A bankokon keresztül is vezethet út a felhőbe

Még emlékezhetünk arra az időre, amikor a mobilnet egyfajta kiváltságnak számított, hogy aztán szinte egyik pillanatról a másikra váljon a mindennapok részévé. A felhőszolgáltatásokkal hasonló a helyzet: már a magyarországi üzleti szférában is kitörtek az informatika részleg határaiból, hamarosan pedig nélkülözhetetlenné válnak.

A cégvezetők számára már nem kérdéses, hogy érdemes-e felhőszolgáltatásokat igénybe venni, sokkal inkább a felhő gyakorlati haszna érdekli őket: 93 százalékuk a jogi megfelelőségre, 84 százalék a költségek alakulására és 83 százalék a mindennapi működésbe történő zökkenőmentes és hatékony integráció módjára kíváncsi a Microsoft Magyarország, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a BellResearch kutatás a alapján.

Az előző felmérés óta eltelt időszak egyik lényeges változása épp ebben jelentkezik: egyre több olyan vállalatvezér akad, aki már nem csupán a legkézenfekvőbb belépési pontokon szavaz bizalmat a felhőszolgálatásoknak (mint például a levelezés, a dokumentumok egyidejű szerkesztése), hanem olyan stratégiai területeken is, mint az ügyfélkapcsolatok (63 százalék) vagy a marketing (55 százalék). Ez annyit jelent, hogy a hazai üzleti döntéshozók fejében a felhő és a digitalizáció kérdésköre át tudta törni a falat és kiszabadult arról a szűk területről, ahova addig be volt szorítva – az informatika „fogságából”.

Ezt az áttörést hasonlóképpen kell elképzelni, mint a mobilinternet térhódítását: eleinte amolyan úri huncutságnak számított, aztán futótűzként terjedt el a magán- és az üzleti célú felhasználásban egyaránt, ebben az áttörésben pedig hatalmas szerepe volt a felhasználók attitűdváltozásának. Jelenleg ez a folyamat zajlik a hazai piacon: a vállalati döntéshozók több mint fele magáncélra használ felhőalapú megoldásukat, 45%-uknak pedig vállalati tapasztalatai is vannak. A kutatás során elvégzett mélyinterjúkból kiderült, hogy az otthoni felhőhasználók nagyobb valószínűséggel választják munkahelyükön is az újabb technológiákat a szerverek hada helyett.

Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, jöjjön egy megdöbbentő adat a kutatásból: minden harmadik magyarországi cégnél előfordult már, hogy a szerverkapacitások szűkösnek bizonyultak. Ez az arány önmagában nem lenne vészes – annál ijesztőbb viszont, hogy ötből négy cégvezető döntött úgy, hogy egy meglehetősen költséges, egyszeri szerverparkbővítő beruházással kezeli a helyzetet. Azaz egy drága IT-fejlesztésnek adott zöld jelzést, olyannak, amelyre nem is lett volna feltétlenül szükség. A hazai cégvezetők jelentős része tehát nincs tudatában a felhő révén elérhető, esetenként igen számottevő költségmegtakarítási lehetőségeknek.

Összességében elmondható tehát, hogy a felhőszolgáltatásokkal szembeni nyitottság vagy zárkózottság szorosan összefügg azzal, hogy a vállalati döntéshozó költségtudatos vagy befektetési szemlélettel közelít-e egy-egy váratlan helyzethez. Ahol az utóbbi az uralkodó, ott nemcsak a felhőszolgáltatásokkal, hanem más, újabb keletű cégvezetési, feladatszervezési- és menedzsmentmódszerekkel szemben is nagyobb a bizalmatlanság: nagy eséllyel nincsenek outsource-olt tevékenységek és várhatóan alacsonyabb a rugalmas munkavégzési módok, például a home office aránya is.

S hogy mi változtathat ezen a helyzeten? Egyfelől az üzleti döntéshozók új generációinak térnyerése, akik számára magánemberként a felhőszolgáltatások már szerves részét képezik a mindennapoknak, másfelől pedig a kritikus tömeg elérése az olyan referenciaterületeken, amilyen például a bankszektor. Ez a Lajtán túl már öles léptekkel halad: nemrégiben a dán online befektetési bank, a Saxo jelentette be, hogy stratégia partnerségre lép a Microsofttal és a teljes technológiáját annak felhőjébe költözteti. Nálunk annyiban bonyolultabb a helyzet, hogy a tipikus banki ügyfelek számára még nem annyira megszokottak a felhőszolgáltatások, hogy zokszó nélkül viseljék, ha a folyószámlájukat vezető és a megtakarításaikat kezelő pénzintézet a Saxo Bankéhoz hasonló lépésre szánná el magát. Legalábbis a magyarországi bankok erősen tartanak attól, hogy egy ilyen lépés nem feltétlenül erősítené az ügyfelek bizalmát, miközben azért – ha nem is fű alatt, de óvatosan és csendben - működésük egyre több elemét telepítik a felhőbe.

Egy esetleges pálfordulás a hazai bankszektorban feltehetően gyorsan és radikálisan rajzolná át a teljes hazai felhőtérképet. Legalábbis a felmérésből az olvasható ki, hogy amennyiben a bankok adaptálnak egy technológiai megoldást, az példaértékű és iránymutató lehet a többi gazdasági szereplőnek is.