Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

KÉSZÍTSÜNK ELŐ TÖBBSZÁZEZER TÁRGYAT KÖLTÖZÉSRE! EZ TÖRTÉNIK MOST A NÉPRAJZIBAN.

2019.06.03. 12:22 Módosítva: 2019.06.05. 14:17
Ezt a cikket a(z) Néprajzi Múzeum, nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Aki már próbálta, tudja, micsoda munka minden holmit összepakolni, elcsomagolni. Képzeld el ezt a Néprajzi Múzeumban, ahol a tárgyak felbecsülhetetlenül értékesek és pótolhatatlanok. Nitrátos fényképek, 30.000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők - több, mint 200,000 műtárgy mozdul meg hamarosan. A legújabb kormányrendelet szerint az intézmény 2020 nyarán kell, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet.
A Néprajzi Múzeum Aulája anno és most
A Néprajzi Múzeum Aulája anno és most
Fotó: Fotó Kerék Eszter, Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek közt az Evita, a Spy és az Inferno című filmek emlékezetes jeleneteiben is. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működik a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke, s egyben a megújulásra nyitott társadalmi múzeum első alkalommal költözik a számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint az intézmény kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség.

Tiszta szoba az állandó kiállításban anno és most
Tiszta szoba az állandó kiállításban anno és most
Fotó: Fotó Kerék Eszter, Néprajzi Múzeum

Minden megmozdul
A költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több, mint száz munkatárs munkálkodik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250.000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is megmozdul ebben az időszakban.

Az állandó kiállítás egyik terme nyitva tartás alatt és ma
Az állandó kiállítás egyik terme nyitva tartás alatt és ma
Fotó: Fotó Kerék Eszter, Néprajzi Múzeum

Digitálisan hozzáférhető
A műtárgyak és az archívum anyagainak digitalizálása a Néprajzi Múzeumban korábban is prioritással bírt, de ebben az időszakban különös jelentőséggel zajlik: egyrészt elsőrendű cél, hogy a bezárás alatt is bárki számára hozzáférést nyújtsanak a nagyszerű gyűjteményekhez, másrészt a biztonságos költöztetés érdekében „kipakoláskor” összevethető lesz a műtárgy a költözés előtt felvett állapotával. Ebben a hatalmas munkában kiemelt feladat a közel 13.000 darabos veszélyeztetett nitrátos fényképállomány digitalizálása. A múzeumi nyilvántartásban ezzel közel 90.000-re növekszik a digitális tételek száma. Hatalmas az anyag, ami hozzáférhető nemcsak a kutatók, de a nagyközönség számára is, ezzel a Néprajzi Múzeum élenjár a múzeumi online jelenlétben. A műtárgyak és fényképek mellett a múzeum Hangtárában több száz magnószalagot és bakelit lemezt digitalizálnak és archiválnak a szakemberek, különlegesség a több mint 4.000 db fonográfhenger, melyeket külön elővigyázatossággal kell költöztetni.

A jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program gyűjteményében a műanyagból készült tárgyak is külön kihívást jelentenek a költözéskor, ugyanis a kémiai eljárással előállított műanyag összetevői idővel gyakran kelnek önálló életre.

A tavalyi évben a biztonságos és hatékony költözést elősegítendő, QR kódokkal kezdték ellátni a műtárgyakat, s decemberig elérték a bűvös 100.000-es számot, ennyi műtárgy várta QR kóddal a költözést. Idén pedig már 164.000 tárgyon van rajta a QR kód! Ezzel a Néprajzi Múzeum a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedénél tart, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség.

Törökbálinti raktárbázis, nagyméretű tárgyak várnak a költözésre
Törökbálinti raktárbázis, nagyméretű tárgyak várnak a költözésre
Fotó: Fotó Kerék Eszter, Néprajzi Múzeum

Tízezer négyzetméter modern raktár
A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjának épülete a Városliget szomszédságában két hete került átadásra, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ részeként. Az új Gyűjteményi Központban a raktári funkciót hatékony helykihasználást biztosító korszerű tárolási rendszerekkel több mint 10.000 négyzetméteren alakítják ki. Jelenleg Törökbálinton, a Néprajzi Múzeum 3 egységből álló külső raktárbázisán található többek között a teljes bútor és világítóeszköz gyűjtemény, a rítus és szokásgyűjtemény és az egyházi gyűjtemény darabjai, de a mesterséggyűjtemény, építkezésgyűjtemény, közlekedés gyűjtemény tárgyait is itt őrzik immáron három évtizede.  Ezek a műtárgyak mind a Gyűjteményi Központba kerülnek, s ennek érdekében az elmúlt időszakban több mint 13.000 tárgyat készítettek fel a szakemberek a költözésre - komplett vásári lovas körhintát, szövőszékeket, vagy egy fatörzsből kivájt, közel 7 méter hosszú bödönhajót.

Törökbálinti raktárbázis, szövőszékek, szekerek, szánok, hajók
Törökbálinti raktárbázis, szövőszékek, szekerek, szánok, hajók
Fotó: Fotó Kerék Eszter, Néprajzi Múzeum

Zárva van, de itt van velünk
A Néprajzi Múzeumban a rendhagyó helyzet miatt a szakmai eredmények az eddigiekhez viszonyítva – kiállítások hiányában – más rendszerben válnak hozzáférhetővé: egyfelől kiadványokban, konferenciákon, szakmai és közönség-programokon, másfelől a múzeum online felületein és a közösségi média közegében. A tudományos és közéletben való folytonos jelenlét egyik érdekes példája a Tigris a múzeumban sorozat, ahol a múzeum a LUMEN kávézóval közösen indított beszélgetéssorozatot, melynek célja a könyvek, szövegek és a múzeum közötti izgalmas kapcsolatok felderítése, valamint az olvasás és a múzeumi kritikai műveltség kereteinek szélesítése. Az online jelenlét erősítésére az intézmény Raktártúrák néven filmsorozatot indított, melynek epizódjai az egyes gyűjteményeket, aktuális kihívásokat, izgalmas felfedezéseket mutatják be a költözés előkészítés időszakából. Az első epizód már látható a múzeum Etnotube csatornáján.

További információ: https://www.facebook.com/neprajzimuzeum

Ezt a cikket a(z) Néprajzi Múzeum, nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.