|
|
Túlélőkészlet 2.Szállás, közlekedés, evés-ivás2000. 07. 19., 12:29 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:54
Élménybeszámolónk műfaját ugyan túlélőkészletnek kereszteltük, de most, hogy végre elállt az az istenverte eső, valljuk be: ez túlzás. Nincs például olyan ehető-iható dolog, ami néhány tíz méteres gyaloglással ne volna beszerezhető. A továbbiakban áttekintést nyújtunk a falubeli étkezés nem akármilyen lehetőségeiről. Evés-ivás Kapolcson Kánaán van. Semmiképpen sem ajánljuk éhezőművészeknek és absztinenseknek. Az infrastruktúra főként a Kossuth Lajos nevű főutcában koncentrálódik, szinte minden házban kiállítás, kocsma, vagy bolt van. A falu egyik végén a Mi kocsmánk virul, a másikon a Tietek, a kettő között meg rengeteg másik. A teljesség igénye nélkül következzék néhány szemlézett intézmény.
Mindjárt a Ti kocsmátok mellett van a Fesztiválközpont, ahol nem csak bankautomatát és programfüzet-lelőhelyet találunk, de helyi termékbemutatót is. Szerencsére nem MLM-értékesítők, hanem kapolcsi nénik tartják. Mézet kóstoltatnak és árulnak, 1 kg fenyőméz 750, az akác 700, a virágméz 600 forintba kerül. Lehet Fa-részvényt is venni az udvaron 500, illetve 2000 forintért, a dörögdi medence fasorának pótlására. Van itt még egy tüchtig kis illemhely is, ahol anya és lánya völgymunkásnők gyűjtik kis Csőrikés perselyekbe az 50 tallérosokat, s közben hüledeznek a házból kiszivárgó produkciók hallatán. Nyeső Marit például különösen kritikán alulinak tartották, egy macskanyávogással is illusztrált számot végig jézusmáriáztak.
Mintegy 50 métert sétálva a Kossuth utcán a Kocsmaszínben találjuk magunkat, ez tele van lóbadzset kinézetű hátizsákosokkal. Annyira olcsó, hogy az árakat már ki sem írják. Vannak szép kis napernyők az udvaron, meg a színben is, persze, de a hamisítatalan kocsmafílingért sétáljunk be a kocsmaépületbe. Különösen erősek csokiban, igazi felkiabálós magasságú pult van, meg a szokásos falusi kocsmakellékek a borhiszekegytől a miskakancsóig.
Innen már csak néhány száz méter és a Kávéház választ el a Mi kocsmánktól. A Kávéházban fazekak, majolikaékszerek, kerámia-baromfiudvar és kerámia-virágoskert mellett élvezhetjük a hagymás és zsíros kenyeret, vagy a hegyesdi Inhoff családi pince borait. Ajánlom a 96-os zöld veltelinit, 100ft/dl. Az igényesek kezdjék a kapolcsi kulinaritúrát azonnal a Mi kocsmánkban, a falu Tapolca felőli végén. Ez egy rendes étterem pincérekkel, kockás terítővel, kiterjedt étlappal. Itt borravalóval együtt koponyánként 1300-ból vacsoráztunk. Finom tejfölös gombaleves (250) és közepes minőségű aszaltszilvás pulyka (860) volt a menü, leöblítve szekszárdi kékfrankossal (65ft/dl). Szállás, közlekedés
Túlélni inkább öltözködésileg és közlekedésileg kell. Bakancs, hosszúnadrág, esőkabát, pulcsi, tundrabugyi elengedhetetlen, napozni is csak ezekben lehet. A közlekedési állapotok középkoriak, a csigabuszt elkapni reménytelen, menetrend csak elviekben létezik. Marad az esőben nem túl kellemes autóstop, meg a séta, mely Kapolcs és Petend között még csak hagyján, de a Kapolcs és Dörögd közötti 5 km, még a dörögdi dombok és a falu határában pislogó Űrtávközlési Állomás hatalmas parabolaantennáinak látványa mellett is igazi túlélő feladat. A Teleháznál egy napra 500 pénzért bérelhető nyolc bicajra esélye sincs az idő és a hétköznapok miatt mégoly megfogyatkozott völgylakosságnak. Taxi nincs, de egyszer elsuhant mellettünk egy Szamártursz feliratú kiskocsi, igazi csacsival. Gyerekeknek 50, felnőtteknek 20 forint egy menet, de azóta ez is köddé változott. Itt a vége, fuss el véle. |
hirdetés
|