|
|
Az adatvédelmi biztos betiltaná az emailhamisítást2003. 04. 17., 16:42 | Frissítve: 2003. április 17., csütörtök 18:20
Az adatvédelmi biztos ajánlása alapján felfüggesztette tevékenységét egy weboldal, ahonnét hamis e-maileket küldhettek a felhasználók. A biztos arra kéri az internetszolgáltatókat, ne indítsanak hasonló szolgáltatásokat. Az emailhamisítás ellen azonban szélmalomharcot folytatnak a szolgáltatók, hiszen a spamek és vírusok nagy része is így érkezik. Mindenről Jon Postel tehet.
Egy internetező beadvánnyal fordult az adatvédelmi biztos hivatalához, mert valaki a nevét és az e-mail címét felhasználva gyalázkodó leveleket küldött barátainak és ismerőseinek. A hamis leveleket egy magyar honlapról küldték el, amelyet kifejezetten erre a célra hoztak létre. Az Index információi szerint a szóban forgó weboldal a webcenter.hu, amelynek állevél szolgáltatása elméletileg szünetel, a cikkírás időpontjában azonban a Tippek menüpont alatt megtalálható HTML kódot még lehetett használni.
Direkt elősegítette a csalást Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos egy ajánlást adott ki, amelyben felszólította az oldal üzemeltetőjét a személyes adatok védelmét sértő szolgáltatás beszüntetésére. Péterfalvi az Indexnek elmondta: leginkább azt kifogásolta, hogy az oldalt szándékosan a célból hozták létre, hogy mások nevében lehessen leveleket küldeni. Az ajánlás szerint a honlapon a következő szöveg volt olvasható: "Ez az állevél-szolgáltatás teszi lehetővé, hogy üzenetet küldj valaki másnak úgy, hogy ne tudja, hogy ki vagy, vagy azt higgye, hogy más vagy." Nehéz tenni ellene Péterfalvi arra kérte fel a hazai internetszolgáltatókat és internetezőket, hogy a jövőben tartózkodjanak a hasonló szolgáltatások indításától, illetve használatától. Hamis email küldésére azonban nem csak olyan célprogramok használhatók, mint a Webcenter szolgáltatása, hanem rosszul beállított levelezőszerverek, vagy egyéb webes információküldő szolgáltatások is. Emailhamisításra olyan jóhiszemű szolgáltatások is kihasználhatók, mint az Index cikk-küldő szolgáltatása, ahol a szolgáltató nem ellenőrzi a küldő által megadott cím valódiságát, csupán elküldi a kérdéses cikk elérhetőségét és a küldő megjegyzését a címzettnek. Csak küldeni lehet Az állevél annyit jelent, hogy a feladó mezőben nem a levél valódi küldője, hanem egy harmadik személy e-mail címe jelenik meg. Egy ilyen állevélre adott válaszlevél nem a hamis levél küldőjéhez, hanem a harmadik személyhez fog megérkezni, így az illető azonnal értesülhet arról, hogy valaki visszaélt személyes adataival. Amennyiben feladóként egy nem működő címet ad meg a levél küldője, a címzett hiába próbál reagálni, "címzett ismeretlen" hibaüzenettel pattan vissza válasza. A kéretlen reklámlevelek és a vírusok többsége hamisított emailcímről érkezik a címzettekhez. Notórius címhamisító például a Klez vírus, amely gyakran a címzett által ismert emailcímet tüntet fel feladóként, így a gyanútlan felhasználó nagyobb eséllyel nyitja ki a vírusos küldeményt. Feketelisták alapján tiltják Az internetszolgáltatók hosszú ideje küzdenek a spamküldők ellen, akik többnyire rosszul beállított mailszerverekről küldenek tömeges reklámleveleket, kihasználva, hogy a szerver engedi a feladó hamisítását. Az internetszolgáltatók által vezetett spamellenes feketelisták az ilyen rendszerek címeit tartalmazzák, ám a spamküldők gyakran váltogatják gépeik elérhetőségét, a letiltott gépeket pedig új címekre helyezik át. Így folyamatos harc zajlik a spamküldők és a spamet korlátozni próbáló szolgáltatók között. A probléma gyökere a Jonathan Postel által először 1982-ben körvonalazott SMTP protokollban rejlik, mely leírja, hogy a levelezőprogramok és szerverek pontosan hogyan kommunikálnak egymással. Valamennyi levelezőprogram ezt az eljárást használja. Az eredeti SMTP protokoll nem foglalkozott a felhasználó által megadott adatok ellenőrzésével, így könnyen vissza lehetett élni vele. Az SMTP protokollt 2001-ben frissítették, ám az új változat is kijátszható többféle módon, és a spammerek élnek is a lehetőségekkel. Kapcsolódó anyagokhirdetés
|
hirdetés
|
