Kegyelemteljes vérengzés Nyékládházán
Ádventkor már sűrűn csattognak a kések, a disznóölés karácsonyi szezon egyik kiemelt programja. Minden társaságban kering néhány falusi legenda, ami közeli-távoli ismerőssel esett meg: a legelterjedtebb a PB gázzal elkábított, majd pörköléskor felrobbant hízó esete, de gyakran előfordul a pörkölés közben magához térő, rohangálni kezdő, pajtát, szénaboglyát, tyúkólat felgyújtó, bosszúálló sertés apokaliptikus elemeket is hordozó története is. Bodi, aki egy személyben a magyar vidék Stanley-je és Livingstonja, oszlatni próbálja a véres homályt.
()
2004. december 1., szerda 11:27
A disznóölés minden híreszteléssel ellentétben nem az esemény napjának
hajnalán kezdődik, hanem majd egy évvel korábban, amikor a kismalacot
kiválasztják az állatvásárban, és felrakják a malacszállító utánfutóra,
vagy bedobják egy ezerkettes Zsiguli csomagtartójába. Hátralévő életét
ezt követően jobb esetben a egy klasszikus deszkaólban éli le, rosszabb
esetben az új gazdája összehaverkodik vele, vakargatja a hasát,
megtanítja focizni, esetleg szarvasgombát keresni, de ez a
szerencsétlen pára végzetén mit sem változtat. Leglúzerebbek a
kambodzsai vízi falvakba született disznók, egész életüket egy víz
felett imbolygó ketrecben élik le, majd egy hordágyszerűségre erősítve,
nem ritkán párosával kismotoron viszik őket levágni. Zutyukám, Juhász, és a vörösök
|
Nézegesse megrázó felvételeinket! | Nagyapámék
általában december elejére teszik a disznóölést, de a Jani, a miépes
böllér szigorú időbeosztása ezt nemritkán módosítja. Jani állítólag
Nyékládháza legjobb böllére, munka közben keveset iszik, viszont nagy
hátránya, hogy sokat beszél, fél óránál tovább csak a bal fülére
nagyothalló nagyapám bírja ki mellette, de azt is csak úgy, hogy mindig
igyekszik Jani jobb oldalán maradni. A disznóölésre a hajnali kezdés
miatt előző nap meg kell érkezni. Ha vonattal érkeztem, mindig
leteszteltem az állomás melletti Sarki Kocsmát, ahol még négy éve is 50
forint volt a friss, csapolt Borsodi. Különben Nyékládháza, az ötezer
fős település most ősszel lett város, az avató ünnepségen a frissen
festett hajú Bogád kollégának újdonsült villatulajdonos honvédelmi
miniszterünk megjegyezte, Zutyukám, itt a vörösöket nem szeretik. Jani most sem robban fel
|
Hivatalos és zugdisznók |
Hivatalos szemszögből nézve kétfajta disznó
létezik, amelyiket regisztrálták a SENYAR-ba (Sertések Egységes
Nyilvántartó Rendszere) és amelyik ebből kimaradt. Az utóbbiak az
önkormányzati zugdisznók, más néven gazdisznók, általában ők a
klasszikus disznóölés alanyai. Érdekes adalék, hogy az önkormányzati
zugkannal búgatni tilos. Ha a disznók jogainál tartunk, a Mezőgazdasági
Biztonsági Szabályzat megemlékezik a mesterséges spermavételezésről is,
szó szerint idézve: "a kanok fantomra ugratása során, az
ugratóhelyiségben tilos a hangoskodás, a gyors mozgás, továbbá az állat
nyugalmát zavaró tevékenység. Ondóvételkor úgy kell elhelyezkedni, hogy
az oldalra lecsúszó kan a munkavállalóban kárt ne tegyen." | | | Jani,
a miépes böllér már hajnali ötkor megérkezik. A Fekete
István-novellákkal ellentétben a disznóölés hajnalán nincsen halálos
csönd, a tyúkok ugyanolyan vehemenciával tépik egymást a bedobott
kenyérhéjért, mint máskor, a szerencsétlen disznó is csak akkor kezdi
sejteni, hogy készül ellene valami, amikor kirángatják az ólból. Az
elmaradhatatlan reggeli pálinka után hányingerrel küszködve szoktam
nézni, ahogy Jani a disznót főbe lövi valami valószínűtlen, acélcsőből
összeeszkábált disznóölő pisztollyal. Utána következik a vérvétel, a
majd a pörkölés. Jani szerencsés alkat, hogy még nem robbant fel,
ugyanis a pörkölő csövén nincs biztonsági szelep. Én a mutatványt
általában illő távolságból figyelem, ha Jani hagyja, de általában nekem
kell megfordítani a kormos tetemet. Utána következik a mosdatás,
langyos vízzel és ronggyal. Közben már a konyhában Nagyanyám süti a
hagymásvért, de reggeli előtt még végig kell nézni a disznó
szétbontását. A blöki és az orrocska
A beleket Nagyapám akkurátusan bedobja a csirkéknek, akik
legnagyobb döbbenetemre tépik egymást értük, valaki mesélte, hogy a
csirkebelet is ugyanígy megeszik. A hurkát és kolbászt már előre
vásárolt tisztított bélbe töltik. Nagyapám nem hagyja abba a
horrorshowt, a disznó orra hegyét levágja, és odadobja a kutyának aki
láthatóan nem tud mit kezdeni a bio -kabátgombbal. Az éhség nagy úr,
egy újabb pálinka feledteti a hajnali sokkot. Hagymásvér-reggeli után
kezdődik az abálás, darálás és töltés. Jani a pörkölőt tűzhellyé
alakítja, egy óriás üstben fő a disznó feje, az abálni való szalonna,
és a hurkának való. A kolbász lelkét képező nyers húst darálás és
fűszerezés után illik mindenkinek megkóstolni. Ez egyfajta orosz
rulett: vagy lenyelünk néhány horgasfejű galandféreg-petét, vagy nem.
Ez az állatka állítólag több méteresre is megnő a gazda
bélrendszerében, és csak a László kórház segíthet. Nagyapa és az élet örök körforgása
Mire a hurka- és kolbásztöltés végére pont kerül, megfő a friss
húsból készült disznótoros pecsenye, és húsleves. Bármilyen meglepő, a
nyers hús látványától az ember megéhezik, bármit látott előtte, ugyanez
tapasztalható egy proszektúra-bemutató után is. Jani, a miépes böllér
nagyon profi, délután egy órára eltünteti a disznóölés nyomait, ebéd
utánra már csak a kóstoló szétosztása marad a rokonoknak. A füstölést
néhány nappal később a Nagyapám intézi egy festőlétrából és műanyag
fóliából összeeszkábált alkotmány segítségével, miközben lélekben már
készül malacot venni az emődi állat és kirakodóvásárban.
az
oldal tetejére
|