Betegségek régen és ma
A rák túlélhető!
A rák a fejlett világban az egyik vezető halálok, mégis egyre többen vannak azok, akik túlélik a gyógyíthatatlannak vélt betegséget. Csodaszer ugyan továbbra sincs, de egyre hatékonyabb gyógymódok és gyógyszerek léteznek már.
A rákról a legtöbbször úgy beszélnek az emberek, mint egy olyan betegségről, aminek valószínűleg soha nem találja meg az emberiség az ellenszerét, és ha valaki mégis megtalálná, biztosan megkapja a Nobel-díjat. Olyan szert, ami a rákot általában gyógyítaná valóban nem találtak még, ám vannak már látványos eredmények. Tény, hogy évek óta növekszik a rákból felgyógyulók aránya. 2012-re 12 millióra nőtt világszerte azoknak a rákbetegeknek a száma, akik túlélték a halálosnak és gyógyíthatatlannak hitt betegséget. Ez a szám négyszerese annak, amit 1971-ben regisztráltak és 20 százalékos javulás a 2001. évi adatokhoz képest is.
A rákról azért nem állíthatjuk általánosságban, hogy gyógyítható, mert valójában egy betegségtípust jelöl, ezért nem valószínű, hogy sikerülne egységes gyógymódot találni az összes fajtájára. Van azonban olyan rákos megbetegedés, amelynek 80 százalékos vagy annál is jobb a túlélési rátája – ilyen például a gyermekkori leukémia. Viszonylag jó eséllyel túlélhetjük ma már az emlőrákot is, viszont az úgynevezett kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek életét a terápia mindössze az esetek 5-10 százalékában hosszabbítja meg öt évnél tovább. Természetesen, óriási a jelentősége annak is, hogy a kezelés mikor kezdődik el. A prosztatarák például korai stádiumban felfedezve jó eséllyel gyógyítható.
Ilyen a rák...
Nem egészen pontos még a rák elnevezés sem, hiszen ez csak azokra az esetekre vonatkoztatható, amelyek tumorral, vagyis rosszindulatú daganattal járnak. Ennek formája egyébként valóban a rákra emlékeztet, ezért is kapta a betegség ezt a nevet. Van azonban olyan rákos megbetegedés is, amely nem feltétlenül jár daganattal – ilyen például a leukémia. A helyes, tudományos megnevezés ezért a neoplazma, amely egységesen jelöli azt a betegségtípust, amelynek jellemzője, hogy a sejtek egy kóros mutáció következtében túlburjánzanak, vagyis szabályozatlan módon kezdenek el osztódni. A neoplazma kialakulhat öröklött genetikai tulajdonságok, vagy spontán módon, környezeti tényezők hatására.
A rák/neoplazma típusait általában aszerint szokás megkülönböztetni, hogy mely szervet támadja meg. A leggyakoribb és egyben legnehezebben gyógyítható daganatos megbetegedés a tüdőrák – ez az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért felel. Bekövetkeztét az orvosok 90 százalékban a dohányzásnak tulajdonítják. Csak az Egyesült Államokban 50 millióra teszik azoknak a számát, akik az elmúlt évtizedben a dohányzás következtében haltak meg. Magyarország a tüdőrák okozta halálozásokban világelső, és az összes rák okozta elhalálozások tekintetében is listavezető Európában. A gyakoriságot tekintve a sorban következő ráktípus a gyomorrák, ezt követi a májrák, a vastagbélrák, és az emlőrák, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Összességégében elmondható, hogy a fejlett világban a rák az egyik vezető halálok, a fejlődő világban jóval ritkább ugyan, de egyre gyakoribb haláloknak számít. Míg a fejlett világban a nagyszámú megbetegedés a megnövekedett átlagéletkorral hozható összefüggésbe, addig a fejlődő világban jórészt a hepatitis B fertőzés számlájára írható, amely májrákot okoz.
...és így lehet legyűrni
A rákbetegséget már igen korán, az ókorban leírták (Hippokratész volt az első), a kezelésére azonban évezredekig nem fordítottak figyelmet. Csak a 19. század második felében kísérleteztek először a rosszindulatú daganat műtéti úton való eltávolításával – sokáig nem is ismertek a betegségre más gyógymódot. A sebészeti beavatkozás máig az egyik leggyakoribb és legeredményesebb módszer a gyógyításában, ami az elmúlt száz évben sokat fejlődött. Ma már sokkal precízebben lokalizálják a kóros elváltozás helyét, így kizárólag a beteg részt metszik ki a testből. Újabban olyan festék előállításán dolgoznak tudósok, amely csak a daganatos sejteket festené meg, így műtét közben a sebész pontosan látná, mi az, amit el kell távolítania. Bizonyos daganatos megbetegedések, így tipikusan a prosztatarák esetében ma is leginkább a műtéti beavatkozást alkalmazzák.
Már az első világháborúban felfigyeltek arra, hogy a vegyi fegyverként bevetett mustárgáz egyik mellékhatásaként csökkenti a fehérvértestek számát, így a szer alkalmazható lehet a limfóma kezelésére. A második világháborúban az amerikaiak úgynevezett nitrogén-mustár vegyületet alkalmaztak a mustárgáz káros hatásainak kivédésére. Kiderült azonban az is, hogy a nitrogén-mustár gátolja a daganatsejtek szaporodását azáltal, hogy roncsolja a DNS-nek az osztódást segítő elemeit. Később a tudósok számos gyógyszert kifejlesztettek, amelyek a sejtosztódást gátolva lassítják a rák előrehaladását, egyes esetekben akár teljes felépüléshez is vezethetnek. Az egyik legismertebb ezek közül a metotrexát, amit főként a csontrák kezelésére használnak. Ez a szer akár 90 százalékos pusztítást képes okozni a daganatban, amely – a daganat műtéti eltávolítását követően – 90 százalékost esélyt ad az ötéves túlélésre, amit gyakorlatilag gyógyulásnak tekintenek.
Sorozatunk előző cikkei:
Oltásokkal a halálos járványok ellen
Baktériumok védekezésbe szorulva
A cikk a Sanofi közreműködésével készült.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
