Betiltott spanyol filmek a Müpában

A 30 évvel ezelőtt elhunyt Francisco Franco több mint három évtizeden át tartó falangista diktatúrája örökre nyomot hagyott az Ibériai-félsziget életén. A Generalísimo önkényes cenzúrája a filmművészetet sem kímélte. Az elszigeteltség okozta – elsősorban gazdasági – hátrányok miatt azonban nem lehetett a végtelenségig fenntartani ezt a szigorú rendet. A lehetőséget kihasználva szinte azonnal felbukkantak az addig szunnyadásra kényszerített energiák a kultúra minden színterén.

A nyitófilmet, a Viridianát például míg Franco tiltólistára tette, Cannes-ban Arany Pálmával jutalmazták, a Vatikán hivatalos lapja pedig istenkáromlónak titulálta. Az 1961-es alkotást a spanyol film születésének centenáriumán a kritikusok a legjobb spanyol filmnek kiáltották ki, a világ egyik legrangosabb filmes lapja, a brit Sight and Sound 2002-ben a világ 100 legjobb filmje közé sorolta. Buñuel egy másik filmje is felbukkan később a sorozatban. A Tristana több kritikus szerint minden idők legbuñuelibb filmje, a főszerepben az ifjú pályakezdő Catherine Deneuve és Fernando Rey.

Európa-szerte csak úgy ismerik őket: B+B, ők Juan Antonio Bardem és Luis García Berlanga. Február 23-án lesz látható Bardem Főutca című filmje, ami történet egy álmos kisváros főutcájáról, ahol léha fiatalemberek ártatlan tréfája a kelleténél komolyabbra fordul. Berlanga - Buñueltől eltérően - pályafutását falangistaként kezdte. Később eltávolodott a fasizmustól, és a könnyedebb műfajok, vígjátékok, szatírák alkotójaként forgatott élesen rendszerkritikus filmeket. A Müpamoziban bemutatott két filmje – március 9-én A hóhér és április 27-én a Nemzeti vadászat – is ezt a korszakot tükrözi.

Carlos Saura életének egyik meghatározó élménye volt, amikor köztársaságpárti szülei a polgárháború vége után biztonsági okokból egy időre falangista rokonaiknál helyezték el. Ez a momentum később egész művészetére hatással volt. A április 13-án vetített Angélica sem szűkölködik életrajzi utalásokban, Saura megdöbbentő erővel játszik az idősíkokkal. Több szerepet ugyanazokkal a színészekkel játszat el, utalásként arra, hogy a múltat a jelentől (a film jelen idejétől, 1973-tól) nem sok minden különbözteti meg.

Az Dél - Victor Erice második egész estés filmje –melankolikus történet egy kislányról, aki a város északi felében felnőve megmagyarázhatatlan vonzódást érez a dél iránt, ami imádott apja egy eddig nem ismert oldalát rejti számára.

Június 1-jén kerül vetítésre a Goya-díjas rendező Julio Medém első nagyjátékfilmje, a Tehenek. Az epikus saga két baszk család életét követi végig három generáción át, rámutatva arra, hogy egyetlen gyáva tett még 60 év elmúltával is hatással van a családtagok életére.

A sorozat zárófilmje egy egészen különleges és friss alkotás. Pablo Berger 2012-es némafilmjének alapját a klasszikus Grimm mese képezi. A Hófehérkét óriási lelkesedéssel fogadták mind a kritikusok, mind a nézők. Az Oscar jelölés mellett 10 Goya-díjat beseprő fekete-fehér alkotás az 1920-as évekbeli Sevilla egyik bikaviadalába emeli át a jól ismert történetet.

A filmek spanyol nyelven, magyar felirattal kerülnek vetítésre.

A sorozat a Cervantes Intézet és a Spanyol Nagykövetség támogatásával valósul meg.