valamilyen külső partnerrel közösen készítjük ezeket. Így a gyógynövényes likőrök és a teakeverékek például nem itt készülnek. Azt viszont garantálni tudjuk, hogy minden termék eredeti, bencés receptek szerint készül. Az apátság könyvtárban máig őrizzük és használjuk is a régi köteteket, melyekben több mint 600 féle szer leírása olvasható tintáktól a szappanon át a gyógyteákon keresztül a lószerszámokra való kencékig. Alapvetően az emberek igényei nem változtak lényegesen a középkor óta, ami a gyógyhatású és kozmetikai készítményeket illeti. Az más kérdés, hogy a középkor emberének és a mai modern embernek sok tekintetben más problémákkal kell-kellett szembenézniük, a régi receptek között például kevésbé találunk olyat, ami a stressz kezelésével foglalkozott. A régi könyvekben ellenben néhány egészen hajmeresztő titkos csodaszert is találunk. Például „részegség ellen fogj el egy fecskét, aszald meg, és porrá őrölve fogyaszd.” – hozza fel példaképp Pottyondy Ákos a ma már szürreálisnak rémlő receptet.

Szintén régi híres recept, mely elterjedt a középkori Európában: reuma elleni ifjítószer, a rozmaringból készült "magyar királyné vize", amit a legenda szerint Károly Róbert felesége egy remetétől kapott. A szokásos ételreceptek elkészítése közben is számtalan olyan fűszernövényt használunk fel, melyeknek gyógyhatása van: a kakukkfű hatásos köhögés ellen, a bazsalikom jó szél- és vizelethajtó, emésztésserkentő, a rozmaring pedig étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, vérellátást fokozó, görcsoldó, baktériumölő. Ezeket mind megtaláljuk Pannonhalmán, és hogy ne tévesszük el, mit mire alkalmazunk, interaktív játékok is segítenek a memorizálásban amellett, hogy még friss növény formájában is találkozhatunk azokkal.

– Mi árulkodik arról, hogy ez a Pannonhalmi Bencés Apátság gyógynövénykertje?
– Mindenekelőtt a kert helye, mely elrendezésében adott, a szakrális terek kialakítását tükrözi. Már az Árpád-kori templomoknál is megfigyelhető volt a jellegzetes kelet- nyugati tájolás. A keleti égtáj nekünk, magyaroknak a népünk eredete miatt egyébként is fontos, de nem csupán ezért kerülnek keletre a gyógynövénykertek, általában. Keleten érinti a felkelő nap először a földet, ez a szentség, melegség, gyógyulás szimbóluma is egyben. Így a gyógynövénykert is, ahol a testet megújító gyógynövényeket rejti, az apátsági domb keleti felére került. Ami a növényeket illeti, sok olyan is bekerült még kezdetben a kertbe, ami egy-egy szenthez köthető. Például a Szűzanya virága a rózsa volt, így a szerzetesek joggal feltételezték, hogy gyógyító ereje is van. Néhányról aztán későbbi korok kutatásai eredményeként kiderült, hogy nincs.
Egy nagyon fontos része a munkánknak a gyógynövényáldás, melyet minden év augusztus 15-én tartunk. Nem csak a hívő emberek érthetik ennek a fontosságát, mert napjainkban már számos komoly kutatás folyik ezen a területen, ami azt mutatja, hogy az ima megváltoztatja az anyagok rezgésszámát, pozitívabbá teszi azt a test számára.