Akinek a szívünk a szívügye

Bár a szív- és érrendszeri betegségek jelentős részben megelőzhetők, mégis ezek miatt hal meg a legtöbb ember világszerte. Amegelőzés fontosságáról, a hazai ellátórendszer eredményeiről, a tévhitekről Merkely Béla professzorral, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatójával beszélgettünk.

– Mondhatjuk-e, hogy a szív- és érrendszeri betegségek népbetegségnek számítanak Magyarországon?

– Igen, sajnos ezek a leggyakoribb megbetegedések közé tartoznak, a hazai lakosság 70 százalékát érintik, az emberek több mint 50 százaléka valamilyen szív- és érrendszeri betegségben hal meg.

– Mi okozhat ilyen megbetegedéseket? Mi az, amit bárki megtehet, hogy elkerülje őket?

– Egy részük magyarázható örökletes, genetikailag meghatározott tényezőkkel: akinek a családjában korán, 55 éves kor alatt előfordult ilyen megbetegedés, ott az ismétlődés valószínűsége sokkal magasabb. De fontos tudni, hogy a megelőzés szerepe elsődleges. Acsaládi anamnézis, a rizikófaktorok ismeretében sokat tehetünk a betegségek elkerüléséért, ez azonban komplex szemléletet igényel, ezért szükség lenne arra, hogy beépüljön az oktatásba. El kellene érni, hogy a fiatalok soha ne szokjanak rá a dohányzásra, hogy egészségesen éljenek. Utóbbinak része az egészséges táplálkozás, amely nem valamilyen extrém diétát, hanem leginkább a gyümölcsben, rostban gazdag mediterrán étrendet jelenti. Része a rendszeres, legalább heti ötször 30 perces mozgás. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy bizonyos paramétereket kontrollálni kell, ilyen a vérnyomás, a vércukor- és a koleszterinszint.

– Miért fontos a rendszeres vérnyomás-ellenőrzés?

– Az a baj a hipertóniával, hogy kezdetben abszolút néma betegség. Csak abban az esetben tudjuk meg, hogy mennyi a vérnyomásunk, ha megmérjük. Ezért nagyon fontos lenne, hogy akkor is, ha nincs panaszunk, legalább félévente megmérjük. Ha kiderül, hogy kívül esik az optimális tartományon, fontos, hogy betartsuk az orvos utasításait, az előírt módon és mennyiségben szedjük a gyógyszert. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek szerint önmagában a magas vérnyomás csökkentésével az erek falán lévő felrakódások, plakkok mértéke csökkenthető, akár vissza is fejleszthető.

– Ha mégis megtörténik a baj, mit tehetünk, ha azt látjuk, hogy valakin az infarktus, a stroke tünetei jelentkeznek?

– Nyugalomba kell helyezni a beteget, és a legfontosabb, hogy azonnal mentőt kell hívni! Amentőorvos az EKG-eredményeket, a tüneteket látva fel tudja állítani a pontos diagnózist, és a beteget a megfelelő intézménybe szállítja.

– Milyen esélyei vannak ma egy szívinfarktusos betegnek a felépülésre?

– 15 évvel ezelőtt évente 15 ezren haltak meg heveny szívinfarktus miatt, mára ezt a számot sikerült a felére csökkenteni. Ez nagyon jelentős eredmény, amelyben oroszlánrészt vállalt a magyar kardiológia katétereslabor-háttere, hiszen ma már az egész országot lefedve a hét minden napján, napi 24 órában vannak ügyeletben szívkatéteres laborok. Ezekben a betegek megkapják a szükséges ellátást, és így van a legnagyobb esélyük a felépülésre. Különösen akkor, ha a 3-4,4 órás időkapun belül eljutnak ezekbe a központokba, ahol az orvosok elkezdhetik a szükséges beavatkozásokat.

– Számos tévhit él a szív- és érrendszeri betegségekről a köztudatban. Oszlassunk el néhányat!

– Az egyik ilyen tévhit, hogy a szívkoszorúér-betegség például ultrahangos kezeléssel gyógyítható. Ilyen téves információ az is, hogy vannak olyan injekciók, amelyekkel a meszes felrakódások feloldhatók, így a betegnek megszűnnek az érelmeszesedésből adódó panaszai. Talán az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szívinfarktus az idősek betegsége – ez nem igaz, sajnos vannak 18, 20, 30 éves betegeink is nagy számban. Ezért rendkívül fontos, hogy mindenki megértse: saját maga rendkívül sokat tehet a megelőzés érdekében.

További hasznos információk olvashatók a www.egészségonline.hu oldalon.