Bár az adatvédelmi előírások a címzett előzetes beleegyezéséhez kötik a reklámlevelek továbbítását, nem támogatható az a gyakorlat, hogy a cégek emailben kísérlik meg kikérni az érintett hozzájárulását, jelentette ki az Indexnek Gulyás Csaba, az Adatvédelmi Biztosi Hivatal főtanácsosa.

()
2003. június 27., péntek 11:08


A magyar spamküldők stratégiát változtattak: egyre több az olyan spam, melyben az adatvédelmi törvényből idézve arra kérik a címzettet, ha érdeklődik a cég és szolgáltatásai iránt, küldjön válaszlevelet, hogy postafordultával reklámlevelet küldjenek neki.

Az első bemutatkozó email küldésével ugyanaz a baj, mint a kéretlen levelekkel: nem lehet bizonyítani, hogy jogszerűen szerezték a címet - mondta el kérdésünkre Gulyás Csaba. Pedig a spamhez vagy a kérdezősködéshez felhasznált címhez a feladónak valahogyan hozzá kellett jutnia, emlékeztetett az adatvédelmi szakértő.

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény lehetővé teszi, hogy direkt marketing céljából kapcsolatot keressen a szolgáltató. Például szórólapokat és kitöltendő válaszborítékokat a postaládákba dobva.

Nehezen megközelíthető postaládák

Mi a megoldás a spam ellen? Büntessék a címgyűjtést  541 Kivéve a feliratkozó formokat  24 És ha kizárják az illetéktelen feliratkozást  26 Minden maradjon így  22 Próbapert javaslok  109 Mindenki menjen kapálni  596

De az internetre és a spam esetére ez sem vonatkozik, mert itt nem lehet a házakat végigjárni, és a szórólapot mindenkinek ismeretlenül bedobálni. Emailcím nélkül semmi nem működik, vagyis csak az kaphat emailt, aki ezt kifejezetten kérte, jelentette ki Gulyás Csaba.

Teljesen elméleti síkon elképzelhető, hogy véletlenszerűen generált címzést alkalmazva, találomra szórnak szét leveleket, ismerte el Gulyás Csaba. A kóbor levelek közül némelyik célba is érhet, viszont a spam legendásan alacsony hatékonysága így még tovább romlik.

Weboldalon lehet javasolni

Ha a véletlen címzés népmesei magyarázatát kizárjuk, folyton visszajutunk a "honnan vette a címet" kérdéshez. Annak felhasználása a felhasználói beleegyezés nélkül ugyanis szükségszerűen jogellenes, jelentette ki az adatvédelmi szakértő.

Azt senki nem vitatja, hogy ez a korlát megnehezíti a reklámozók dolgát. Gulyás Csaba szerint az egyetlen elfogadható eljárás az, amikor a termékét vagy szolgáltatását reklámozni próbáló cég a weboldalán kéri fel az érdeklődőket, hogy jelezzék erre vonatkozó igényüket.

A népszerű tartalom segíthet

"Innentől kezdve pedig már nem adatvédelmi kérdés az ügy. Azt tudom javasolni, hogy érdekes, látogatott oldalakat készítsenek a cégek" - mondta az adatvédelmi szakértő. Szerinte emiatt lehet szomorkodni vagy bosszankodni, de abban nem lehet vita, hogy ma Magyarországon ezek most azt előírások.

Vannak dolgok, amelyek egyes országokban működnek, máshol pedig nem. Magyarországon a kéretlen levél például nem tartozik a "védett" hagyományok közé. Érdemes volna egyébként a spamproblémát olyan szempontból is vizsgálni, hogy sok embernek esetleg miatta megy el a kedve az egész internettől, vetette fel Gulyás Csaba.

az oldal tetejére