Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Keletről jött gének, különös szokások, arcok és sorsok a csontok alapján

2019.10.16. 15:59 Módosítva: 2019.10.17. 09:21
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.
Honnan származunk, kik a rokonaink? Milyen válaszokat adhat az antropológia és a genetika a fenti kérdésre? Milyen új eredményekkel járul hozzá a természettudomány a Kárpát-medence történelmének és a magyar őstörténetnek a megismeréséhez?

A finnugor nyelvi rokonság biztos, azonban a finnugor eredet korántsem. Történelmünk írásos emlékeit történészek elemzik, a fennmaradt tárgyakat régészek tanulmányozzák, az ásatásokon előkerült, egykor élt emberek csontjainak vizsgálatával az antropológia és az archeogenetika foglalkozik. Mit mondanak a csontok a Kárpát-medencébe érkező, magyarként ismert nép egy részének származásával kapcsolatban?

Attila orokosei 2019 10 12 by GYZ (33) 72dpi

Új időszaki kiállítással várja október 16-atól a látogatókat a Természettudományi Múzeum. Az Attila örökösei – A hunoktól az Árpád-házig című tárlat középpontjában népességünk eredetének kutatása áll XXI. századi módszerekkel.

A kiállításban megismerjük azoknak a keletről érkező népeknek a vázlatos történetét, amelyek nem néptöredékként érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem Európa történelmére jelentős hatással bírtak. Ők a hunok, az avarok és a magyarok. A maradványok archeogenetikai vizsgálatán alapuló, valós természettudományos eredményeket mutat be a „keleti szállal”, azaz a keletre mutató rokonsági viszonyok kérdésével kapcsolatban.

Attila orokosei 2019 10 12 by GYZ (57) 72dpi

Tudományos módszerrel készült arcrekonstrukciók segítenek minket abban, hogy hiteles arcokat, sorsokat, megelevenedő múltat is lássunk az embertani anyag mögött. Összesen 13 ember arcrekonstrukciója van kiállítva, köztük hun és honfoglalás kori férfiak, de olyan Árpád-háziak is, mint például III. Béla király vagy a kegyetlen gyilkosság áldozatául esett Macsói Béla herceg.

Megismerjük e korabeli népek néhány ma már bizarrnak tűnő hagyományát: a koponyatorzítást, a sebészi koponyalékelést és a jelképes koponyalékelést. Kik, mikor és miért éltek ezekkel a módszerekkel? Milyen nyomokat hagynak a koponyákon a beavatkozások?

Attila orokosei 2019 10 12 by GYZ (41) 72dpi

Az embertani anyagot tudományosan hiteles, régészeti leletek alapján készült tárgyrekonstrukciók egészítik ki, hogy megismerhessük a honfoglalás kori kultúra egy-egy tárgyi elemét is.

Bővebb információ

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.