Közlemény

A Fővárosi Törvényszék 2022. október 27-én meghozott ítéletével megállapította, hogy a Pusztakúti 12. Korlátolt Felelősségű Társaság (1016 Budapest, Gellérthegy utca 17.) alperesnek az „Adásvételi előszerződés” elnevezésű okiratában foglalt, az alperes által alkalmazott, a fogyasztói szerződés részévé váló alábbi általános szerződési feltételek az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig – 2022. február 9-ig – már teljesítettek:

„9.1. [...] Amennyiben a Felek Vis Major esemény következtében részben vagy egészben képtelenné válnak az Előszerződésből vagy a Végleges Adásvételi Szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére, akkor a Vis Major miatti teljesítési képtelenség mértékének megfelelően az adott kötelezettséget az akadályozó körülmény fennállásáig felfüggesztettnek kell tekinteni. Amennyiben a jelen Előszerződés vagy a Végleges Adásvételi Szerződés teljesítése Vis Majornak minősülő esemény következtében hiúsul meg, azt a Felek egyik Félnek sem felróható magatartásnak tekintik.”

A támadott kikötés azért tisztességtelen, mert egyoldalúan megkönnyíti a vállalkozás számára a késedelem mint szerződésszegés miatti károkért fennálló felelősség alóli kimentést, egyúttal kizárja a fogyasztó jogszabályon alapuló, a vállalkozás késedelme esetére őt megillető jogainak gyakorlását, ezzel a fogyasztót kiszolgáltatott helyzetbe hozva. A kikötés alapján a vállalkozás saját érdekei szerint dönthet a szerződés megszűnéséről vagy fenntartásáról, bizonytalanságban tartva ezzel a fogyasztót.

„8.3. Eladó jogosult elállni az Előszerződéstől és/vagy a Végleges Adásvételi Szerződéstől, illetve megtagadni az Ingatlan Adásvételi Szerződés megkötését választása szerint akár együttesen, akár külön-külön a mulasztással érintett Lakás, Gépkocsi-beálló tekintetében, ha: [...] b) ha a Vevő jelen Előszerződés szerinti bármely fizetési kötelezettségével 15 munkanapot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy [...]”.

A támadott kikötés azért tisztességtelen, mert indokolatlanul és aránytalanul súlyos jogkövetkezményt fűz a fogyasztó bármely fizetési kötelezettségének a megszegéséhez, ezzel szemben a vállalkozás szerződésszegéséhez ilyen jogkövetkezményt nem köt ki, ezért a jogok és kötelezettségek egyensúlyát egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára bontja meg.”