1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez

A rendeletben használt egyes fogalmak meghatározása a következõ:

I. Az úttal kapcsolatos fogalmak (vissza a tartalomjegyzékhez)

a) Út: a gyalogosok és a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetõleg magánterület (közforgalom elõl el nem zárt magánút).

b) Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttõl szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

c) Úttest: az útnak a közúti jármûvek közlekedésére szolgáló része.

d) A menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezõvonalától jobb oldalra esik. Egyirányú forgalmú úton és körfogalmú úton az úttest, továbbá osztottpályás úton a menetirányt tekintve jobb oldalra esõ úttest teljes szélességében menetirány szerinti jobb oldalnak tekintendõ.

e) Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendõ szélességû - akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.

f) Leállósáv: az útnak az úttesttel azonos szintben levõ, attól útburkolati jellel elválasztott és útburkolattal ellátott része.

f/1. Kerékpársáv: az úttest szélén, azzal azonos szintben lévõ, attól burkolati jellel elválasztott, a kerékpárosok közlekedésére szolgáló különleges forgalmi sáv.

g) Útpadka: az útnak az úttest mellett levõ, útburkolattal el nem látott része.

h) Kerékpárút: jelzõtáblával kerékpárútként megjelölt út.

i) Járdasziget: az útnak az úttesten levõ, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a jármûforgalom elõl elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a jármûforgalom irányítására szolgáló - része.

j) Osztottpályás út: olyan út, amelynek a két forgalmi irány céljára - egymástól járdaszigettel, növényzettel, zárt villamospályával vagy más hasonló módon elválasztott - két külön úttestje van.

k) Útkeresztezõdés: két vagy több útnak azonos szintben való keresztezõdése, egymásba torkollása, illetõleg elágazása.

l) Autópálya: jelzõtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út.

m) Autóút: jelzõtáblával autóútként megjelölt út.

n) Fõútvonal: jelzõtáblával fõútvonalként megjelölt út.

o) Gyalogút: jelzõtáblával gyalogútként megjelölt út, illetõleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál és az úttesttõl tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény, stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el.

p) Útzár: a közútnak, rendõrségi ellenõrzés céljából, a jármûvek továbbhaladását akadályozó eszközökkel történõ lezárása.

r) Biztosított vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát teljes sorompó; teljes sorompó és piros fényt adó kiegészítõ berendezés; hangjelzõ berendezés; fénysorompó; félsorompóval kiegészített fénysorompó; jelzõõr szabályozza.

s) Biztosítatlan vasúti átjáró: a közúti jármûvek forgalmát az r) pontban meghatározott berendezések vagy jelzõõr nem szabályozza.

sz) Földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.

t) Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

II. A közúti jármûvekkel kapcsolatos fogalmak (vissza a tartalomjegyzékhez)

a) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
b) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
c) Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négy kerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi.
d) Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.
e) Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van.
f) Trolibusz: elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.
g) Vontató: pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.
h) Nyerges vontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi súlyának jelentős részét átveszi.
i) Tehergépkocsi: a személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.
j) Motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négy kerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kW-ot.
k) Motoros tricikli: olyan motorkerékpár, amelynek szimmetrikus elhelyezésű három kereke van.
l) Mezőgazdasági vontató: kerekes vagy lánctalpas kialakítású, legalább két tengellyel rendelkező, pótkocsi vontatására és/vagy mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes jármű, mely teher- és személyszállításra is alkalmas lehet.
m) Lassú jármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
n) Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. A legfeljebb 750 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsi: könnyű pótkocsi, az ennél nagyobb össztömegű pótkocsi: nehéz pótkocsi.
o) Félpótkocsi: olyan pótkocsi, amely a vontató nyeregszerkezetére támaszkodik úgy, hogy súlyának jelentős részét a vontató veszi át.
p) Járműszerelvény: gépjárműből, mezőgazdasági vontatóból vagy lassú járműből és hozzákapcsolt pótkocsiból (egyéb vontatmányból) álló, a forgalomban egy vezetővel, egységként résztvevő járműkombináció.

r) Segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége a 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg.
r/1. Kerékpár: olyan két- vagy háromkerekű jármű, amelyet egy vagy két személy emberi ereje, illetőleg legfeljebb 300 W teljesítményű motor hajt. A kerékpáron egy 10 éven aluli gyermek szállítására alkalmas pótülés, illetve kerékpár utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.
s) Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
sz) Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg (162. és 163. ábra).

162. ábra

163. ábra

t) Sajáttömeg: üzemanyaggal feltöltött és a szükséges tartozékokkal (szerszám, pótkerék stb.) ellátott üres jármû tömege.

u) Össztömeg: a jármû saját tömegének, valamint a rajta levõ személyeknek, rakománynak és egyéb tárgyaknak az együttes tömege.

v) Megengedett legnagyobb össztömeg: az illetékes hatóság által meghatározott az a tömeg, amelyet a jármû össztömege nem haladhat meg.

z) Tengelyterhelés: a jármû egy-egy tengelyén levõ kerekek által a vízszintes talajra átvitt súly.

III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak (vissza a tartalomjegyzékhez)

a) Vezetõ: az a személy, aki az úton jármûvet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minõsül vezetõnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követõ gyakorlati vizsga során vezetõnek az oktató minõsül.

b) Elsõbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevõjével szemben. Azt a jármûvet, amelynek elsõbbsége van, az elsõbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsõbbsége van, az elsõbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában.

c) Elõzés: jármûvel az úttesten azonos irányban haladó jármû melletti elhaladás. Párhuzamos közlekedés esetében a különbözõ forgalmi sávokban folyamatosan haladó jármûvek egymás melletti elhaladása nem minõsül elõzésnek.

d) Megállás: jármûvel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetõleg - ha a vezetõ a jármûnél marad - egyéb okból legfeljebb 5 percig történõ egy helyben tartózkodás.

e) Várakozás: jármûvel a megállásnál hosszabb ideig történõ egyhelyben tartózkodás.

f) Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelzõ táblák közé esõ terület.

g) Éjszaka: az esti szürkület kezdetétõl a reggeli szürkület megszûnéséig terjedõ idõszak.

h) Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhõsödés, köd, esõ, hóesés, porfelhõ vagy más ok miatt elõállt jelentõsebb korlátozottsága.

i) Mobil rádiótelefon: a közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére alkalmas készülék (végberendezés).

j) Biztonsági gyermekülés: külön jogszabályban meghatározott követelményeket kielégítő, a gépkocsiban megfelelő módon elhelyezhető, a gyermek biztonságos rögzítésére szolgáló berendezés.

2. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez