|
IV. rész: A jármûközlekedésre vonatkozó szabályok I. fejezet: A jármûközlekedés általános
szabályai Elindulás (vissza a tartalomjegyzékhez) 24. § (1) Az úttest szélérõl elinduló, a várakozó helyrõl az úttestre ráhajtó, az út más részérõl vagy útnak nem minõsülõ területrõl az úttestre ráhajtó jármû vezetõjének, az úttesten haladó jármûvek és gyalogosok részére elsõbbséget kell adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedõ jármûvekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveket ide nem értve - elsõbbsége van. (2) Az elindulást, illetõleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell. (3) Lakott területen belül a jármûvek vezetõi kötelesek az elindulási szándékot jelzõ, menetrend szerint közlekedõ autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyrõl való elindulását (a jobb szélsõ forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehetõ - lassítással, szükség esetén megállással is lehetõvé tenni. Az autóbusz, illetõleg a trolibusz vezetõje azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyõzõdött annak veszélytelenségérõl. Haladás az úton (vissza a tartalomjegyzékhez) 25. § (1) Jármûvel a forgalmi, az idõjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minõségének és állapotának) megfelelõen kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármû sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. (2) Jármûvel az úttesten - az elõzés és a kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út - és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú jármûvel, kerékpárral, állati erõvel vont jármûvel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó jármûvel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni. Párhuzamos közlekedésnél a jobbra tartásra a külön szabályok (36. §) az irányadóak. (3) Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, valamint a kerékpársávot a jobbra tartási, illetõleg az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség [(2) bek.] szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni és csak az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban. (4) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, jármûvel a középsõ és a menetirány szerinti jobb szélsõ úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középsõ úttestjén kétirányú, a szélsõ úttestjein egyirányú forgalom van. (5) Ha jelzõtábla jelzésébõl más nem következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levõ járdasziget mellett jobbról és balról is szabad elhaladni. (6) Járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármû vagy rakománya ezek fölé nyúljék. Sebesség (vissza a tartalomjegyzékhez) 26. § (1) Az egyes jármûvekkel legfeljebb a következõ sebességgel szabad közlekedni: a) személygépkocsival, motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival
a/1. a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő autóbusszal
b) egyéb gépjármûvel - kivéve a motoros triciklit - valamint gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel
(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzõtábla lakott területen 50 km/óránál nagyobb sebességet jelez, személygépkocsival és motorkerékpárral legfeljebb a jelzõtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni. (3) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármû forgalmi engedélyébe (igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad közlekedni. (4) A jármû sebességét az (1)-(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezetõ jármûvét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály elõtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell. (5) Nem szabad a jármûvel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza. Követési távolság (vissza a tartalomjegyzékhez) 27. § (1) Jármûvel másik jármûvet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendõ ahhoz, hogy az elöl haladó jármû mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni. (2) Olyan jármûvel, illetõleg jármûszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármû mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármû közé legalább egy - elõzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson. Nincs szükség ilyen követési távolság tartására a) ha - a vezetõ elõzésre készül fel, - az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy - az úton az elõzés tilos, b) fegyveres erõk oszlopban haladó gépjármûvei között, c) egy nyomon haladó jármû (kétkerekû motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy kerékpár) követése esetén. (3) A jármû sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi. (4) Elsõbbség az útkeresztezõdésben (vissza a tartalomjegyzékhez) 28. § (1) Az útkeresztezõdésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseibõl más nem következik - a jármûvel elsõbbséget kell adni a) a jobbról érkezõ minden jármû és b) a balról érkezõ villamos részére. (2) A másik jármû érkezési irányától függetlenül elsõbbséget kell adni az útkeresztezõdésben a) minden jármûvel a megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû részére, továbbá minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott), zárt csoportban haladó megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére; b) az olyan útról érkezõ jármûvel, amelyen az útkeresztezõdés elõtt "Elsõbbségadás kötelezõ" vagy "Állj! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla van, a keresztezõ - illetõleg a kiegészítõ táblán vastag vonallal jelzett - útról érkezõ jármû részére; c) földútról érkezõ jármûvel a szilárd burkolatú útról érkezõ jármû részére; d) körforgalomban haladó jármûvel a körforgalmat keresztezõ villamos részére. (3) Útkeresztezõdést jármûvel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezetõ eleget tehessen elsõbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármû sebességével ne tévesszen meg. Irányváltoztatás, irányjelzés (vissza a tartalomjegyzékhez) 29. § (1) Aki jármûvel irányt változtat (terelõvonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezõvonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, fõútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató jármûveknek elsõbbséget adni. (2) Az irányváltoztatást - a mûvelet elõtt kellõ idõben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott - irányjelzéssel kell jelezni. A jármû vezetõje egyéb esetben (pl. útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonalon való továbbhaladása esetében) is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevõi számára többlet tájékoztatást ad; az irányjelzés azonban megtévesztõ nem lehet." (3) Az irányjelzést irányjelzõ készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármû esetében pedig karral vagy jelzõtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölrõl, hátulról és a megfelelõ oldalról jól látható legyen. Hangjelzés (vissza a tartalomjegyzékhez) 30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelõzése érdekében, valamint - lakott területen kívül - az elõzési szándék jelzése céljából szabad. Bekanyarodás (vissza a tartalomjegyzékhez) 31. § (1) Az útkeresztezõdésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezetõ a jármûvel a) az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, b) útburkolati jelek hiányában - jobbra bekanyarodás esetében az úttest jobb szélére, - balra bekanyarodás esetében az úttest felezõvonala mellé, illetõleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkeresztezõdés elõtt kellõ távolságban - besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell. (2) Villamospályával ellátott úttesten, ha az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelõ besorolás a villamos forgalmát zavarná, a villamos elhaladásához szükséges területet szabadon kell hagyni. A kerékpársávot a besorolás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. (3) A jármûvel másik útra - ha közúti jelzésbõl más nem következik - jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy, hogy a jármû bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon. (4) Ha a jármû méretei vagy egyéb ok miatt az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megtartani nem lehet, a bekanyarodást fokozott óvatossággal - szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével - és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármû a többi jármûvet ne veszélyeztesse. (5) Elsõbbséget kell adni, ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltakból más nem következik a) jobbra vagy balra bekanyarodó jármûvel - annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármû bekanyarodik, továbbá - az azonos irányból érkezõ villamos részére, b) jobbra bekanyarodó jármûvel az úttest jobb szélén levõ, kerékpársávon vagy az úttest mellett levõ, attól jobbra esõ kerékpárúton érkezõ jármû részére, c) balra bekanyarodó jármûvel - az úttesten szembõl érkezõ és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó jármû, - az úttest mellett levõ, attól balra esõ kerékpárúton érkezõ jármû részére. (6) A balra bekanyarodó jármû vezetõje párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyõzõdött arról is, hogy balról jármûvének elõzését vagy kikerülését másik jármû nem kezdte meg. (7) Útkeresztezõdésen kívül történõ bekanyarodásra az (1)-(2) és a (4)-(6) bekezdés rendelkezései az irányadók. (8) Az útkeresztezõdésben kanyarodó fõútvonal esetén a) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott szabály a fõútvonalon kanyarodó és az arról letérõ jármûre egyaránt vonatkozik, b) a fõútvonalról letérõ jármûvel elsõbbséget kell adni a fõútvonalon továbbhaladó jármû részére. Kitérés (vissza a tartalomjegyzékhez) 32. § (1) Az egymás mellett ellentétes irányban (szemben) elhaladó jármûvek között megfelelõ oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében - a szükséghez képest - a jármûvekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni. (2) Olyan keskeny úttesten, amelyen a jármûvek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a jármûvekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással vagy hátramenettel kell lehetõvé tenni. Hátramenni azzal a jármûvel kell, amelyikkel ez - a jármûvek adottságait és a körülményeket figyelembe véve - könnyebben megtehetõ. (3) Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szûkül és a közúti jelzésekbõl más nem következik, a szembejövõ jármûvek közül annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármû vezetõje az áthaladást lassítással, illetõleg - a szükséghez képest - megállással biztosítani köteles. (4) Állati erõvel vont jármûvel, illetõleg hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezetõ feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedõs, a jármû sebességét csökkenteni kell, illetõleg - a szükségeshez képest - meg kell állni. Megfordulás, hátramenet (vissza a tartalomjegyzékhez) 33. § (1) Jármûvel megfordulni, illetõleg hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármû és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza. Az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhetõ abban az esetben is, ha az a jármûforgalmat - anélkül, hogy a jármûveket veszélyeztetné - rövid ideig akadályozza. (2) Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni, valamint - egyirányú forgalmú és körforgalmú úton az úttest széléhez, illetõleg a várakozóhelyre történõ beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve - hátramenetet végezni tilos. (3) Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a jármûvezetõnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közremûködésérõl. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármû mögötti területet és a jármû vezetõjével is kapcsolata legyen. Elõzés (vissza a tartalomjegyzékhez) 34. § (1) Elõzni abban az esetben szabad, ha a) az elõzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy - figyelemmel az elõzni kívánó és a megelõzendõ jármû sebessége közötti különbségre - az elõzés a szembejövõ forgalmat nem zavarja; b) az elõzni kívánó jármû elõzését más jármû nem kezdte meg; c) az elõzni kívánó jármû elõtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármû elõzési szándékot nem jelzett; d) az elõzés során a megelõzendõ jármû mellett megfelelõ oldaltávolságot lehet tartani; e) a vezetõ az elõzés befejezése után a jármûvel a megelõzött jármû elé, annak zavarása nélkül vissza tud térni. (2) Az elõzési szándékot - ha az elõzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel [29. § (2) bek.] jelezni kell. (3) Az elõzést - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - balról kell végrehajtani. (4) Csak jobbról szabad elõzni a) azt a jármûvet, amely a balra bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31. § (1) vagy (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen helyezkedik el; b) azt a villamost, amely az úttest közepén - egyirányú forgalmú úton az úttest bal oldalán - levõ pályán közlekedik. (5) Jobbról is szabad elõzni a figyelmeztetõ jelzést (villogó sárga fényjelzést) használó jármûvet, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy ezzel a többi jármûvet és a gyalogosokat nem veszélyezteti. (6) Az elõzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad. (7) Lakott területen kívül a nagyméretû, valamint a lassan haladó jármû vezetõjének az úttest szélére húzódással és - a szükséghez képest - lassítással is elõ kell segítenie azt, hogy jármûvét más jármû megelõzhesse. (8) Tilos elõzni: a) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt; b) villamost közvetlenül olyan megállóhely elõtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik; c) be nem látható útkanyarulatban, illetõleg bukkanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve és az elõzés annak érintése nélkül végrehajtható; d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró elõtt; e) útkeresztezõdésben és közvetlenül útkeresztezõdés elõtt, kivéve - ha a forgalmat rendõr vagy fényjelzõ készülék irányítja és az elõzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár, - ha a jármû fõútvonalon vagy olyan más úton halad, amelyen elsõbbségét jelzõtábla [16. § (1) bek. u) pont] jelzi. - körforgalmú úton, - ha a jármûvel csak jobbról szabad elõzni [(4) bek.]. (9) A (8) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott tilalom nem vonatkozik a kétkerekû motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjármûvel való elõzésére. Kikerülés (vissza a tartalomjegyzékhez) 35. § (1) Az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármû vagy ott levõ egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) a 34. § (1)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell - értelemszerûen - alkalmazni. (2) Az olyan megállóhely elõtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestrõl, illetõleg az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad. Párhuzamos közlekedés (vissza a tartalomjegyzékhez) 36. § (1) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) - a (2)-(4) bekezdésben említett eseteket kivéve - a külsõ (jobb szélsõ) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak elõzés, balra bekanyarodás, illetõleg megfordulás céljából szabad. Az autóbusz öbölt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és a lassítósávot, valamint a kerékpársávot a párhuzamos közlekedés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. (2) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az elõzés befejezése után a külsõ forgalmi sávba vissza kell térni. Ha azonban személygépkocsival, motorkerékpárral vagy - lakott területen belül - távolsági, illetõleg gyorsjáratú autóbusszal a vezetõ több jármûvet kíván elõzni, megmaradhat a belsõ forgalmi sávban, feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sûrû, hogy a külsõ forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belsõ forgalmi sávban folyamatosan is haladhat. (3) A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettõnél több forgalmi sáv van, a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell értelemszerûen alkalmazni. Az ilyen úttesten azonban a második forgalmi sávban - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - bármely jármûvel szabad közlekedni; a harmadik és további (belsõ) forgalmi sávokra - a balra bekanyarodás esetét kivéve - ráhajtani csak személygépkocsival szabad. (4) Lakott területen lévõ, párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen a forgalmi sávok útburkolati jelekkel vannak megjelölve, a belsõ forgalmi sávban (sávokban) személygépkocsival és motorkerékpárral folyamatosan is szabad haladni, feltéve, hogy ezzel a jármû a mögötte gyorsabban haladó jármûvek közlekedését nem akadályozza. Az ilyen módon haladó jármû mellett - a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak megtartásával - fokozott figyelemmel jobbról el szabad haladni, a forgalmi sávokat azonban - a gyorsabb elõrehaladás érdekében - kis távolságon belül ismételten változtatni, és ezzel a közlekedés résztvevõit zavarni tilos. (5) Ha a forgalom sûrûsége folytán a forgalmi sávokban összefüggõ jármûoszlopok alakultak ki, forgalmi sávot változtatni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõ bekanyarodásra vagy megállásra kíván felkészülni. (6) A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten tilos a) jármûvel az úttest felezõvonalát - a balra bekanyarodás, illetõleg a megfordulás esetét kivéve - átlépni; b) két jármûnek - az egy nyomon haladó jármû melletti elhaladást kivéve - ugyanabban a forgalmi sávban egymás mellett haladni; c) kijelölt gyalogosátkelõhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt másik jármû mellett elhaladni. (7) Ahol valamelyik forgalmi sáv megszûnik, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik terelõvonal átlépése nélkül haladhat tovább. Ha a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve nincsenek, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik irányváltoztatás nélkül tud továbbhaladni; ha pedig mindkét jármû csak irányváltoztatással tud továbbhaladni, annak a jármûnek van elsõbbsége, amelyik addig a jobbra esõ forgalmi sávban haladt. (8) Autóbusz-forgalmi sávban csak a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz, valamint az autóbusz és trolibuszforgalom zavarása nélkül a személytaxi közlekedhet. Más jármû erre a forgalmi sávra, a sáv keresztezését és bekanyarodásra felkészülést kivéve, nem hajthat rá. Ahol autóbusz-forgalmi sáv van, a menetrend szerint közlekedõ autóbusz és trolibusz - a kikerülés esetét kivéve - csak ebben a forgalmi sávban haladhat. (9) Ahol kapaszkodósáv van, a kapaszkodósávon kell haladniuk azoknak a jármûveknek, amelyek a jelzõtáblán [17. § (1) bek. h) pont] megjelölt - ennek hiányában lakott területen kívül 70 km/óra, lakott területen 40 km/óra - sebességnél lassabban haladnak. (10) Azon az úton, amelynek menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, a körforgalmú útra történő bekanyarodást a jobboldali szélső forgalmi sávból kell végrehajtani, amennyiben a járművezető a bekanyarodás helyét követő első bekanyarodási lehetőségnél kívánja a körforgalmú utat elhagyni. (11) A párhuzamos közlekedésre alkalmas körforgalmú úton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni. Közlekedés autópályán és autóúton (vissza a tartalomjegyzékhez) 37. § (1) Autópályán és autóúton, valamint az azokra való ráhajtásra szolgáló úton (az elõjelzõ táblától kezdõdõen) csak olyan gépjármûvel, illetõleg gépjármûbõl és pótkocsiból álló jármûszerelvénnyel szabad közlekedni, amely sík úton legalább 60 km/óra sebességgel képes haladni; ezeken az utakon más jármû közlekedése tilos. (2) Az autópályán és az azonos irányú forgalom számára legalább két forgalmi sávval rendelkezõ autóúton a párhuzamos közlekedés szabályait kell alkalmazni. (3) Tilos a) autópályára és autóútra útmenti ingatlanról, valamint útnak nem minõsülõ más területrõl ráhajtani, illetõleg oda behajtani; b) autópályán és autóúton hátramenetet végezni, megfordulni és az úttesteket elválasztó sávra ráhajtani. (4) Autópálya és autóút úttestjén - a forgalmi okból szükséges megállást kivéve - megállni tilos. Mûszaki okból megállni csak a leállósávon, illetõleg az útpadkán szabad, a jármûvet azonban onnan is mielõbb el kell távolítani. Egyéb okból megállni a leállósávban és az útpadkán is - kivéve a forgalomellenõrzés céljából történõ megállást - tilos. A forgalomellenõrzés során használt jármûvet úgy kell elhelyezni, hogy az kellõ távolságból észlelhetõ legyen. (5) Közlekedés villamospályával ellátott úttesten (vissza a tartalomjegyzékhez) 38. § (1) Villamospályára más jármûvel - a (3) és a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - ráhajtani, azon folyamatosan haladni vagy elõzni csak abban az esetben szabad, ha a vezetõt a látási viszonyok nem akadályozzák a közeledõ villamos kellõ távolságból való észlelésében és a jármû a villamosforgalmat nem zavarja. (2) Ahol a villamosvágányok az úttest közepén egymás mellett vannak, - ha az úttest párhuzamos közlekedésre alkalmas és a forgalmi sávok útburkolati jellel jelölve vannak, a villamospályára, - egyéb úttesten az ellentétes irányú villamosforgalom részére szolgáló villamosvágányra, a bekanyarodás és a megfordulás esetét kivéve, ráhajtani nem szabad. (3) Az egyenesen haladó jármû és a menetirányt változtató villamos egymás közti viszonyában a 29. § (1) bekezdésének rendelkezése az irányadó. (4) Útkeresztezõdésben villamos és más jármû egymás közti viszonyában az elsõbbségre és a bekanyarodásra a 28. §-nak és a 31. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadók azzal, hogy az egyenesen haladó jármûnek a vele azonos irányból érkezõ és bekanyarodó villamossal szemben is elsõbbsége van. (5) A párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt része nem minõsül forgalmi sávnak. (6) Ha útburkolati jel (terelõ- vagy záróvonal) a villamospályára vezeti az egyéb jármûvek forgalmát, a (2) bekezdésben foglalt tilalom nem érvényesül; a villamospályára - a villamosforgalom zavarása nélkül - más jármû is ráhajthat. Ilyen esetben a párhuzamos közlekedésre vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából az úttestnek a villamospálya által elfoglalt részét is figyelembe kell venni. Közlekedés vasúti átjáróban (vissza a tartalomjegyzékhez) 39. § (1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármû vezetõje köteles a jármû sebességét a vasúti átjáró elõtt elhelyezett - 90., 91., 92. vagy 95. ábra szerint - veszélyt jelzõ táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni. (2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni. (3) A vasúti átjáró elõtt a 98., 99., 99/a. vagy 99/b. ábra szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelzõ útburkolati jel elõtt meg kell állni, ha a) bármely irányból vasúti jármû közeledik, b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog, c) a teljes sorompót kiegészítõ fényjelzõ berendezés, illetõleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad, d) a teljes sorompót kiegészítõ berendezés hangjelzést ad, e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad, f) vasúti jelzõõr "Megállj" jelzést ad, g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetõség, h) ott "Állj! Elsõbbségadás kötelezõ" jelzõtábla van. (4) Biztosítatlan vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van. (5) Biztosított vasúti átjáróra jármûvel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a) a teljes sorompó mindként sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelzõ és/vagy hangjelzõ berendezése jelzést nem ad, b) a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, c) a vasúti jelzõõr "Megállj" jelzést nem ad, d) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetõség van. (6) A vasúti átjárót biztosító jelzõberendezés üzemzavara esetén jármûvel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követõen - abban az esetben szabad ráhajtani, ha a) a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyérõl a vasúti pálya mindkét irányban kellõ távolságra belátható és a jármû vezetõje meggyõzõdött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármû nem közeledik, vagy b) a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzõõr irányítja és a jelzõõr "Megállj" jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges. (7) Ha a vasúti átjáróban a jármû elakad, és vezetõje azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledõ vasúti jármû vezetõje vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetrõl a lehetõ legrövidebb idõn belül tudomást szerezzen. Közlekedés lakó-pihenõ övezetben (vissza a tartalomjegyzékhez) 39/A. § (1) Lakó-pihenõ övezetbe - a "Lakó-pihenõ övezet" jelzõtáblától a "Lakó-pihenõ övezet vége" jelzõtábláig terjedõ területre - csak a következõ jármûvek hajthatnak be: a) kerékpár, b) az ott lakók vagy az odalátogatók személygépkocsija, motorkerékpárja, segédmotoros kerékpárja, c) az ott lakók költöztetését végzõ tehergépkocsi, d) az oda áruszállítást végzõ, legfeljebb 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegû tehergépkocsi, valamint motoros tricikli és segédmotoros tricikli, e) az oda építkezés céljából építõanyagot szállító tehergépkocsi, f) az út- és közmû építésére vagy fenntartására, köztisztasági vagy közegészségügyi feladat, illetõleg postai gyûjtõ és kézbesítõ szolgálat ellátására szolgáló gépjármû, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen. (2) A lakó-pihenõ övezetben jármûvel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni. (3) A lakó-pihenõ övezetben a vezetõnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a) a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a jármûvek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják, b) jármûvel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad. Megállás (vissza a tartalomjegyzékhez) 40. § (1) Jármûvel megállni - ha közúti jelzésbõl vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezésébõl más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell. (2) Egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélén is meg szabad állni, ha a jármû mellett legalább egy forgalmi sáv és - ezen felül - az úttest jobb szélén megálló jármûvek számára elegendõ szélességû hely marad. (3) Kétkerekû motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral és kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén is meg szabad állni, ha a jármûvek az úttestbõl egy személygépkocsi szélességénél többet nem foglalnak el. Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. j) pont] jelzi, egy gépkocsi részére szolgáló helyen két ilyen jármû is megállhat. (4) Lakott területen kívül jármûvel - a lehetõséghez képest - az úttesten kívül kell megállni. (5) Tilos megállni: a) ahol a jármû fényjelzõ készülék vagy jelzõtábla jelzésének az észlelését akadályozza; b) ahol a jármû és az úttesten levõ záróvonal vagy a jármû és az úttest másik szélén álló jármû között legalább három méter széles hely nem marad; c) be nem látható útkanyarulatban, bukkanóban vagy más olyan helyen, ahol a jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból nem észlelheti; d) útkeresztezõdésben és az úttestek széleinek metszéspontjától számított öt méter távolságon belül, kivéve, ha közúti jelzésbõl más következik; ez a tilalom nem vonatkozik az úttorkolattal vagy útelágazással szemben megálló jármûre, ha az a többi jármû bekanyarodását nem akadályozza; e) kijelölt gyalogosátkelõhelyen, valamint a gyalogosátkelõhely elõtt személygépkocsival, motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral és kézikocsival 5 méter, egyéb jármûvel 15 méter távolságon belül; f) hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál; g) vasúti átjáróban és attól számított 30 méter távolságon belül, valamint vasúti, illetõleg villamospályán és ezekhez olyan közel, hogy a jármû a vasúti jármû, illetõleg a villamos közlekedését akadályozza; h) más jármûvel a villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhelyet, illetõleg taxiállomást jelzõ tábla elõtt 15 méter, utána 5 méter távolságon belül, kivéve, ha útburkolati jelbõl más következik; i) autóbuszöbölben és autóbusz-forgalmi sávban, kivéve a kijelölt megállóhelyen megálló autóbuszt (trolibuszt), továbbá a személytaxit; j) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és a hozzá közelebb esõ járda közötti úttestrészen; k) 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésû jármûvel járdán; l) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon; m) különösen veszélyes helyen, az útburkolati jellel [18. § (3) bek.] jelzett területen. (6) Az (1), (4) és (5) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a forgalmi okból szükséges megállásra, valamint arra az esetre, ha e rendelkezések a jármû mûszaki hibája miatt nem tarthatók meg. (7) A jármû ajtaját a vezetõ csak akkor nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. (8) A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzõtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármû a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármû tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. (9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) jármûvével a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetében akkor is megállhat, ha a megállást jelzõtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. Várakozás (vissza a tartalomjegyzékhez) 41. § (1) A 40. § rendelkezéseit értelemszerûen alkalmazni kell a várakozásra is. (2) Tilos várakozni [a 40. § (5) bekezdésében említetteken túlmenõen]: a) a három külön úttesttel rendelkezõ út középsõ úttestjén; b) lakott területen kívül fõútvonal úttestjén; c) ahol a jármû az útmenti ingatlanra való behajtást akadályozhatja; d) ahol a jármû szabályosan várakozó másik jármû megközelítését vagy elindulását akadályozhatja; e) az úttesten ott, ahol a járdán a megállás megengedett. (3) Mozgáskorlátozott személy (illetõleg az õt szállító jármû vezetõje) a jármûvével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzõtábla tiltja. A kijelölt rakodóhelyre vonatkozó rendelkezés [15. § (6) bek.] azonban e jármûre is irányadó. (4) Várakozást ellenõrzõ óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzõtábla [17. § (1) bek. e) pont] ettõl eltérõ idõszakot jelöl meg, ebben az idõszakban - csak az óra mûködtetésével és legfeljebb az órával jelzett idõtartamig szabad várakozni. Lejárt órát a jármû eltávozása nélkül ismételten mûködésbe hozni tilos. (5) Ahol jelzõtábla meghatározott idõtartamú várakozást enged [17. § (1) bek. e) pont], a várakozás megkezdésének idõpontját a jármûvön - gépkocsi esetében a jármû szélvédõ üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell. A tárcsa jelzését a jármû eltávozása nélkül megváltoztatni tilos. (6) (7) A jármûvet õrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetõ gondoskodott arról, hogy a jármû önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa. (8) A sürgõsségi orvosi ellátáshoz kiadott várakozási engedéllyel (161. ábra) megjelölt személygépkocsi vezetõje - amennyiben a várakozás egyéb módon nem lehetséges - a) a 15. § (1) bekezdése b) pontjában, és b) a 40. § (8) bekezdése a), b) és d) pontjaiban meghatározott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja.
(9) A sürgõsségi orvosi ellátást végzõ orvost az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jelöli ki, részére a várakozási engedélyt - külön jogszabályban meghatározott rájegyzésekkel - a települési önkormányzat jegyzõje (fõjegyzõ) adja ki. Magatartás a megkülönböztetõ vagy figyelmeztetõ jelzéseket használó jármûvekkel szemben (vissza a tartalomjegyzékhez) 42. § (1) A megkülönböztetõ jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagasságú más hangjelzést) használó gépjármû, illetõleg minden ilyen gépjármûvekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztetõ fényjelzést használó gépjármû részére minden jármûvel, minden helyzetben elsõbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetõvé kell tenni. (2) Megkülönböztetõ fényjelzést használó, álló jármûvet megközelíteni, illetõleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad. (3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvet elõzni tilos. Az ilyen gépjármû mögött a követési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevõjének zavarásával. (4) A figyelmeztetõ jelzést (sárga villogó fényt) használó jármûvet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni. Magatartás veszélyes anyagot szállító jármûvekkel
szemben 42/A. § A veszélyes anyagot szállító jármûvet csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelõzni. Magatartás a gyalogosokkal szemben (vissza a tartalomjegyzékhez) 43. § (1) Kijelölt gyalogosátkelõhelyen a jármûvel a gyalogosnak elsõbbséget kell adni. Útkeresztezõdésnél a bekanyarodó jármûvel - kijelölt gyalogosátkelõhely hiányában is - elsõbbséget kell adni a gyalogosnak, ha azon az úttesten halad át, amelyre a jármû bekanyarodik. (2) Azt a helyet, ahol az (1) bekezdés értelmében a gyalogosnak elsõbbsége van, jármûvel csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad megközelíteni úgy, hogy a vezetõ elsõbbségadási kötelezettségének - a szükséghez képest megállással is - eleget tudjon tenni, és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gyalogosokat a jármû sebességével ne tévessze meg. (3) A kijelölt gyalogosátkelõhely elõtt megálló vagy forgalmi okból álló jármû mellett meg kell állni és továbbhaladni akkor szabad, ha a vezetõ meggyõzõdött arról, hogy azt a gyalogosok elsõbbségének a megsértése nélkül megteheti. (4) A vezetõnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten a) villamos megállóhelynél levõ járdasziget és az ahhoz közelebb esõ járda között áthaladó gyalogosok, továbbá b) egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, illetõleg koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetõen nem képes személyek biztonságának a megóvására. II. fejezet: A jármûvek kivilágítása A forgalomban részt vevõ jármûvek kivilágítása (vissza a tartalomjegyzékhez) 44. § (1) A forgalomban részt vevõ jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. (2) A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót, a lassú jármûvet és a segédmotoros kerékpárt helyzetjelzõ lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani. Nem kell a tompított fényszóróval kivilágítani az egytengelyes motoros részbõl és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló olyan lassú jármûvet, amely sík úton önerejébõl 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a tompított fényszóróval fel nem szerelt segédmotoros kerékpárt. (3) A tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót használni - fényjelzés kivételével - csak lakott területen kívül szabad. Tilos a távolsági fényszóró használata a) másik jármûvel vagy hajtott (vezetett) állattal való szembetalálkozás esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró a szembejövõ jármû, illetõleg állat vezetõjét elvakíthatja, b) a másik jármû követése esetében olyan távolságon belül, ahonnan a fényszóró - a visszapillantó tükrön át - az elöl haladó jármû vezetõjét elvakíthatja, c) ha a fényszóró az úttal párhuzamos vasúti pályán vagy vízi úton haladó jármû vezetõjét elvakíthatja. (4) Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelzõ ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják. (5) Keresõlámpát és munkahely megvilágító lámpát mozgó jármûvön használni nem szabad. (6) Fényjelzést adni a távolsági fényszóró felvillantásával szabad, feltéve, hogy ez a közlekedés többi résztvevõjét nem vakítja el. (7) A forgalomban részt vevõ motorkerékpárt és a tompított fényszóróval felszerelt segédmotoros kerékpárt - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. (8) Lakott területen kívüli úton a forgalomban részt vevõ gépkocsit, mezõgazdasági vontatót és tompított fényszóróval felszerelt lassú jármûvet - tompított fényszóróval - nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. Az álló jármûvek kivilágítása (vissza a tartalomjegyzékhez) 45. § (1) Az úttesten álló jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani, kivéve, ha közvilágítás van vagy a jármûvet egyéb külsõ fényforrás kellõen megvilágítja. A gépjármûvet, a mezõgazdasági vontatót és a lassú jármûvet a helyzetjelzõ lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb, két méternél nem szélesebb és pótkocsival vagy más vontatmánnyal össze nem kapcsolt gépjármûvet azonban lakott területen elegendõ az úttest közepe felé esõ egy-egy elsõ és hátsó helyzetjelzõ lámpával vagy egy, elõre fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani. (2) Álló jármûvön - a forgalmi okból megálló jármûvet kivéve - tompított fényszórót csak erõs ködben vagy sûrû hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos. III. fejezet: A jármûvek terhelése Személyszállítás (vissza a tartalomjegyzékhez) 46. § (1) Személyt szállítani - a (4) bekezdésben említett esetet kivéve - csak a jármûnek e célra kialakított részén szabad. Álló utast csak autóbuszon, trolibuszon és villamoson szabad szállítani. (2) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel - a (4) és az (5) bekezdésben említett esetet kivéve - legfeljebb a jármû hatósági engedélyében feltüntetett számú személyt szabad szállítani. A szállítható személyek számának meghatározásánál a vezetõt is figyelembe kell venni. Két 10 éven aluli gyermeket egy személynek kell tekinteni. (3) Motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A gépkocsi elsõ ülésén csak egy személy szállítható. (4) Tehergépkocsi rakfelületén abban az esetben szabad személyt szállítani, ha a) a rakfelületen a szállított személyek számára megfelelõen rögzített és biztonságos ülõhely van; b) a rakomány a szállított személyeket nem veszélyezteti; c) a tehergépkocsi össztömege - a rakfelületen szállított személyek súlyát személyenként 68 kilogrammal számítva - a tehergépkocsi megengedett legnagyobb össztömegét nem haladja meg és d) Tehergépkocsi billenõ rakfelületén személyt szállítani tilos. (5) A fegyveres erõk, a fegyveres testületek és a tûzoltóság által, valamint a közveszély, elemi csapás vagy a vasútüzem biztonságát veszélyeztetõ akadály elhárításánál használt tehergépkocsin - a (4) bekezdés egyéb rendelkezéseinek megtartásával - kilencnél több személy is szállítható. (6) Pótkocsin személyt szállítani tilos, kivéve a) a jármûszerelvény biztonságos közlekedése érdekében szükséges - a pótkocsi hatósági engedélyében meghatározott számú - személy szállítását; b) a mezõgazdasági vontató elsõ, nem billenõ rakfelületû pótkocsiján - a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerû alkalmazásával - történõ személyszállítást. Teherszállítás (vissza a tartalomjegyzékhez) 47. § (1) Jármûvet megterhelni oly mértékig szabad, hogy össztömege a megengedett legnagyobb össztömeget ne haladja meg. Olyan gépjármûvön, amelynek teherbírását csak a szállítható személyek számával határozták meg, személyenként 10 kilogramm rakomány is szállítható. Ha az ilyen jármûvel a megengedettnél kevesebb személyt szállítanak, a rakomány súlya annyiszor 68 kilogrammal növelhetõ, amennyivel a szállított személyek száma a szállítható személyek számánál kevesebb. (2) A rakományt a jármûvön - annak belsejében, illetõleg rakfelületén - úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Gondoskodni kell különösen arról, hogy a rakomány a) a jármû vezetõjét a szabad kilátásban és a vezetésben, a forgalom többi résztvevõjét pedig a jármû fényjelzõ berendezéseinek észlelésében ne akadályozza; b) a jármû ajtajainak, illetõleg a rakfelület oldalfalainak lezárását ne gátolja; c) egyenletesen és úgy legyen elhelyezve, hogy a jármû stabilitását számottevõen ne rontsa; d) úgy legyen - szükség esetén - rögzítve, hogy el ne csússzék, le ne essék, le ne szóródjék, ki ne ömöljék; e) az elkerülhetetlennél nagyobb zajt, szennyezõdést ne okozzon; f) magassága - a jármû magasságával együtt - a négy métert ne haladja meg; g) a jármûvön - a (3) és (7) bekezdésben foglalt eseteket kivéve -, illetõleg annak rakfelületén ne nyúljék túl. (3) Zárt kocsiszekrényû jármû tetején rakományt elhelyezni csak abban az esetben szabad, ha a jármûre tetõcsomagtartó van felszerelve. Személygépkocsi tetõcsomagtartóján rakomány abban az esetben is szállítható, ha a jármûvön elõre és hátra legfeljebb 40-40 cm-re túlnyúlik. (4) A (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem vonatkozik a mezõgazdasági szálasterményt szállító állati erõvel vont jármûre; a rakomány és a jármû együttes szélessége azonban nem haladhatja meg a 2,5 métert. (5) Ha a rakomány méretei miatt a (2) bekezdés g) pontjának rendelkezése nem tartható meg, nyitott rakfelületû jármûvön a rakomány úgy is elhelyezhetõ, hogy a rakfelületen túl elõre (legfeljebb a jármû elejéig), illetõleg a jármûvön túl hátra (legfeljebb két méterre, de a rakfelület hosszának felénél nem nagyobb távolságra) vagy oldalra (úgy, hogy a rakomány és a jármû együttes szélessége a 2,5 métert ne haladja meg) kinyúljék. A pótkocsit vontató jármû rakománya hátra nem nyúlhat túl a rakfelületen. (6) A jármûvön túlnyúló rakományt (álló jármûvön is) legalább 40x40 cm méretû piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetõleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel, az oldalra kinyúló rakományt elõre fehér fényû lámpával és fehér fényvisszaverõvel, hátra piros fényû lámpával és piros fényvisszaverõvel meg kell jelölni. A rakomány külsõ széle és a lámpa átvilágított felületének, illetõleg a fényvisszaverõnek a külsõ széle között - vízszintes irányban - legfeljebb 40 cm távolság lehet. Az oldalra kinyúló rakomány lámpával és fényvisszaverõvel való megjelölése mellõzhetõ, ha a rakomány legszélsõ pontja a jármûnek az azonos oldalon levõ helyzetjelzõ lámpájától - vízszintes irányban - 40 cm-nél nincs nagyobb távolságra. (7) A gépkocsi hátsó részéhez rögzített rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a) a gépkocsi hátsó részén elhelyezett világító és fényjelzõ berendezések és a rendszámtábla látható legyen, b) a gépkocsi hossztengelye irányában hátrafelé legfeljebb 1 m-re, oldal irányban legfeljebb 0,4 m-re nyúljon ki, c) a rakomány szélessége 2,5 m-t ne haladja meg, d) a rakomány megjelölése feleljen meg a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezésnek. IV. fejezet: Egyes jármûfajták közlekedésére
vonatkozó külön szabályok A közlekedésben való részvétel külön feltételei (vissza a tartalomjegyzékhez) 48. § (1) A fém kapaszkodó körmökkel vagy vezetõélekkel felszerelt kerekû jármûvel szilárd burkolatú úton közlekedni és vasúti átjárón áthaladni abban az esetben szabad, ha a kapaszkodó körmöket, illetõleg a vezetõéleket védõabronccsal látták el. (2) Hóláncot csak havas, jeges úton szabad használni. (3) Olyan jármûvel, amelyre daru, létra, nem a jármû meghajtására szolgáló erõgép vagy más hasonló berendezés van felszerelve, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha alaphelyzetben rögzítették e berendezésnek azokat a mozgó (lengõ) alkatrészeit, amelyek elmozdulás esetén a jármûvön túlnyúlhatnak. (4) Olyan gépjármûvel, amelyet sebességíró mûszerrel (tachográffal) kell felszerelni, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a sebességíró mûszer üzemképes, lezárt állapotban van és az írólapot (szalagot) abban elhelyezték. (5) Olyan gépkocsival, amelynek meghatározott üléseit biztonsági övvel kell felszerelni, továbbá olyan gépkocsival, amelynek hátsó üléseit biztonsági övvel szerelték fel, csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy becsatolt biztonsági övvel van rögzítve. A személygépkocsi hátsó ülésén utazó, 12. életévét még be nem töltött és 150 cm-nél alacsonyabb gyermeket biztonsági gyermekülésben kell rögzíteni. a) Nem kell becsatolni a biztonsági övet: (6) A személygépkocsi elsõ ülésén 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak akkor szállítható, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, és a gyermeket biztonsági gyermekülésben helyezték el. (7) A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpárral és segédmotoros kerékpárral csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a vezetõ és az utas becsatolt motorkerékpár bukósisakot visel. (8) (9) Olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb sebességét a mûszaki megvizsgálás során az általánosnál alacsonyabban állapították meg [26. § (3) bek.], abban az esetben szabad közlekedni, ha a jármû hátsó oldalán a megengedett legnagyobb sebesség számértékét - kör alakú, 15 cm átmérõjû, 2 cm széles piros szegélyû, fehér alapon 6 cm magas fekete számjegyekkel - feltüntették. (10) Gépjármûvel, mezõgazdasági vontatóval és lassú jármûvel csak olyan pótkocsit szabad vontatni, amelynek vontatását - a hatósági engedélybe tett bejegyzéssel - engedélyezték. Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek (vissza a tartalomjegyzékhez) 49. § (1) A gépjármû megkülönböztetõ jelezéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad mûködtetni, ha a feladat sürgõs ellátása, a személy-, élet- és vagyonbiztonság, továbbá a védett személyek és kíséretük biztonsága érdekében az szükséges, és a forgalmi viszonyok azt indokolttá teszik. (2) A megkülönböztetõ fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármû vezetõje - a rendõr és a vasúti átjárót biztosító jelzõberendezések jelzéseit kivéve - a közúti jelzéseket, továbbá a 24-43. §-okban foglalt rendelkezéseket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, és meggyõzõdött arról, hogy a közlekedés többi résztvevõje az akadálytalan továbbhaladást lehetõvé tette. (3) Megkülönböztetõ jelzéseket használó gépjármûvek találkozása esetében - egymás közti viszonyukban - az általános szabályok az irányadók. (4) A megkülönböztetõ fényjelzést - ha a jármû olyan helyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos - mûködtetni kell. Megkülönböztetõ hangjelzést álló jármûvön használni nem szabad. (5) A megkülönböztetõ jelzéseket használó gépkocsit tompított fényszóróval lakott területen belül nappal és jó látási viszonyok között is ki kell világítani. Figyelmeztetõ jelzést használó jármûvek (vissza a tartalomjegyzékhez) 50. § (1) A jármû figyelmeztetõ jelzést adó berendezését mûködtetni a következõ esetekben kell: a) az út vagy közmû építésére, fenntartására (javítására), illetõleg tisztítására szolgáló jármûvön, továbbá a kommunális szemét szállítására szolgáló jármûvön, ha az munkát végez, b) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet lényegesen meghaladó jármûvön, menet közben, c) a megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretû jármûvet rendszeresen kísérõ jármûvön menet közben, d) elromlott jármû vontatását rendszeresen végzõ jármûvön, ha az jármûvet ténylegesen vontat, e) a közúton elromlott jármû hibaelhárítását rendszeresen végzõ jármûvön hibaelhárítás közben. (2) A figyelmeztetõ jelzést használó, út- vagy közmû építésére, fenntartására, illetõleg tisztítására szolgáló jármû vezetõje, ha ez a munka végzése érdekében elkerülhetetlen, a személy- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti és a forgalmat lényegesen nem akadályozza, a) a 25. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést figyelmen kívül hagyhatja; b) 22 és 6 óra között - a megfelelõ biztonsági intézkedések (pl. jelzõõr állítása) megtétele mellett és legfeljebb 10 km/óra sebességgel - egyirányú forgalmú úton és osztottpályás út bal oldali úttestjén a menetiránnyal szemben is közlekedhet; c) legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is közlekedhet; d) olyan helyen is megállhat, ahol az egyébként tilos; e) behajthat olyan útra, ahová egyébként behajtania tilos. (3) A figyelmeztetõ jelzést használó jármûnek a többi jármûvel szemben - az általános szabályoktól eltérõ - elsõbbsége nincs. Útvonalengedélyhez kötött jármûvek (vissza a tartalomjegyzékhez) 51. § (1) A közúti forgalomban csak az út kezelõjének hozzájárulásával (útvonalengedély), az abban meghatározott útvonalon és feltételek megtartásával szabad részt venni a) olyan jármûvel, amelynek megengedett legnagyobb össztömege vagy tengelyterhelése meghaladja a külön jogszabályban meghatározott mértéket (túlsúlyos jármû, vagy tengelytúlsúlyos jármû); b) olyan jármûvel, amelynek magassága, szélessége vagy hosszúsága meghaladja a külön jogszabályban, illetõleg - rakománnyal együtt - a 47. §-ban meghatározott mértéket (túlméretes jármû); c) lánctalpas jármûvel. (2) Ha az útvonalengedély más sebességet nem határoz meg, túlsúlyos, illetõleg túlméretes jármûvel legfeljebb 30 km/óra, lánctalpas jármûvel legfeljebb 15 km/óra sebességgel szabad közlekedni. (3) Az e §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fegyveres erõk által üzemben tartott jármûvekre. A mozgáskorlátozottak külön engedélye és jelzése (vissza a tartalomjegyzékhez) 51/A. § A 14. § (13) bekezdésében, a 40. § (9) bekezdésében, valamint a 41. § (3) bekezdésében említett jogosultság azt a mozgáskorlátozott személyt illeti meg, aki külön jogszabály alapján erre engedélyt kapott és az őt szállító járművön az engedélyre utaló jelzés van. Veszélyes anyagot szállító jármûvek (vissza a tartalomjegyzékhez) 52. § (1) Veszélyes anyagot szállító jármûveknek menet közben - egymás mögött - legalább 50 méter távolságot kell tartani. (2) Veszélyes anyagot szállító jármûvel tilos megállni: a) lakott területen kívül másik veszélyes anyagot szállító jármûtõl, sátortábortól, tömegközlekedési jármû megállóhelyétõl, elektromos és egyéb távvezetéktõl, valamint nyílt lángtól 50 méteren belül; b) lakott területen az elõbbieken túlmenõen csatornanyílás (csatorna összefolyó) felett, illetõleg közelében is. (3) A veszélyes anyagot szállító jármûvel - a részére kijelölt várakozóhely kivételével - tilos várakozni: a) lakott területen kívül, épülettõl, vasúti átjárótól, útkeresztezõdéstõl, hídtól, aluljárótól, alagúttól 50 méteren belül; b) lakott területen belül. (4) A veszélyes anyag szállítása során elõállt rendkívüli veszélyrõl (baleset, veszélyes anyag elszóródása, kiömlése, tûz stb.) a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésnek tartalmaznia kell a szállított anyag azonosításához szükséges legfontosabb információkat. (5) Ha jogszabály szigorúbb feltételeket nem állapít meg, a nem lezárt rakterû veszélyes anyagot szállító jármûvet, valamint a veszélyes anyaggal töltött tartányt szállító jármûvet õrizetlenül hagyni tilos. (6) A veszélyes anyag szállítása esetén az ilyen anyag szállítására vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit is meg kell tartani. Villamosok, trolibuszok és közhasználatú autóbuszok (vissza a tartalomjegyzékhez) 53. § (1) A jármûvek közlekedésére vonatkozó szabályok közül nem vonatkozik a) a 13. §-ban és a 14. § (1) bekezdésének i)-o) pontjában meghatározott jelzõtáblák jelzése a villamosra és a trolibuszra; b) a 24. § (2) bekezdése, a 25. § (2)-(5) bekezdése, a 31. § (1)-(4) bekezdése, a 32. §, a 34. § (1)-(7) bekezdése, (8) bekezdésének b)-e) pontja és (9) bekezdése, a 35. §, a 36. § (1)-(5) bekezdése, (6) bekezdésének a) és b) pontja, (7) és (8) bekezdése, a 40. § (1)-(6) bekezdése, a 41. § (1)-(5) bekezdése, valamint a 46. § (6) bekezdése a villamosra; c) az irányjelzésre vonatkozó rendelkezés az irányjelzõ készülékkel fel nem szerelt villamosra. (2) A forgalomirányító fényjelzõ készülék jelzése a villamosra is irányadó, kivéve, ha a villamosforgalom irányítására külön - fehér fénypontokat mutató - fényjelzõ készülék mûködik. (3) A villamos, a trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje, illetõleg ezzel megbízott alkalmazottja indulási jelet akkor adhat, amikor az utasok fel- és leszállása befejezõdött. Ha a jármû megtelt, a felszállás megszüntetésére történt figyelmeztetés után az indulási jelet meg szabad adni. (4) A trolibusz és a közhasználatú autóbusz vezetõje elindulási szándékát irányjelzéssel csak akkor jelezheti, ha a jármû összes ajtaja becsukódott. (5) A villamospótló autóbusz a villamospályán is haladhat. Ebben az esetben a villamos megállóhelyénél levõ járdasziget bal oldalán haladhat és megállhat, továbbá a villamosforgalom irányítására szolgáló külön fényjelzõ készülék jelzését kell figyelembe vennie. Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok (vissza a tartalomjegyzékhez) 54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c.
ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy
a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok
ezt lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni. Állati erõvel vont jármûvek és kézikocsik (vissza a tartalomjegyzékhez) 55. § (1) Állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival szorosan az úttest szélén kell közlekedni; ha az ilyen jármû a forgalmat lényegesen akadályozná, azzal a leállósávra, illetõleg - ha közlekedésre alkalmas - az útpadkára kell lehúzódni. (2) Az állati erõvel vont jármûvet és a kézikocsit éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani. (3) Tilos a) fõútvonalon állati erõvel vont jármûvel és kézikocsival közlekedni, kivéve ha más út (útszakasz) nem áll rendelkezésre; b) fõútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kézikocsival közlekedni; c) állati erõvel vont jármûvet - az állatok vonóerejét és az útviszonyokat is figyelembe véve - túlterhelni. V. fejezet: Rendkívüli események Mûszaki hiba (vissza a tartalomjegyzékhez) 56. § (1) A vezetõ köteles a jármûvet - lehetõleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármû olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármû a) kormányszerkezete, b) üzemi fékberendezése, c) összes féklámpája, d) irányjelzõ berendezése, kivéve ha kézzel megfelelõ irányjelzés adható, e) bal oldali elsõ vagy hátsó helyzetjelzõ lámpája, kivéve, ha a jármû kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelzõ ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthetõ. (2) Az (1) bekezdésben említett hiba elhárításáig a jármûvel - a (3) bekezdésben említett esetet kivéve - közlekedni nem szabad. (3) A közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztetõ mûszaki hiba esetében a jármûvel - fokozott óvatossággal, lehetõleg kis forgalmú úton és idõszakban - a legközelebbi olyan helyig szabad közlekedni, ahol a hiba elhárítható. Ha az ilyen mûszaki hiba autópályán vagy autóúton következik be, arról a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni. (4) Ha a jármû sebességíró mûszere romlik el, a jármû a telephelyre való elsõ visszatérésig, de legfeljebb 24 órán át közlekedhet. (5) Az elromlott jármûvet - lehetõség szerint - az úttesten kívül vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A jármûvet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - az álló jármûvek kivilágítására vonatkozó szabályok szerint - ki kell világítani. Ha a vezetõ ezeknek a rendelkezéseknek eleget tenni nem tud (a jármû mozgásképtelen, világító berendezése romlott el stb.), mindent el kell követnie a közlekedés biztonságának megóvása érdekében. (6) Lakott területen kívül az úttesten vagy a leállósávon levõ elromlott gépjármûvet - kivéve a kétkerekû motorkerékpárt -, valamint mezõgazdasági vontatót, lassú jármûvet és fel nem kapcsolt pótkocsit elakadást jelzõ háromszöggel meg kell jelölni. Az elakadást jelzõ háromszöget a jármû mögött úgy kell elhelyezni, hogy az elromlott jármûvet a többi jármû vezetõje kellõ távolságból észlelhesse. Az elromlott jármûvet elakadást jelzõ háromszöggel lakott területen is meg szabad jelölni. (7) Az úttesten levõ elromlott jármûvet az elakadást jelzõ háromszögön kívül meg szabad jelölni mindkét oldali elsõ és hátsó irányjelzõjének egyidejû mûködtetésével vagy villogó narancssárga fényjelzést adó elakadást jelzõ lámpával. Elromlott jármû vontatása (vissza a tartalomjegyzékhez) 57. § (1) Elromlott jármû vontatása során - a 26. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezés megtartásán túlmenõen - fokozott óvatossággal, lehetõleg kisforgalmú úton és idõszakban kell közlekedni. Autópályáról és autóútról az elromlott jármûvet vontató jármûvel a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, illetõleg útkeresztezõdésben le kell térni. (2) Elromlott gépjármûvet, mezõgazdasági vontatót és lassú jármûvet vontatni csak olyan jármûvel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyának a felét; ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan jármûvet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármû tényleges súlyát. (3) Kétkerekû motorkerékpárt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamint ilyen jármûvel más jármûvet vontatni tilos. (4) Olyan jármûvet, amelynek kormányszerkezete romlott el, csak emelve szabad vontatni. Emelve vontatásnál a vontatott jármûvet úgy kell rögzíteni, hogy a megemelt rész oldalirányban ki ne lenghessen. Jármûvet emelve úgy vontatni, hogy a kormányozott kerekein gördüljön, csak abban az esetben szabad, ha a kormányzott kerekeket elfordulás ellen megfelelõen rögzítették. (5) A vontatott jármûvet olyan személynek kell vezetnie, aki megfelel a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek. Vontatott jármûvön - a vezetõn kívül - személyt szállítani tilos; az emelve vontatott jármûvön még vezetõ sem utazhat. (6) A vontatórudat, illetõleg a vontatókötelet a jármûveken úgy kell rögzíteni, hogy az le ne szakadhasson. A vontatórúdnak, illetõleg a vontatókötélnek olyan hosszúnak kell lennie, hogy a két jármû kanyarodás közben össze ne érhessen; nem lehet azonban hosszabb, mint a vontatott jármû. Ha a vontatórúd, illetõleg a vontatókötél három méternél hosszabb, azt feltûnõ módon (pl. zászlóval, lámpával) meg kell jelölni. (7) Olyan jármûvet, amelynek üzemi fékberendezése romlott el, vagy amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 3500 kilogrammot meghaladja, csak - a húzó- és a nyomóerõk felvételére egyaránt alkalmas - merev vontatórúddal szabad vontatni. (8) A vontatott jármû féklámpáját és irányjelzõ berendezését - kivéve ha a jármûvet emelve vontatják - mûködtetni kell, továbbá - éjszaka és korlátozott látási viszonyok között - a vontatott jármûvet is ki kell világítani. Közúti baleset (vissza a tartalomjegyzékhez) 58. § (1) A balesettel érintett jármû vezetõje köteles a jármûvel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tõle telhetõt megtenni. (2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetrõl a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetõséghez képest gondoskodni kell a nyomok megõrzésérõl; a helyszínt csak az intézkedõ rendõr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító jármûvel következett be, a balesettel nem érintett jármûvek vezetõinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) a balesetrõl, közölni kell a jármû narancssárga alapszínû tábláján feltüntetett számokat. (3) Ha a rendõrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelezõ, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendõri intézkedést kíván, és a rendõrhatóságot (a legközelebbi rendõrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett jármûvek vezetõinek a rendõri intézkedést meg kell várniuk. A rendõrhatóság értesítése, illetve rendõri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelezõ felelõsségbiztosításuk fennállását hitelt érdemlõen igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármû vezetõje nincs jelen, a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelõsségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen a biztosítónak bejelenteni. (4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendõri intézkedés válik szükségessé, a rendõri intézkedés megtörténtéig a vezetõnek szeszes italt fogyasztania tilos. (5) Személysérülést okozó baleset, illetõleg jármû kigyulladása esetében a balesettel nem érintett jármûvek vezetõi is kötelesek a tõlük elvárható segítséget nyújtani. Tûzoltókészülékkel ellátott jármû vezetõje a készüléket a kigyulladt jármû oltásához köteles rendelkezésre bocsátani. (6) A forgalom zavartalanságát - a lehetõséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell. (7) A baleset folytán megsérült jármû közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. A jármûvek eltávolítása (vissza a tartalomjegyzékhez) 59. § (1) A rendõrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a jármûvet, amely a) a 15. § (9) bekezdés 63/b. ábra szerinti kiegészítõ táblával ellátott megállást vagy várakozást tiltó jelzõtábla hatálya alá esõ területen várakozik, b) a 37. § (4) bekezdésében, továbbá a 40. § (1)-(3) és (5), valamint a (8) bekezdésének b), illetõleg c) pontjában meghatározott megállási tilalom megszegésével, illetõleg a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik, c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik, d) a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott - kiegészítõ táblával megjelölt - várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik, e) kerékpárúton várakozik. A jármû elszállítására - a rendõrhatóság értesítése mellett - a közlekedési hatóság, illetõleg az út kezelõje is jogosult. (2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetõleg az ebbõl származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendõrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármû eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellõ idõben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendõrhatóság a jármûvet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármû eltávolítására elõzetesen nem hívható fel, a rendõrhatóság a jármûvet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármû eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A jármûvet a tûzoltóság is eltávolíthatja; errõl azonban a rendõrhatóságot is értesítenie kell. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a baleset folytán megsérült és elhagyott jármûvek eltávolítására is. (3) Hatósági jelzéssel nem rendelkezõ azt a jármûvet, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, fõútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt jármûvet a rendõrhatóság vagy a közút kezelõje - a tulajdonos költségére - eltávolíthatja. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
