Nem esztétikai, hanem egészségügyi szempontból kell vizsgálni a kövérséget

2021.11.24. 16:04
Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.

Hatrészes sorozatunkban az elhízást, mint társadalmi jelenséget próbáljuk megfejteni és igyekszünk a kivezető utakat is feltérképezni. A Nagy Sportágválasztó, BBU Nonprofit Kft. és az Ötpróba csapata egy szakértői gárdával kiegészülve Nagy Életmódválasztó programot hirdetett, amelyre több mint százötvenen jelentkeztek. A 12 kiválasztott már halad az útján, de mi a jelenséget a maga teljességében igyekszünk bemutatni és ezáltal megérteni.

eletmodvalaszto resztveveok 1200x1200px

„Az elhízott személyeket egyértelműen negatívan ítéljük meg, ezt számtalan kutatás bizonyította. Azonban érdekes kérdés lenne azt is megnézni, hogy honnantól kezdünk el valakire elhízottként gondolni” – kezdte Zsolt Eszter, a program egyik szakértője, aki coach-ként támogatja a résztvevőket.

„Csak a kutyák játszanak csontokkal, a férfiak az olyan nőket szeretik, akiken van mit fogni”, “nem baj, ha túlsúlyos a gyerek, ettől lesz szép erős” – idézi fel Eszter azokat a mondatokat, amelyek a legtöbb magyar háztartásban rendszeresen előfordulnak valamilyen formában.

„Sajnos visszük tovább az otthoni mintákat, még az értelmiségi családokban is meg-megjelenhetnek hasonlók. Nálunk ebben nőnek fel az emberek. Sőt, nem is csak, hogy elfogadják a kövérséget, de normálisnak is tekintik, ha valakin van egy kis husika. De miért és hogyan alakult ez ki bennünk?” – folytatta Eszter, aki a kutatási eredményeket felidézve elmondta, hogy ha nagyon messziről akarjuk felgöngyölíteni a témát, akkor egészen a háborúkig vissza kell menni.

Ezek a nehéz idők megtették a hatásukat ilyen téren is, ekkor alakultak ki az “együnk, amíg van mit!”, a “nem hagyunk semmit a tányéron, nem pazarolunk!”, az “egyél egy kis kenyeret is, nehogy éhes maradj!”, vagy a “bezzeg mások éheznek, te meg itt válogatsz!” mondások. Ezzel a felfogással nem csak a mértéket és a helyes táplálkozás alapjait nem tanulják meg az emberek, de egyfajta anyagi jólétre is utal, ha valaki nem éppen sovány. Rengeteg ilyen rossz szokást és gondolatot sajátítunk el gyerekkortól fogva, amiket később csak nagyon tudatos belső munkával tudunk átalakítani magunkban.

„Hiába sugall a média a legtöbb esetben mást - a body positivity jelenség elég szépen rásegít a problémára -, mindig az fog hatni ránk, amit valóban meg tudunk érteni és magunkévá tudunk tenni. Nem mindegy, hogy milyen életkorban milyen szociokulturális hatások (család) érnek bennünket. Ha felnőve a korábbi mondatokat hallottuk, sőt, a példát is láttuk magunk előtt, akkor igen nagy eséllyel fogjuk ezt a hozzáállást továbbvinni, főleg, ha szélesebb szociális kör (osztálytárs, barát, követett influenszer) is ezt az értékrendet képviseli” – magyarázta Eszter.

Mindez azért fontos, mert mi most a túlsúlyt nem esztétikai, hanem egészségügyi okok miatt vizsgáljuk, ebben a tekintetben pedig egyértelmű, hogy a kövérség óriási veszélyt jelent és nem az elfogadtatásáért kell sokat dolgozni, hanem a megelőzésért és azért, hogy minél kevesebb ember mindennapjait nehezítse meg.

A Nagy Életmódválasztó program nem csak szakmai segítséget nyújt a 12 résztvevőnek, de lehetőséget nyújt arra is, hogy a számukra megfelelő szabadidősport rendezvényeken az Ötpróba keretein belül részt vegyenek. A programokról itt lehet olvasni bővebben: https://otprobaparizsba.hu/

- kor: az idő előre haladtával egyértelműen nő az elhízottak aránya mindkét nemnél

- lakóhely: falun kétszer akkora arányban híznak el a nők, mint nagyvárosban

- munkakör: a nőknél a szellemi munkát (mégsem az ülőmunka a legnagyobb baj?) végzők között kisebb, míg a férfiaknál pont, hogy magasabb arányban jelenik meg a túlsúly

- iskolai végzettség: a nők minél magasabb végzettséggel rendelkeznek, annál kisebb arányban lesznek elhízottak, míg a férfiak esetében nincs ilyen jelentős eltérés. A menedzser szinten lévők ugyanúgy könnyen híznak el, mint a hivatalnokok. Nem meglepő módon a szakmunkások állnak a legjobban az el nem hízás tekintetében

- kulturális háttér: minél rosszabb, annál nagyobb az elhízás aránya, mindkét nemnél (de a nőknél lényegesen nagyobb az összefüggés)

- anyagiak: érdekes, hogy mind a szegénység, mind a jóllét nagy eséllyel vezet elhízáshoz

- A pszichológiai tényezők is meghatározóak: egyre gyakoribb a binge eating (falás zavar) és a bulímia, ezek elhízáshoz vezetnek. A megfelelő, egészséges megküzdési módok helyett az evéshez fordulnak az emberek, az ételektől várják a boldogságot, a szeretetet, a megnyugvást. Segít a feszültség levezetésében, az unalom elűzésében, de a társadalmi élet szinte kötelező kelléke is az evés. Ezekkel egyedül, segítség nélkül nagyon nehéz felvenni a harcot, segítséget kérni viszont itthon még mindig “ciki”

- Érdekes, hogy a szülés nem akkora befolyásoló tényező, mint ahogyan arra sokan szeretnek gondolni. Ugyanis, ha megnézzük a nemzőképes koron túl (45-50) lévő nőket, akkor nincs szignifikáns eltérés a szült és gyermektelen nők elhízottsága között.

Pékó László Zsolt portré 202106

Pékó László 15 kiló mínusznál jár

A Nagy Életmódválasztó program résztvevője, Pékó László számára sem ismeretlenek a családi hiedelmek.

- Nálatok mik voltak a leggyakoribb mondások, amelyek mögé be lehetett bújni?

- Az „ilyen a mi fajtánk”, az „erős a csontozatunk” és a „férfi 100 kilónál kezdődik” mantrák nálunk is gyakran elhangzottak.

- Ezek mennyire hatottak rád?

- A mai napig kívülről fújom ezeket a determinisztikus családi hiedelmeket, amiket önmaguk megnyugtatására, az okok magyarázatára, az önigazolásuk kielégítésére alkottak a felmenőim. Vagyis az előre elrendeltség, a genetikai behatároltság, s ezáltal a tehetetlenség és az abba történő belenyugvás volt a konklúzió és bizony ebben éltem én is.

- Falun nőttél fel, ott laksz ma is. Változott valami az elmúlt évtizedekben?

- A régi korok szikár parasztemberei helyett ma sok a túlsúlyos, elhízott ember. Nagy általánosságban már nincs nehéz fizikai munka, nincs a természetnek való kiszolgáltatottság, nincs a klasszikus értelemben vett nélkülözés. Van viszont sok gasztrofieszta, böllérversenyek, vadételek fesztiválja, lángos-bukta-lepény-kolbász ünnepek. Ilyen közegben könnyen rátévedünk egy ördögi útra.

- Az eredmény?

- Elhízás, elkényelmesedés, lustaság, érdektelenség, igénytelenség, rossz közérzet, rossz emberi kapcsolatok, méltatlan életszínvonal, önmagunk elidegenítése, tartósan depresszív lelkiállapot...

- Te hol jársz az életmódváltás útján?

- Néhány hónapja hoztam egy döntést. Nem vagyok hajlandó transzgenerációs terheket hurcolni. A falunapra nem az ingyen babgulyás, vagy az esti, sörvedelős bál miatt látogatok ki. Nem keresem olyanok társaságát, akik oda akarnának visszarántani, ahonnan ki akartam lábalni. Ennek a döntésemnek minden áldott nap érzékelem a pozitív hatásait, nem csak abban, hogy fogytam 15 kilót, hanem abban, hogy az egész életem megváltozott a Nagy Életmódválasztó programnak, az Ötpróba eseményeinek és a szakértőknek köszönhetően.

Sorozatunk további részei:

1. Elhízás történelmi, társadalmi háttere
2. Mikor fordult az elhízás irányába a tudomány? Mikor kell orvosi segítség?
3. Legtipikusabb elhízási okok Magyarországon és ezek társadalmi hatása
4. Leggyakoribb elakadások, az életmódváltás rendszerének kialakítása
5. Az életmódváltás legnagyobb ellenségei és ezek felszámolása
6. Mit tehet az, aki elhízott? Hova fordulhat? Egy tipikus életmódváltás leírása

Ezt a cikket nem az Index szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről, mint hirdetési formátumról itt olvashat.