Fontos infó a szemetesben!

2013.01.25. 15:23 Módosítva: 2013.01.28. 09:14
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Általában repül a szemetesbe, mégis az egészségünk függ tőle, mi az? A gyógyszerek dobozában található betegtájékoztató. Nem kellene kidobni, mert fontos dolgokról írnak benne.

Betegségek régen és ma

Rettegett, tömeggyilkos betegségek tűntek el Európából, úgy hogy szinte írmagjuk sem maradt. Mi lett velük, hová tűntek? Vigyázat! Azért itt ólálkodnak körülöttünk, csak nem rúgnak már labdába. Utánuk eredünk, felkutatjuk őket: a fekete himlőt és kolerát, a szamárköhögést és a tbc-t.

Háromszor egyet kell bevenni belőle naponta, ez a lényeg. A gyógyszerész rá is véste a gyógyszer dobozára. A többi nem fontos, mehet a kukába a dobozzal együtt.

Az, hogy tényleg fontos-e, ami a szemetesben landolt, igazából majd csak akkor dől el, ha a gyerek mégis bevett belőle egy levéllel, ha egyszeriben kiütések jelentek meg a bőrön, vagy „besárgultunk” és fogalmunk sincs róla mitől, vagy ha csak szimplán nem hat a gyógyszer és fejben már fogalmazzuk is a felháborodott hangvételű levelet a fogyasztóvédőknek. Arcpirító érzés lehet később tudomásul venni, hogy a hiba nem a gyógyszerben volt, hanem az alkalmazásában, amit pedig el lehetett volna kerülni a betegtájékoztató elolvasásával. De hol van már az...?

A beteg is felelős azért, mit vesz be

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a kezelésünkért teljesen mértékben az orvos a felelős. Az addig rendben is van, hogy orvos és betege között jó, ha működik a bizalom, ám a valóságban a kezelés következményeiért vállalt felelősségben osztoznak egymással. De még ha nem is így volna, vajon lelépek a zebrára egy száguldó autó elé csak azért, mert tudom, hogy úgyis a vezetője volna a hibás a balesetben? Nem valószínű. Amikor valaki úgy dönt, bevesz egy gyógyszert, azzal egy komoly, felelősségteljes döntést is hoz, hiszen ezeket a szereket nem véletlenül adják orvosi rendelvényre, hatásuk a szervezetünkre számottevő. Aki tisztában van a döntés súlyával és a felelősségével, belenéz a betegtájékoztatóba. Mindezzel nem akarjuk azt sugallni, hogy óvakodjon az ember a gyógyszerektől, hiszen a felelősségteljes döntésbe beletartozik annak a józan végiggondolása is, hogy vajon mi van akkor, ha nem veszem be a pirulát.

Megmondják, hogy a gyógyszer hogyan fejti ki a legjobb hatását

A véralvadás gátló gyógyszerek hatékonyságát például a K-vitamin tartalmú ételek fogyasztása csökkenti. Ugyan erre sok, a témában megjelenő publikáció felhívja a betegek figyelmét, ám a betegtájékoztatón is szerepel az ételek tételes felsorolásával együtt. Még ha ennek fontosságára az orvos figyelmezteti is betegét – amennyiben a napi hajtásban jut erre ideje –, a kúra közben is felmerülhet számos olyan tényező, amelyről nem szerezhet tudomást, vagy amire nem terjedhet ki a figyelme. Például a váratlanul bekövetkező terhesség esetén azonnal át kell alakítani a terápiát. Ezt pedig már csak a beteg tudhatja, mégpedig a betegtájékoztatóból. Az sem életszerű, hogy a néhány perces vizsgálat során szóba kerüljön például, hogy a beteg mennyire híve az egészséges és vitamindús táplálkozásnak, ezért minden reggel elfogyaszt egy grapefruit-ot. A grapefruit egyik összetevője – ami nincs jelen sem a narancsban, sem a citromban – kölcsönhatásba lép egy májenzimmel, aminek következtében a legtöbb szív- és koleszterincsökkentő gyógyszer nem képes a megfelelő módon kifejteni a hatását. Ha erről a beteg nem tudott, az nem az orvos hibája, hanem a betegé, aki elmulasztotta elolvasni a betegtájékoztatót. A gyógyszer hatékonysága, a kezeléssel járó kockázatok ugyanis nagymértékben függnek a gyógyszer megfelelő alkalmazásától.

Tájékoztatnak a kockázatokról

Az, hogy milyen más gyógyszerekkel szedhetők egyidejűleg a gyógyszerek, már olyan fontos információ, amelynek figyelmen kívül hagyása nem csupán a kezelés hatékonyságát befolyásolja, de a beteg egészségét is veszélyezteti. A gyermeke lázát csillapítani igyekvő, aggódó anyuka jó, ha tudja például, hogy azonos hatóanyagra épülő lázcsillapítókat nem szabad beadnia rövid egymásutánban gyermekének, viszont az eltérő hatóanyagúakat igen. Ennek az információnak manapság egyre nagyobb a jelentősége, hiszen növekvő számban vannak jelen a piacon különböző generikus gyógyszerek, amelyek azonos hatóanyagokra épülnek. A legkevésbé sem légből kapott sztori, hogy a beteg két orvosnál két különböző gyógyszernek a receptjét kapja meg, ám a hatóanyaguk azonos. Példának okáért a két, hátfájásra felírt, azonos hatóanyagú reuma gyógyszer együttes szedése olyan megterhelést jelent a májnak, hogy a beteg rövidesen kétségbeesve tapasztalja majd magán a sárgulás tüneteit. Megnyugtató tudni, hogy az ok – a két gyógyszer együttes szedése – megszüntetésével a panaszok is azonnal elmúlnak. Ám előbb ehhez is kézbe kell – vagy kézbe kellett volna – venni a betegtájékoztatót, amelynek egyik legfontosabb része a hatóanyagokról és a más gyógyszerekkel való együttes alkalmazásukról szól.

Ne vegyen rögtön hajnövesztő szert!

A gyógyszereket úgy alkotják meg, hogy lehetőleg ne okozzanak semmilyen káros mellékhatást, mindazonáltal ilyenek, főleg valamilyen allergia megléte esetén, mégis előfordulhatnak. Ha ezzel nem vagyunk tisztában, a megjelenő tünetek helytelen diagnózishoz vezethetik még az orvost is. Például ki gondolta volna, hogy a fogamzásgátlók átmenti hajhullást is okozhatnak, ám csak azoknál, akik az adott készítményre érzékenyek? Vagyis mielőtt pánikba esnénk egy kétségbeejtő tünet miatt, inkább gondoljuk át, milyen gyógyszereket fogyasztunk, és olvassuk el tüzetesen a betegtájékoztatót. Lehet, hogy csak át kell térni egy másik készítmény alkalmazására és a kellemetlen tünet megszűnik. Antibiotikumok szedése esetén is előfordulhat, hogy súlyos hasmenés vagy más gyomorpanaszok lépnek fel, ezért a megoldás ez esetben is az, hogy egy másik, ám ugyanolyan jó hatásfokú gyógyszerre térünk át. Egyébként jó tudni, hogy az összes antibiotikum felbolygatja némiképp a gyomorháztartásunkat, ezért a bélflóra helyreállítása érdekében érdemes egy ideig a recept nélkül is kapható készítményeket szedni az antibiotikum kúrát követően.

A mellékhatások felsorolását egyesek már csak azért sem veszik túl komolyan, mert azt gondolják, hogy azok csupán arra szolgálnak, hogy a gyártó kivédhesse velük az esetleges kártérítési pereket. Valójában azonban – így fűzik tovább a gondolatot – ezek teljesen szélsőséges, ritka eseteket írnak le, amelyek „velem” úgysem fordulhatnak elő. Ritka esetek igaz, de korántsem véletlenül vannak feltüntetve a betegtájékoztatóban, mert igenis előfordulhatnak. Márpedig az időben felállított diagnózisnak kulcsszerepe van a gyógyítás hatékonyságában. Ha halvány gőzöm sincs arról, mi okozhatta a véres székletemet, sőt riadalmamban még többet is beveszek a szokásosnál a fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszeremből, az nem vezet jóra. Pedig a betegtájékoztatóban vastagon, nagybetűvel szedve benne állt: amennyiben a kezelés alatt friss vért észlel a székletében, a készítmény szedését azonnal hagyja abba és sürgősen jelentkezzen orvosánál.

Nem reklám!

A példákat még hosszasan lehetne sorolni. Általában elmondható, hogy a betegtájékoztatók tartalmazzák mindazokat a fontos információkat, amelyeket a betegnek ismernie kell a gyógyszer hatásmechanizmusáról, alkalmazásáról, gyógyhatásáról, mellékhatásairól és fogyasztásának kockázatairól, akár a szükséges teendőkről is, ha véletlenül bekövetkezett volna a baj. A betegtájékoztatók mellékelésére a GYEMSZI-OGYI kötelezi a gyógyszergyárakat, és azok tartalmát is szigorúan ellenőrzi. Itt tényleg csak olyan információ szerepelhet – ráadásul csak a beteg által is érthető megfogalmazásban, amit szintén szigorúan ellenőriznek –, amely minden tekintetben megfelel a tudományosság kritériumainak. Feltétlenül fel kell tüntetni azokat a kedvezőtlen tulajdonságokat (lehetséges mellékhatások) is, amelyeket esetleg a gyártó a reklámjaiban – érthető okokból – nem hangoztatott. Tehát ha a betegtájékoztatóban arról olvas, hogy a gyógyszer ilyen és ilyen gyógyító hatással bír, ebben nincs semmi, a reklámokra jellemző túlzás, hanem tudományosan igazolható tény. Másfelől a betegtájékoztatók le is hűthetik a reklámok okozta várakozásokat, és kiderülhet, hogy nem egy csodaszert tart a beteg a kezében, hanem csak egy gyógyszert. Ám a gyógyszerek azért az esetek többségében meg is gyógyítanak bennünket, ami – ha belegondolunk – kész csoda.

Sorozatunk előző cikkei:

A természet édes bosszúja

8 felett nem zsír!

Oltásokkal a halálos járványok ellen

Baktériumok védekezésbe szorulva

A rák túlélhető

Kovács úr tüdőembóliát kapott

Halálos bokatörés?

Csúnya meglepetés a Gangesz partján

Ne guruljon el a gyógyszered

Másfél kiló élet

A cikk a Sanofi közreműködésével készült.

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.