|
|
Nigéria lecsap a spammelő csalókra2003. 11. 27., 15:30 | Frissítve: 2003. november 27., csütörtök 15:36
Olusegun Obasanjo nigériai elnök bejelentette, hogy szigorúan és hatékonyan fellépnek az országban működő nemzetközi csalók ellen. A nigériai csalás illetve - az ilyen visszaéléseket büntető 419-es paragrafus után - 419-es csalás néven ismert bűncselekmények elkövetői évente több millió dollárt gyűjtenek be hiszékeny emberektől.
Az általános forgatókönyv szerint a csalók segítséget kérő levélben kínálnak részesedést nem létező mesés vagyonokból. Az áldozatot a jutalékhoz jutás érdekében eleinte kisebb, majd egyre növekvő összegek elküldésére, esetleg a számlája feletti rendelkezés megosztására kérik. A becsapott embereknek nem ritkán több százezer dollárjába kerül a kaland.
A csalók tevékenysége az utóbbi 20 évben olyan sikeres volt, hogy ez vált Nigéria harmadik, más szakértők megítélése szerint ötödik legnagyobb bevételi forrásává, közvetlenül az olajtermékek és a kakaó után. Különleges egység alakult Obasanjo elnök szerdán arra figyelmeztette az internetes és számítógépes csalások elkövetőit, hogy az ország új kormánya keményen fellép az ilyen bűncselekményekkel szemben, írta a BBC. A nigériai elnök nem csak a jogi keretfeltételek megváltoztatásában gondolkodik, de egy új különleges egységet is megbíz a csaló spamek elleni küzdelemmel. Köztisztviselő a csalók között A speciális egység a következő két hónapban állítja össze az elnök számára a pillanatnyi helyzetről és a bűncselekmények elleni harc lehetőségeiről szóló első jelentését. A nigériai csalásellenes egység (Economic and Financial Crimes Commission, EFCC) már hónapok óta működik. Idén május óta már 200 embert, köztük egy kormányzati tisztviselőt letartóztattak az átveréses spamben való részvétel vádjával. Bedőlt bank Brazíliában Szakértők megítélése szerint az ország kormánya végre eltökélte magát a csalások felszámolása mellett, mert az ügy már tönkretette Nigéria hírnevét. A feltárandó ügyek között van például a valaha elkövetett legnagyobb volumenű, 180 millió dolláros csalás, amely csődbe vitt egy brazil bankot. Az áldozatok hazájának rendőrsége sokáig tehetetlen volt a csalók ellen. Az Interpol magyarországi irodájának munkatársa idén nyáron az Index tudósítóját arra kérte, eszébe ne jusson közzétenni bármilyen elérhetőségüket, mivel nem tudnak segíteni a károsultaknak. Az Interpol nem tehet semmit Ugyanis az Interpol nem rendelkezik nyomozói jogosítványokkal, csupán az országok hatóságai közti információcserét segíti. Magánszemélyek feljelentéseivel nem tudnak foglalkozni, a rendőrségnek kell adott ügy külföldi szálának felderítését kezdeményeznie. Nigériában viszont nem volt kihez fordulnia az Interpolnak, a helyi hatóságok sokáig mit sem tettek az emailes csalók ellen. Az Interpol magyar irodájában csütörtökön arról számoltak be, hogy nem tudnak róla, hogy bármi változott volna a nyugat-afrikai csalások terén. Az Index által elért szakértő szerint továbbra is a megelőzés a legfontosabb, vagyis hogy senki ne válaszoljon a beugrató levelekre. Akik becsapják a csalókat A csalások ellen több országban tájékoztató kampány indult. Illetve vannak oldalak, ahol a potenciális áldozatok figurázzák ki a jelenséget. A védekezés különleges formájáját mutatják be a 419eater.com fenntartói. Érdeklődést színlelve levelezgetnek a spamek küldőivel, és mindenki okulására archiválják az eredményt. Legtöbbször idegesítően értetlennek mutatkoznak, az afrikai vadállatokról, köztük a Tirannoszauruszról kérdezősködnek a "fontos üzleti ügy" bonyolítása helyett. A kért adatokat természetesen óvakodnak kiadni, ehelyett sportot űznek a hazudozásból. A csalókat hamis nevekkel és eseményekkel traktálják, miközben közszemlére teszik a tőlük érkező hamisított útlevelek képét. A csalót nem ritkán sikerül arra rávenni, hogy a személyazonosságát egy olyan fényképpel igazolja, amelyen cégnévnek álcázott obszcén feliratokat tart a kamera elé. Kapcsolódó anyagokKapcsolódó fórumokhirdetés
|
hirdetés
|
