16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

80 milliós fizetés helyett hazajött Amerikából - Interjú Czernecki Péterrel

2018.08.01. 10:29 Módosítva: 2018.08.22. 12:18
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Elmeséli, hogy miért. És azt is, hogy külföldön beton helyett mibe öntik a pénzt.

Czernecki Péter pénzügyi befektetőkkel dolgozott sokáig – többek között a Waberer's máig használt informatikai hátterét álmodta meg és a felépítését is vezette. Lajkó Ferenc, a Waberer's jelenlegi vezérigazgatója szerint “A Péter által létrehozott informatikai megoldás felér egy SAP-vel vagy ORACLE-el. Még ma is ez az alapja a szakmai rendszerünknek.”

Majd a világ egyik legjobb üzleti iskolájának tartott Chicagói Egyetemről kitűnő diplomával kikerülve nem multihoz ment dolgozni 80 milliós éves fizetésért, hanem hazajött és a svéd IKEA mintájára újragondolta a cégek informatikáját: az eredmény a 10xONE nevű üzleti felhő szoftver.

Czernecki Péter: „Amit már a nyugatiak és a kínaiak is tudnak, a magyar vezetők, vállalkozók még nem.” - interjú
Czernecki Péter: „Amit már a nyugatiak és a kínaiak is tudnak, a magyar vezetők, vállalkozók még nem.” - interjú

Nemrég a SecretCube nevű startupjával is bekerült a hírekbe, amikor egyedüli európaiként a „Make In LA”, az egyik leghíresebb amerikai akcelerátor előkészítő programjába is bejutottak. Miről szól ez a projekt?

Ezt egy játéknak fogom fel egyelőre. De már most rengeteget tanulunk belőle. Ez egy otthoni adattároló-eszköz: gyakorlatilag az otthoni adattárolók újragondolása. Az újragondolás mindig rengeteg feszültség és öröm, egyszerre.

Mi foglalkoztatja mostanában?

Az, hogy a magyar vállalkozások mennyire nem élnek a lehetőségekkel. Hogy mennyire nem látják a prioritásokat. És hogy mennyire másképpen gondolkodnak a világról mint nyugati vagy újabban akár kínai versenytársaik.

Milyen lehetőségekkel nem élnek a magyar vállalkozások? És hogy jön ehhez Kína?

"Egyrészt a T-Systems most megjelent felmérése szerint „csak minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt egy évben informatikai fejlesztésre, 72 százalékuk pedig az utóbbi két évben egyáltalán nem foglalkozott informatikai korszerűsítéssel." T-Systems kutatás a hazai kkv-k digitalizációs szintjéről

„csak...minden negyedik vállalkozás költött az elmúlt egy évben informatikai fejlesztésre...”

Van egy a vállalkozások szempontjából sztár-pályázat, informatikai rendszerekre, 10% önrésszel: ez a GINOP 3.2.2. „Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása”.

Már látható, hogy időarányosan sokkal kevesebb a pályázó, mint tervezték. Pedig 10% önrésszel lehet teljes informatikát fejleszteni.

És ha a vállalkozások beadják ezt a pályázatot, igen jó eséllyel nyernek.

Nem fél attól, hogy sok ellensége lesz, ha vállalkozókról mond nyilvánosan ítéletet? Miért kell erről egyáltalán beszélni?

A vállalkozásoknak alapvető érdekük az informatika alkalmazása. Alig találni új munkaerőt: a megoldás erre is az informatika és az automatizáció.

A magyar cégek drasztikusan le vannak maradva nyugati társaiktól a vállalati informatika terén.

Ezért találták ki ezt a GINOP 3.2.2 pályázatot. Országosan 27 fős szakértői hálózat is segíti a vállalkozókat, cégeket: ők ún. „IKT tanácsadók”: mi személyesen ismerjük őket, és rendkívül jó a tapasztalatunk: jó szándékúak, okosak, a vállalatvezetők fejével gondolkodnak.

Ennek ellenére a pályázatok száma időarányosan elmarad a várttól.

De miért ez a nagy sietség?

Ez most hosszú évekig az utolsó ilyen pályázat lesz. Most kell még pályázatot beadni: a 24. órában vagyunk. Aki most nem adja be, az végleg lemarad!

És hogy jön ide Kína, amikor eddig a nyugattal példálózott mindenki?

A régóta csak „feltörekvő” országnak tekintett Kínában 2018 második negyedévében a kockázati tőkebefektetések értéke meghaladta az Egyesült Államok-beli ugyanilyen befektetésekét. Ebben volt ugyan egy 14 milliárd dolláros tranzakció is, de e nélkül is Kína ezen a téren is rohamosan növekszik: 395%-kal (nem tévedés!) növekedett a befektetések száma 2017 második negyedévéhez képest.

Ez egy magyar vállalkozásnak látszólag szinte semmitmondó hír. Pedig nagyon nem az.

A kockázati tőke igen jelentős mértékben szellemi, azaz nem kézzelfogható dolgokat finanszíroz. Lehetnek a projektek között szélerőmű farmok, és más, hasonló dolgok, de ezek mögött is igen jelentős a szellemi hozzáadott érték. Azaz Kína a kézzelfogható dolgok gyártásáról, az azokba való befektetésről rohamléptekkel közelít az USA modellhez. És ha Kínában valaminek nekiállnak...

Ugyanezt mutatják a nemzeti össztermék-arányos K+F kiadások: ebben is megelőzi már Kína Magyarországot – nem csak abszolút értékben - abban könnyű lenne - hanem százalékosan is.

21870666942 881d5071c3 k

Csak Kínára érdemes akkor figyelni?

Igen és nem. Nem - mert eközben zajlik a legújabb - ki tudja már hányadik - ipari forradalom: most éppen a mesterséges intelligencia új hulláma forgat fel mindent az önvezető autóktól az önállóan számlázó szoftverekig bezárólag.

Ami ebben a vicces: talán 2 hetes hír, hogy Kína célul tűzte ki hogy a mesterséges intelligencia kutatásban és alkalmazásban is világelső lesz. Szóval már ebben is megint – a Kínaiak járnak elől.

E mellett ott a blockchain és társai. A magyar cégeknek mindegyik kitörési pont lehetne – de nem is tudnak róla.

Mi az amiről még nem tudnak a KKV-k?

Járjuk az országot – alapvető dolgok hiányoznak, amikben szívesen segítünk: CRM, ERP, MIS, Google hirdetések, Facebook hirdetések. Az átlag KKV vezető nem is ismeri ezeket a fogalmakat. Úgy gondolja, hogy nem kell. Ez hatalmas tévedés. Ezek ma már alap dolgok.

És: mindezek filléres áron, egy-egy munkavállaló havi költségének töredékéért elérhetőek.

Ha van is a cégnek CRM-je, ERP-je vagy MIS-e – az informatikus gyakran mondja azt, hogy van – szinte biztosan nem a legújabb eszközöket használja a cég. Pedig évről évre jelentős dolgok kerülnek ezekbe a szoftverekbe. Egyre okosabbak – sem a cég által használt egyéb eszközökről, sem a munkavállalókról sem mindig mondható ez el (miközben ezt meséli Péter - mosolyog).

A most futó GINOP 3.2.2 Vállalati mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások pályázatban CRM, ERP és MIS is pályázható. Sőt felhő szoftver is. Mik ezek?

CRM – a vevői élmény biztosításának eszköze. Nyugati cégek e nélkül nem tudnak már létezni. A vevőket, ügyfeleket tartja nyilván.

ERP – a cégen belül folyamatokat irányítja, szabályozza.

MIS – a vezetők számára a jelentéseket, kimutatásokat tartalmazza.

Felhő szoftver - gyűjtő-fogalom: azonnal kipróbálható szoftver megoldások, előfizetéses alapon, nulla informatikai infrastruktúra beruházással. Közismert felhő szoftverek: Google gmail, Facebook, Instagram, Twitter.

E mellett még említést érdemelnek a következők – mert ezek is újak az átlag-KKV számára, ezek a pályázatban nincsenek benne, de említést érdemelnek, még mindig kevés KKV ismeri, pedig hatalmas lehetőség mindkettő:

Google hirdetések – célzottan, a Google kereső-szavaira lehet hirdetéseket feladni. Csak akkor fizet a cég, ha az aki keresést végez, kattint is. Ezzel pl. munkaerő is kereshető.

Facebook hirdetések – célzottan, adott feltételeknek, életkornak, érdeklődési körnek megfelelő ügyfél-kör érhető el, szintén csak akkor fizet a cég, ha kattint is az érdeklődő. Ezzel is kereshető pl. munkaerő is.

De miért érdekelné a magyar vállalkozásokat, hogy mi történik Kínában vagy akár a mesterséges intelligencia terén?

Ha Kínában is látják ezt – ennek oka van; rendkívül tudatosan építik a teljes országot; itthon hogyhogy nem látjuk? Ideje lenne végre a szellemi értékeket, terméket, az informatikát előre rakni.

A puszta beton ideje lejárt: valamikor Las Vegas építésének idején.

Természetesen ma is kell az infrastruktúrába is beruházni, de az arányok rohamosan tolódnak az informatika, és a szellemi termékek, eredmények felé.

Ma tisztán betonnal és eszközökkel nem lehet már háborút sem nyerni. Közhely számba megy, hogy egy F35-ös - a világ legmondernebbjének tekintett - vadászgép szoftver nélkül csak egy nagy darab vas, a kifutópálya az irányító-torony nélkül pedig csak beton. A mesterséges intelligencia ezt forgatja fel még jobban. És ez nem jövő idő: ez most történik.

És ehhez képest hogyan döntenek a magyar cégek, cégvezetők?

Amikor dönteni kell, hogy a menedzsment mire fordítsa a sohasem elegendő idejét és pénzét, akkor az informatika, és a szellemi dolgok szinte kivétel nélkül mindig alulmaradnak.

Szinte mindig a beton győz – a szellemi termékek, eredmények, informatika pedig hátul kullog. Tudnánk erről órákig példákat mesélni – nagyon kevés a kivétel.

De hát most „betonra”, eszközökre és informatikára is van EU-s pénz – akkor hol itt a gond?

Az, hogy most egyszerre elérhető a „betonra” és az informatikára is EU-s forrás, éppen csak ront a helyzeten. Ugyanis kevés kivételtől eltekintve a legtöbb cégvezető, cégtulajdonos a kézzelfogható dolgokat választja. Egy raktár látható – a konkurenciának, és otthon a felségnek vagy férjnek is; egy vállalatirányítási rendszer nem.

ALD7536

Láthatóan a szívén viseli a magyar vállalkozások informatikai fejlesztését. Honnan ez a beidegződés?

Több mint 10 évet töltöttem cégátalakítással és cég-átszervezéssel pénzügyi befektetőkkel. Ők cégeket vásároltak meg, hogy javítsanak a működésen majd haszonnal eladták őket.

Az én és csapatom feladata mindig az informatika rendbetétele is volt. Amiket már ekkor megtanultunk: a stratégia nem ér semmit informatika nélkül. És: a stratégia nem elméleti dolog, drasztikusan gyakorlatias.

Amit még láttunk: az informatikai döntések nehezek. A végrehajtás még nehezebb volt. Így kerestünk, termeltünk "aranyat" a befektetőknek: olyan dolgokra költöttük a pénzüket, ami rendkívüli hasznot hozott. Ez rengeteg informatikai költést jelentett. Az informatikára költött milliárdok pedig szinte kivétel nélkül megtérültek.

ALD7539

És ha ilyen jól ment a munka a befektetőkkel, mire kellett a Chicagói Egyetem? És miért pont ők?

Időt akartam spórolni: hogy ne a saját bőrömön tanuljam meg hogy mitől működik egy üzlet és mitől nem. Ne feledjük, hogy több száz év előnyük van abban, hogy mi az, ami a kapitalizmust működteti, és hogyan működik egy akkora piac, mint az USA.

A Chicagói Egyetem üzleti iskolája vagy 10-15 éve már messze megelőzi a Stanford-ot vagy a szintén jól ismert Harvard Egyetemet is. Töretlenül, folyamatosan ők a világelsők. Egyértelmű választás volt.

És egy ilyen iskola után miért jön haza az ember?

Jó a kérdés - a világon első számú stratégiai tanácsadó céghez mehettem volna tanácsadónak, és egy világszintű nagy bank befektetési részlegén is szívesen láttak volna, évi 60 - 80 milliós fizetésért.

Én viszont a kint megszerzett tudást át akartam menteni ide. Magyarország nagyon jó terep sok szempontból is. Közhely, de rengeteg az okos ember, azon belül is nagyon-nagyon sok az okos mérnök. Eszembe sem jutott, hogy máshol kezdjem el.

Természetesen kezdettől az USA-t tekintettük első számú célpiacnak. Azt mondtuk, hogy olyan termékeket és szolgáltatást kell létrehozni, amivel ott Is megálljuk a helyünket. Azaz fejlesszük ki itthon, teszteljük le, és utána vigyük ki.

„Ideje lenne végre az informatikát előre rakni és nem pedig hátra.”

Miben más az oktatás egy elit egyetemen, mint máshol?

Hihetetlen módon össze van rakva a teljes tanrend. E mellett világszinten is elismert, olyan tanárok tanítanak, akiknek nem csak elméleti, de rendkívüli gyakorlati tapasztalatuk is van. Nem semmi érzés volt Nobel-díjasoktól tanulni. Ez természetesen csak úgy működik, ha ezeket a tanárokat ottani vezérigazgatói fizetésekkel fizetik meg.

Mellé folyamatosan becsatornázzák az oktatásba a legújabb trendeket, és a kutatásból kieső felfedezések gyakrolati vonatkozását. Mindezt úgy, hogy rendkívüli módon praktikus minden. A legnehezebb vizsgák azok, amikor gyakorlatilag mindent lehet használni: még internetet is. Tisztán az elméletre ott senki nem kíváncsi.

ALD7551

Miről szól az Ön számára a 10XONE, és miért fontos ez egy cégvezetőnek vagy vállalkozónak?

Miközben cégeket szerveztünk át, én feleltem az informatikaért is. Rendkívüli módon zavart az elmélet, és gyakorlat közötti tátongó óriási űr. Mit értek ez alatt? A cégvezető valamit kitalált a tulajdonosokkal együtt, majd utána hónapokba telt mire az valahogy megvalósult.

Manapság bármely cég átlag félévente meg kell hogy változtassa azt, hogy hogyan működik. Ezt a tempót a mai testre szabott üzleti szoftverek nem tudják követni.

Azt láttam, hogy jelentős ráfordítással lehetett csak az üzleti szoftvereket átalakítani, megváltoztatni: és a világ legjobb, vezető szoftvereiről beszélek, azaz nem valamilyen garázscég termékeiről. Ez - évtizedekkel az informatikai forradalom kezdete után - finoman szólva is tarthatatlan állapot volt.

Kellett, hogy legyen valami, ami sokkal jobb. Ezért hagytam aztán ott a befektetők világát. Azt mondtam, hogy akkor csináljunk olyat, ami még nem volt: egy olyan testre szabott üzleti szoftvert, ami a rajzokból is ért.

„Manapság bármely cég félévente meg kell hogy változtassa azt, hogy hogyan működik. Ezt a tempót a mai testre szabott üzleti szoftverek nem tudják követni.”

Ez nagyon elméletinek tűnik így – miért jó ez egy cégnek?

Ez rettenetesen gyakorlatias dolog: évek óta adunk elő a „Vállalkozz Digitálisan” rendezvényein. Ott úgy magyarázzuk, hogy a cég a „Hogyan?”-nal lehet jobb mint a versenytársai: ez az, ahogyan a cég működik, nem pedig az, hogy mit ad el. Mondhatnánk azt is, hogy a folyamat-innovációra van jóval nagyobb esélye egy-egy cégnek – de erre kevesebben figyelnének oda.

De mi köze van mindennek egy-egy vállalati szoftverhez?

Ma – jó esetben – szakértők hada próbálja megérteni azt, hogy mit akar egy-egy cégvezető, vagy cégtulajdonos amikor változik a cégműködés: azaz amikor változik a „hogyan?”.

Mivel ezt nehéz leírni, megérteni – szarkasztikus megjegyzésként mondhatnánk, hogy sokszor meg sem próbálják – ezért a céget irányító szoftverekben ez vagy megvalósul, vagy nem.

Ma már jó módszerek vannak arra, hogy az valósuljon meg, amit a cégvezető szeretne, de ettől még mindig rendkívül fájdalmas egy-egy ilyen projekt: sok pénz kell hozzá, és nagyon sok időt igényel. És nem kockázat-mentes.

És miben hoz újat az Önök testre szabott üzleti szoftvere?

Mi azt mondtuk - ahogyan az IKEA feltalálta újra bútort- : egyszerűen kell, hogy legyen valami, ami sokkal jobb, mint az ahogyan a testre szabott üzleti szoftvereket ma bevezetik, változtatják a cégek. Kell valami amiben sokkal több minden benne van abból, ami kell - innen jött a 10xONE neve is: lényegében annyit jelent, hogy: „tízszer több egyben”.

Hogyan lehet pozícionálni a 10xONE-t, kiknek jelent megoldást az, amit nyújt?

Először vállalatirányítási rendszerként gondoltunk a 10xONE szoftvere. Aztán rájöttünk, hogy a legtöbb esetben a cégvezetők nem mernek egy az egyben vállalatirányítási rendszert cserélni: nem elég bátrak, de az is előfordul, hogy csak nincs idejük vagy pénzük rá.

Ezért a 10xONE – talán elsőként a piacon - megoldás alapú: Nem úgynevezett „modulokat” adunk, amelyek integráltak, hanem teljes megoldásokat. Adott feladatra adott - akár folyamat ábrákkal, lekérdezésekkel előre beállított - működő valamit. Amit aztán a cég akár saját maga tovább is tud szabni, saját magára, a saját igényeire.

Tipikusan két, három ilyen 10xONE megoldást keresnek a cégek, amelyeket akár a már működő szoftvereik mellé vezetnek be. Ez az, amire ma szükség van. Jelenleg 80 körüli ilyen megoldásunk van: azaz a későbbiek a cégvezető dönthet úgy, hogy további megoldásokat kér tőlünk. Ezeket egységes felületen és módon használatba is tudják venni, és ábrákból ért a rendszer.

Mit jelent az pontosan hogy "ábrákból ért a rendszer"?

A szoftverben az, hogy a cég hogyan, milyen módon működik, nem tisztán a szoftver kódban van leírva.

Persze mondhatja valaki, hogy ez nem számít annyit - de amikor két hét alatt kell átállítani a céget valami újfajta működésre, akkor igenis ez döntő tényező. Eleve mindent tízszer rugalmasabbra tervezünk, építünk, mint más szoftverekben. Miért? Mert ültünk már a másik oldalon.

ALD7559

Nem tart attól, hogy a magyar cégek többsége még nem elég felkészült arra, hogy vállalatirányítási rendszert működtessen - üzleti kultúra szempontjából?

De. Ezzel találkozunk napi szinten, ugyanakkor kitartóak vagyunk és hiszünk abban, hogy a magyar vállalkozók szemlélete fejleszthető.

„Eleve mindent tízszer rugalmasabbra tervezünk, építünk, mint más szoftverekben. Miért? Mert ültünk már a másik oldalon.”

A vállalatirányítási-rendszer elég tág fogalom - Önök hogyan értelmezik?

Valóban. Sok területet lefed. Legújabb alkalmazásával a HR-szoftverek világát reformáljuk meg. Természetesen ezt is egyedi megközelítéssel. Van olyan több ezer fős cég, ahol már használják. Most vezetjük be náluk a további - rendkívül izgalmas, a jelen és a közeljövő technológiáit (munkafolyamatok kezelése, blockchain, Big Data, AI) maximálisan kihasználó és egyben ezeket az átlag munkavállaló számára is elérhetővé tevő - megoldásainkat. Ez nem valami fantasztikus film - ez a jelen.

Ma ugyanezek a technológiák már a KKV-knak is elérhetők - megtalálhatóak a szoftverünkben, a felhőben.

Mi az, amiben a magyar KKV szektor vállalatai már hasonló színvonalon vannak, mint az amerikai társaik, és hol vannak leginkább elmaradásban?

A reménykedésben, célokban mindenképpen az amerikaiakkal egy szinten vagyunk. Tudnék utalni egy felmérésre, ami körülbelül egy éve készült, és ugyanitt, az Index-en jelent meg. A felmérés szerint a magyar cégvezetők 80 százaléka úgy gondolja, hogy mindenben jobb a cégük, mint a versenytársaik.

Ez most lehetne akár egy szarkasztikus megjegyzés is a részemről, de nem annak szántam. Tényleg jó, hogy ennyien reménykednek. Az elmaradás az éppen abban van, ami ez után következik: a tervezésben és a végrehajtásban. Ez utóbbi kettőben pedig az informatika a kulcs.

„A vállalkozásoknál a reménykedésből, és a cégvezetői józan észből kellene olyan informatika alapú jövőt építeni, amivel hosszú távon versenyezni tudnak. Különben lassan (...) Kína összeszerelő üzemévé válunk.”

Amerikában régebben van kapitalizmus mint itthon. És ott van a Szilícium-völgy is. Ezek együtt összehasonlíthatatlan előnyt jelentenek. A magyar cégvezetői, tulajdonosi reménykedéshez most még itt van a pályázat. A pályázatot követően megint csak a reményekedés marad. A pályázat hatalmas előnye, hogy kényszerít: arra, hogy történjen valami. Amíg a cégvezető csak saját magának „ígér”, vagy van elkötelezve, addig sokszor a tervekből végül semmi nem valósul meg. Azaz az ilyen informatikai pályázatok szerepe hatalmas.

Magyarországon a vállalkozásoknál a reménykedésből, és a cégvezetői józan észből kellene olyan informatika alapú jövőt építeni, amivel hosszú távon versenyezni tudnak. Különben lassan már nem csak a nyugat, hanem Kína összeszerelő üzemévé válunk.

Mi is az a „GINOP 3.2.2 Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” pályázat? Miért jó ez a cégeknek?

Pályázat vállalkozásoknak, cégeknek:

– Szükséges: minimum 2 fő létszám és 1 lezárt üzleti év

– 40%, maximum 24 millió forint vissza nem térítendő EU-s támogatás

– 50%, maximum 37,5 millió forint 1%-os fix forint kamatozású hitel

Előnyök: A maximum 24 millió forintos támogatás

80%-ából Szoftver bevezetés, előfizetés, tanácsadás,

20%-ából pedig hardware (számítógép, latop, nyomtató, hálózati eszköz, stb) szerezhető be.

10xONE Pályázati link, ahol több is megtudható: http://10xone.hu/palyazzon/?utm_source=index

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.