Valter
9 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

A megrázott baba szindróma orvosi szemmel

2013.12.05. 15:20 Módosítva: 2013.12.09. 10:33
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Világszerte sok ezer baba hal vagy sérül meg a megrázott baba szindróma miatt, amelyet csak néhány évtizede azonosítottak, és amelyről kevesen tudnak, pedig az információ életeket menthetne meg. A szindróma következményeiről, a magyarországi helyzetről dr. Rudas Gábort, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatóját kérdeztük.

– Mi tulajdonképpen a megrázott baba szindróma?

– Egy kevéssé ismert probléma, amikor a szülők anélkül, hogy tudnák, mit tesznek, súlyos károsodást okoznak a gyermeküknek. Általában arról van szó, hogy a kisbaba nagyon sír, emiatt a szülő, vagy az, aki éppen vigyáz rá, elveszíti a türelmét, felkapja és durván megrázza. Mivel a babák feje a testükhöz képest nagy és nehéz, a nyaki izmaik pedig még nem elég erősek, a gyermek feje rendkívül erősen, gyakorlatilag csillapítatlanul előre-hátra leng, az agya pedig a koponyán belül nekiütődik a csontnak. Ennek az a következménye, hogy a koponyán belül vérzés alakul ki, illetve az agy állományában súlyos károsodások jönnek létre. Úgy kell elképzelni, mintha egy felnőttnél egy frontális ütközéses karambol történne. Mindezek a csecsemő halálához vagy súlyos, maradandó károsodásához – például mozgási, illetve szellemi fejlődésének elmaradásához, bénuláshoz, a vakságig terjedő látásromláshoz – vezethetnek. Amegrázott baba szindrómás gyerekek 20 százaléka meghal, 60-70 százalékuk pedig súlyosan sérül!

– Mióta tudunk erről a tünetegyüttesről?

– Ez nagyjából az elmúlt húsz év „felfedezése”. Körülbelül azóta tudunk róla, amióta az MR-vizsgálatok léteznek, és lehetővé teszik, hogy pontosan felismerjük, azonosítsuk a koponyán belüli károsodásokat.

– Magyarországon milyen gyakran találkozik ilyen esettel?

– Hazánkban, ahogyan külföldön is, néhány száz eset biztosan van évente, de egy is sok volna, hiszen az ok általában a tudatlanság, vagyis a baj megelőzhető lenne! Hozzánk néhány kisbaba kerül évente, de ez csak a jéghegy csúcsa, mert a koponyán belüli sérülések kellő pontossággal csak MRI-vel mutathatók ki, erre pedig a rendkívül szűk kapacitás miatt gyakran nem is kerül sor. Avédőnők, a gyermekorvosok, radiológusok egyre tájékozottabbak ezen a téren is, így évről évre egyre több esetre derül fény, de legtöbbször csak a legsúlyosabb esetekre, vagy amikor meghal egy gyermek. Az biztos, hogy sok csecsemőt érint, és nagyon fontos kiemelni, hogy szülei társadalmi helyzetétől, iskolázottságától függetlenül! Aszülőkben egyébként gyakran alakul ki bűntudat, sejtik, hogy lehet összefüggés a baba egyre romló állapota és a megrázás között, és ilyenkor orvoshoz viszik a gyereket, legfeljebb valamilyen történetet találnak ki magyarázatul, hogy mi történt – például leesett a pelenkázóról.

– Mik a jellemző tünetek?

– Legtöbbször kezdetben nincsenek drámai tünetek: a gyermek letargiássá, aluszékonnyá válik, esetleg hány, görcsöl, majd fokozatosan egyre súlyosabb tudatzavar, majd kóma alakul ki, a csecsemő kutacsa elődomborodik, feszül. Ilyenkor már életveszélyes állapotban van, és sajnos általában csak ekkor szokták orvoshoz vinni. Nagyon jellemző – az esetek 80 százalékában –, hogy a szemfenéken is vérzést talál a szemészeti vizsgálat. Az MR- és a szemészeti vizsgálat alapján már 100 százalékos biztonsággal fel lehet állítani ezt a súlyos diagnózist annak ellenére, hogy a gyerekeken általában semmilyen külsérelmi nyom nincs.

– Miért fontos, hogy beszéljünk erről?

– Mert nem a szülők börtönbe juttatása a cél, hanem a megelőzés, hiszen általában a szülők nem is sejtik, milyen súlyos sérüléseket okozhatnak a csecsemő durva megrázásával! Ha a kétségbeesetten síró baba a rázásra abbahagyja a sírást, akkor baj van, ez annak a tünete, hogy sérülés történt a koponyán belül. Viszont ha már megtörtént a baj, akkor legalább azonnal kórházba kell vinni őt, és elmondani, mi történt, mert ha időben megkapja, az ilyenkor szükséges orvosi ellátás életmentő lehet, illetve a későbbi károsodás is megelőzhető vagy csökkenthető vele.

– Ki mit tehet azért, hogy megelőzzük ezeket az eseteket?

– Attól tartok, az orvosok, a házi gyermekorvosok, illetve a védőnők egy jelentős része még nem tud a megrázott baba szindrómáról, így nem is hívják fel a szülők figyelmét erre a veszedelemre. Pedig ha minden kisbaba születése után az egészségügyi dolgozók közül valaki öt percet szánna arra, hogy beszéljen a szülőknek róla, azzal sok életet menthetnénk meg. De az is fontos, hogy beszéljünk róla, hogy a köztudatba bekerüljön, milyen következményei lehetnek a babák dühös megrázásának!

További információkat a megrázott baba szindrómáról a www.egeszsegonline.hu oldalon olvashatnak.

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.