Belgák Nyugat-Afrikából
Az indie rock, a Tom Waits-féle szürreális blues és a burkina fasói világzene sajátos elegye belga hangszerelésben – summázható röviden a Zita Swoon Group produkciója. Hosszabb kifejtés alant és március 9-én a Müpában.
A magyarul heves vágyat jelentő Zita Swoon frontembere az 1990-es években az indie rockot europanizáló dEUS társalapításával írta be magát a pophistória nagykönyvébe. A most 43 éves Stef Kamil Carlens szőke ciklonként viharzott át az elmúlt két évtizeden. Énekes-gitárosi pályafutása jelenlegi állomása az atwerpeni kozmopolita közegből kinőtt Zita Swoon Group. Különleges akcióikkal újraértelmezték a koncertezést is. „A 2005-ös Band In A Box – Camera Concert a kamarakoncertek hangulatát örökítette meg: körbevéve a közönséggel, minimális technikával és egymással szemben álló zenészekkel. Az együttest és a közönséget ilyenkor csupán egy-két méter választja el – ahogyan azt láthattuk is a Zita Swoon első magyarországi koncertjén. És ha már a koncerteknél tartunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy 1999-ben (másfél millió belga frankkal megfejelve) a Flandria Kulturális Nagykövete címet is elnyerte a zenekar, kirívó nemzetközi visszhangja elismeréseképpen” – írja róluk Marton László Távolodó. Az összművészeti formáció előadói palettáján a koncertezés és lemezcsinálás mellett a kortárs tánc és a film is megtalálható, ám a nemzetközi zenei életben mégiscsak az alaptevékenysége miatt jegyzik – igencsak magas árfolyamon.
A Müpában március 9-én nyugat-afrikai kalandtúrára invitálják a nagyérdeműt. Ry Cooder és Ali Farka Toure közös projektjei nyomán, de nem koppintva azt a fekete zenékből korábban is merítő Zita Swoon Group a manding kultúra hagyományait vegyíti az amerikai/európai rocktradíciókkal.
„Stefan mindig is odavolt a bluesért, afrikai származású énekesnői, Eva és Kapinga Gysel pedig soul-lemezeken nőttek fel. De ahhoz, hogy ez a hagyomány domináns hangot kapjon, Carlensnek egy antwerpeni szervezet támogatásával Burkina Fasóba kellett utaznia” – mondja Marton. A nyugat-afrikai ország muzsikájában az ütökkel megszólaltatott dallamhangszer, a balafon és speciális hangzású dob, a djembe a meghatározók, amelyek mesterei – a többi nyugat-afrikai országhoz hasonlóan – a zenészek és történetmondó griot kasztból kerülnek ki. Ilyen családban született a balafonos Mamadou Diabete és az énekesnő, Awa Démé, akikkel Carlens találkozott az utazása során. A belga énekes-gitárost Démé elragadtatott éneke éppúgy felkavarta, mint a dalok alapjául szolgáló történetek a mindennapos éhségről és szomjúságról, a kilátástalan menekülésvágyról. A dalszövegek ugyan kizárólag manding dioula nyelven íródtak, Démé, Diabete és Carlens a nyelvi korlátok dacára is azonnali kommunikációba kezdett egymással. Nemcsak a közös zenélésekben öltött ez testet, de abban is, hogy Carlensnek, ha angolul vagy franciául is, de reflektálnia kellett Démé énekére. Ebből a dialógusból született meg 2012-ben Wait For Me című közös albumuk, mely nemcsak a manding zene és a Zita Swoon Group-féle bizarr rhythm and blues összeolvadásának ragyogó példája, de annak a magával ragadó mágiának is, ami csak a legritkábban adatik meg egy együttes életében. A Müpa publikuma e mágiának lehet részese március 9-én.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
