Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A Panel résztvevői

Deák Zsolt - Partner, EastEuroCo (fejvadász cég)
Herczku Monika osztályvezető, MATÁV-Karriertámogató Központ
Juhász Erika - senior consultant, EastEuroCo
Kiss Imre - HR manager, Price Waterhouse
dr. Köllő Attila - Ügyvezető igazgató, Kereskedelmi & Hitelbank Rt.
Lovász Zsuzsanna - Marketing és Eladás Pénzügy,GE Lighting Tungsram
Réh Ágnes - HR, GE Lighting Tungsram
Talabos István - key account manager, Synergon
Virág Imre - Emberi erőforrás vezető, LEHEL Electrolux

A Budapesti Közgadaságtudományi Egyetem végzős hallgatóinak álláskeresési folyamatait, sikereit és kudarcait vizsgálva óhatatlanul is felmerül a kérdés, hogy ma Magyarországon mit ér a közgazdász diploma? Jóllehet a kérdés elsősorban az anyagi oldalról ismert, mi a válaszolóktól a téma komplex megítélését kértük. A hozzászólók között a nagyon árnyalt véleménynyilvánítástól az egész kemény kritikáig változatos reakciókat hallhattunk, melyet az alábbiakban összegezhetünk:

A közgazdasági jellegű diploma egy kiváló alap ahhoz, hogy a benne foglaltakat, és a ráépíthető további tudást a hallgatók a munkaerőpiacon jól kamatoztathassák.

A napjainkban végző diákok nagymértékben sikerorientáltak, mely szónak kétségtelenül van pozitív, előremutató töltete, mégis fennáll a veszélye annak, hogy az a hallgató, aki úgy véli, hogy diplomáját marsall bottal együtt kapja, hamar „fejbeverődik saját botja által”. A marsallbot-koncepció, vagy ha úgy tetszik a „nagy mellény”, a túlzott magabiztosság ugyanis a frissen végzetteket komolyan gátolja abban, hogy minél hamarabb beilleszkedjenek egy vállalati szervezetbe.

A cégeknél ugyanis - bár nagy előny, ha valaki erős általános rálátástanból - a mindennapi, prompt problémák próbára teszik a fiatalok rugalmasságát, az új környezethez és kihívásokhoz történő alkalmazkodási képességét. A pályázók egyébként igazán akkor lehetnek sikeresek, ha megalapozott szakmai tudásuk olyan személyiséggel párosul, ami jól harmonizál a kiválasztott cég vállalati kultúrájával. Általános jótanács a kezdők számára, hogy „ahhoz a céghez menj dolgozni, ahol már az interjúkon is jól érzed magad a bőrödben, mivel ez a szervezet hozza ki belőled teljesítményed maximumát”.

Amennyiben nem képes valaki azonosulni a választott céggel, annak nem jósolható hosszútávra szóló karrier a vállalatnál. Ám ha az első munkahelyét valaki jól választja meg - a fenti tényezők figyelembe vételével előrelátóan - akkor saját magát is jól pozícionálja, hiszen mindenki önmaga határozza meg saját értékét a piacon.

A gazdasági átalakulás jóllehet felértékelte a közgazdasági jellegű diplomát, korántsem állítható, hogy az egyetemek kész embereket engednek ki kapuikon. A több diploma határozottan előny a munkaerőpiacon, de csakis abban az esetben, ha együttjár a szakmákban való praktikus ismeretekkel. El kell keserítenünk azokat a tanulni nagyon szerető, ámde „öncélú diplomagyűjtögetőket”, akik érvelése szerint mindenki annyit ér, ahány diplomája van, hiszen a panel résztvevőinek egyöntetű véleménye az, hogy a sok szép papíros a mögöttes gyakorlat hiánya esetén ma csak a vitrinben mutat jól; a humán vezetők, fejvadászok a tudás gyakorlati alkalmazását keresik az önéletrajzok olvasásakor.

A diplomák vállalati megítélésekor jelentős különbségek mutatkoznak, nem is annyira az érdemjegyek, mint inkább a felvett szakok, hallgatott tantárgyak szerint. Manapság a fórum résztvevői szerint - és persze az álláshirdetések sokakága alapján is - a pénzügyi diploma megfelelő habitusal párosítva igen jó tőkének bizonyul, abszolút nyerő a piacon. Ha eltekintünk a szakoktól és általános receptúra iránt érdeklődünk, akkor azt halljuk, hogy a vállalatok multifunkcionális embereket keresnek.

A szakemberek szerint bár sok végzős van, kevés a megfelelő jelölt. Verseny van és a jók között külön élmény válogatni. A népszerűbb válalalatok ezt meg is teszik, hiszen 1-1 meghirdetett pozícióra 8-10-szeres túljelentkezéssel lehet számolni. A hallgatói kérdés egyértelmű: mivel tehetem értékesebbé a diplomám, hogyan növelhetem értékét? Nos erre választ ad az alábbi fiktív álláshirdetési kritériumsor:

• 30 éves
• legalább két diploma, melyből az egyik pénzügy szakos közgazdász
• néhány év szakmai gyakorlat
• több idegen nyelv anyanyelvi szintű ismerete
• a vállalat, a piacok alapos ismerete
• ragyogó kommunikációs készségek
• multifunkcionalitás
• a cég vállalati kultúrájába való tökéletes beilleszkedés

Mielőtt valaki is kétségbe esne e félig-meddig komoly sor után, álljunk meg egy megjegyzés erejéig: az álláshirdetések mindig a maximális elvárásokat fogalmazzák meg, a 110 %-os vállalati igényeket tükrözik. Ne féljünk tehát, ha első pillantásra úgy tűnik, hogy csak a „nyeretlen kétéves” esélyeivel indulhatunk: kellő önismerettel rendelkezve mindenki maga ítélje meg, hogy rajthoz áll-e a versenyben vagy sem. Persze általában minél jobban illeszkednek egy jelölt adottságai a kiíráshoz, annál nagyobb a siker valószínűsége, ám az sem ritka, ha a cégek - és ezt ne nevezzük megalkuvásnak - a jelentkezők jellemzőihez alakítva átformálják saját kiinduló követelményrendszerüket - ám ez azért nem fordul elő túlságosan gyakran.

A fenti fiktív álláshirdetésben, de a valós pályázati kiírások túlnyomó részében is, megjelenik a szakmai gyakorlat fontossága. A hallgatói oldalról gyakran éri támadó kérdőrevonás a vállalatokat, „hogyan tegyek szert szakmai gyakorlatra,ha a cégek jó része elzárkózik és nem fogad diákokat részidős vagy nyári munkára?” A panel résztvevői jogosnak tartják a bírálatot és elismerik, hogy e területen nincsenek összhangbban az általuk nyújtott lehetőségek elvárásaikkal.

Mindazonáltal megemlítik, hogy néhány hetes időszakra képtelenség komoly feladatot, célkitűzést felállítani, ha legalább egy félévről lenne szó, akkor természetesen érdemesnek tartanák a további mérlegeléseket.
Ennek ellenére azzal biztatják a hallgatókat, hogy kellő kitartás esetén, valamint egyéni fortélyokkal a rátermett jelentkezők bejuthatnak a legzártabb vállalati kapukon is.

A szakmai gyakorlatok területén fellelhető anomáliák megoldása egyébként hosszú távon éppen a felsőoktatási intézményektől várható. Amint újra szerepet és értéket kap az oktatásban az értelmes, jól szervezett szakmai gyakorlat, úgy a kialakított és deklarált feltételek mellett várhatóan fellendül a vállalatok aktivitása és a hallgatók is nagyobb eséllyel pályázhatnak, tágabb körből válogathatnak.

Mit ér a közgazdász diplomám? tettük fel a kérdést, amit ha forintokban akarunk megválaszolni, akkor elkerülhetetlen a felelet a nagyon konkrét

Mennyit keres a kezdő közgazdász? kérdésre

A fórum résztvevőinek válasza az alábbiakban összegezhető:

• mindenféle szakmai, területi, vállalati specifikáció figyelembe vétele nélkül lehetetlen a pontosabb meghatározás, ezért 70 ezer és 250 ezer forint között bárhol kaphatunk havi fizetési ajánlatot ;
• nem szerencsés csak fizetésről beszélni, hiszen a vállalatok nagy része ún. kompenzációs csomagot ajánl fel, mely sokféle nem forintosítható kedvezményt, előnyt ajánl - így egy-egy ajánlat megítélése az összes tényező egyidejű vizsgálatát igényli;
• szóbeszéd tárgya, hogy a nagyobb tanácsadó cégek és pénzintézetek informálják egymást kezdő fizetési ajánlataikról, amit -egyesek szerint állítólag gondosan - egymáshoz igazítanak, mely eredményeként nincs jelentékeny különbség a hasonló profilú cégek ajánlatai között. Egyébként nem tartják túlságosan komoly jelöltnek azt a diákot, aki „pár ezer forintért áll át a konkurrencia oldalára”;
• a kezdő bér nem alku tárgya! Azt jó tudnunk, hogy mikorra várható az első fizetésrendezés a cégnél, ám alkunak a kezdőbér esetében nincs helye. Majd ha már bizonyított valaki, akkor lehet jó teljesítménnyel érvelni a kedvezőbb kompenzációért;
• az alkalmazottak fizetésére vonatkozó konkrét adatok bizalmas információk, így is kezelik ezeket cégen belül, s kívül egyaránt és ugyanezt várják el egy új munkatárstól is.

A panel zárásaként az alábbi gondolat foglaja össze a tanulságokat:

„Hagyjuk az életet, hogy alakítson bennünket”.

A vállalatokat az érdekli, hogy milyenné formálható az ember, aki hozzájuk jelentkezik, hiszen olyan megalapozott tudású motivált - jó értelemben vett karrierépítő embereket keresnek, akik a beérési folyamat - több év gyakorlat, sok vállalati tréning, önképzés és másoddiploma - után ígéretes jelöltből értékes munkaerőkké válnak. Akikre persze előbb-utóbb lecsap egy versenytárs vállalat, ám ez is benne van a pakliban.

Karrier Iroda
Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem