Jövőre már papírmentes irodában ülne? Jó lenne, de nem fog!
A Fellowes a hazai kkv szektor adatvédelemmel kapcsolatos szokásait mérette fel a Szinapszis Piackutató Intézet segítségével. A mintában 200 hazai 10-249 főt foglalkoztató kis- és középvállalatok tulajdonosai vagy felső vezetői vettek részt. A kutatás a cégek GDPR felkészültsége mellett arra is rákérdezett, hogy a digitális vagy a papíralapú adatvédelem az elterjedtebb-e és mit tesznek a biztonságos adatkezelés érdekében.
A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy a cégek döntő többségénél (79%) a papíralapú iratkezelés működik. A vállalatok 81%-ánál jellemző az a szokás, hogy az elektronikusan küldött számlákat, szerződéseket, akár az önéletrajzokat is kinyomtatják. Így mindössze a megkérdezettek 21%-a tárolja csak elektronikus formában az értékes iratokat.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy ennek tükrében milyen mértékben készültek fel a májusban életbe lépett GDPR-ra és milyen új eszközöket szereztek be az új adatvédelmi rendelet kapcsán. Ennél a pontnál nem volt érdemi különbség a papíralapú és a digitális adatvédelem között, a cégek a saját felkészültségüket egy ötös skálán 3,6-os és 3,7-es átlagra értékelték, annak ellenére, hogy papíralapon sokkal több dokumentumot tárolunk. Az szintén érdekes, hogy a cégeknek csak a 21%-a szerzett be új készüléket és ők is inkább valamilyen informatikai eszközt vagy szoftvert vásároltak az iratmegsemmisítők helyett, holott, ahogy az előbb is láttuk, az adatoknak csak a 21%-át tárolják elektronikusan. Valószínű, hogy az adatvédelmet kevésbé kötik a papíralapú iratokhoz.
A GDPR ismeretére vonatkozóan is megkérdezték a résztvevőket és ezekből a válaszokból azt láthatjuk, hogy a cégek 6%-a az, aki egyáltalán nem hallott az európai, egységes adatvédelmi szabályozásról. Így az talán kevésbé meglepő, hogy a kkv-k ¾-e használ iratmegsemmisítő gépet, ugyanakkor az elmúlt években megnőtt az egyéb megsemmisítési módszerek alkalmazása, mint például az égetés, a zúzás vagy a vizezés (58%).
„Ezek a módszerek egyáltalán nem biztonságosak, sőt még akár balesetveszélyesek is lehetnek” – mondja Kreutz László, az adatvédelemmel is foglalkozó Fellowes Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. „Az emberek gyakran négybe tépnek egy dokumentumot, bízva abban, hogy ezzel elvégezték az iratmegsemmisítést. Ez a megoldás sajnos azonban nem jó, ugyanis pont az ellenkezőjét érhetjük el vele. Figyelemfelhívó és könnyedén rekonstruálható az értékes dokumentum. A kutatás egyébként azt is megmutatta, hogy a vállalatok 12%-a szenvedett már el valamilyen kárt az adatokkal való visszaélés miatt. Legyen szó ügyfél-, vevővesztésről, anyagi kárról, versenytársakkal szembeni hátrányról vagy akár a GDPR szankcióiról, mindegyik okozhat hatalmas üzleti kárt egy kkv életében, ezért is tartjuk fontosnak a megfelelő adatkezelést és a biztonságos, iratmegsemmisítővel történő szelektálást.”
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
