befejezes

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Munkajogi alapok III.

2001. 04. 17., 07:48 | Frissítve: 2001. április 17., kedd 08:42

A munkaviszony megszűnik, ha azt valamelyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató) be akarja fejezni. Ezt a szándékot csak írásbeli nyilatkozattal lehet érvényesen kifejezni. Az egész procedúra érvénytelen, ha csak szóban történik.

A munkaviszony kétféleképpen érhet véget: megszűnéssel és megszüntetéssel.

A munkaviszony megszűnése

Megszűnik, ha "magától" véget ér. Ez történhet a

  • munkavállaló halálával,
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,
  • a határozott idő lejártával.

Az első kettő "tiszta sor", a harmadikról azonban kell néhány szót szólni, mert vannak kivételei, vagyis amikor nem szűnik meg a munkaviszony. Az egyik kivételt már említettük: az ugyanannál a munkáltatónál eltöltött 5 évnél hosszabb határozott idejű szerződés (illetve szerződések) alapján fennálló munkaviszony automatikusan határozatlanná válik. A második eset, amikor a szerződés lejárta után a munkavállaló legalább egy munkanapot a közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, ekkor a fennálló munkaviszony szintén automatikusan határozatlan idejűvé válik.

A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszűnik, ha azt valamelyik fél (a munkavállaló vagy a munkáltató) be akarja fejezni. Ezt a szándékot csak írásbeli nyilatkozattal lehet érvényesen kifejezni. Az egész procedúra érvénytelen, ha csak szóban történik.

A munkaviszony megszüntethető (jó ha tudja az ember, ha valamikor is majd munkahelyet akar változtatni):

  • a munkavállaló és a munkáltató közös megegyezésével
  • rendes felmondással
  • rendkívüli felmondással
  • azonnali hatállyal a próbaidő alatt
  • ˇ az Mt. 88 § (2) bekezdése alapján (ez egy, a törvény által nem nevesített módja a munkaviszony megszüntetésének a határozott idejű munkaszerződések esetében ).

Nézzük meg részletesebben a fenti lehetőségeket.

Közös megegyezés

A határozott vagy határozatlan időre szóló munkaviszony egyaránt megszüntethető közös megegyezéssel. A "közös megegyezés" attól közös, hogy bármiben meg lehet egyezni benne (pl. a végkielégítéssel, a tanulmányi szerződéssel, stb. összefüggő kérdésekben is). A közös megegyezéses megállapodásokból egyértelműen ki kell derülnie annak, hogy mind a két félnek (munkáltató, munkavállaló) ez a szándéka, na és persze hogy mikortól. Ebből a szempontból tehát közömbös, hogy ki kezdeményezte a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetést, a lényeg az, hogy mindketten aláírják.

Rendes felmondással

Rendes felmondással csak a határozatlan idejű munkaviszonyt lehet megszüntetni. Míg a közös megegyezés esetén mind a két fél egyetértett a munkaviszony megszüntetésében, addig a rendes felmondás az egyik fél akaratát "tükrözi". Így nem is mindegy, hogy ki kezdeményezi.

A rendes felmondás (bármely fél részéről történik) következménye a felmondási idő, amely az Mt. szerint minimum 30 nap és a munkáltatónál töltött idővel arányosan nő. A felmondási idő nagyságát az Mt.-től eltérő mértékben a Kollektív Szerződés is szabályozhatja. A felmondási idő teljes egészére a munkavállalót minden olyan jog, kedvezmény, jogosultság (pl. munkabér, utazási kedvezmény, albérleti támogatás, kedvezményes vásárlás, stb.) megilleti, ami a munkaviszony alapján jár neki.

Munkáltatói rendes felmondás

Munkáltatói rendes felmondás, amikor a munkáltató nem kívánja fenntartani a munkaviszonyt. A munkáltatói rendes felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia. A felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével kapcsolatos ok lehet.

Ha a munkáltatói rendes felmondás indoka munkavállaló munkával összefüggő magatartása vagy a munkavégzése, akkor a felmondás előtt lehetőséget kell biztosítani a munkavállalónak a felhozott kifogásokkal szembeni védekezésre, a problémás kérdések megvitatására. (Kivéve, ha az eset összes körülményét figyelembe véve ez nem várható el a munkáltatótól.) Az oknak az átadott felmondó levélből világosan ki kell derülnie.

A felmondás okának valódiságát és okszerűségét vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltatói rendes felmondással szemben munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Arról, hogy a munkaügyi jogvita kezdeményezése hogyan történik a munkáltatónak kötelessége kioktatni a munkavállalót.

Ezt általában bele szokták írni a felmondó levelébe. Munkáltatói rendes felmondás esetén a munkavállalót legalább a felmondási idő feléről fel kell menteni a munkavégzés alól, vagyis még munkaviszonyban van (és az összes munkaviszony alapján járó jog, lehetőség megilleti), csak munkát nem kell végeznie. Ezen időpontot (időpontokat) a munkavállaló szabadon választhatja meg, bár célszerű a felmondási idő végére időzítenie. A munkavállaló, ha a munkavégzés alól felmentették, azonnal újra munkába állhat (egy másik helyen).

Van néhány olyan eset, amikor a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással.

90. §.
(1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban, valamint azt követően a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt:
  1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje;
  2. a beteg gyermek ápolására a táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138.§ (4) bekezdés a) pont, 139. §];
  3. a terhesség, a szülést követő három hónap, illetőleg a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság [138.§ (4) bekezdés b) pont];
  4. a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívó parancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama.

(2) A felmondási tilalom, ha az (1) bekezdésben meghatározott időtartama

  1. a tizenöt napot meghaladja, ezt követően tizenöt nap,
  2. a harminc napot meghaladja, ezt követően harminc nap,

(3) A munkáltató csak különösen indokolt esetben szünteti meg rendes felmondással a munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül. " ( Mt. 90. § )

A felmondási tilalmak akkor "érvényesülnek", ha azok a felmondás közlésének időpontjában fennállnak. Van olyan cég, ahol a felmondás közlésének időpontját nem csak dátum szerint, hanem annál pontosabban is (óra, perc) megadják. Megelőzve azt a lehetőséget, hogy a felmondás kézhezvétele után el lehessen menni az orvoshoz keresőképtelenség igazolása céljából. Lényeges, hogy a felmondási tilalmak csak a munkáltatói rendes felmondásra érvényesek, nem kell tehát ezeket a szabályokat alkalmazni pl.: a rendkívüli felmondás vagy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetések esetében.

Végkielégítés

"A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg" (Mt. 95 § (1))

(Közös megegyezés esetén csak akkor jár, ha azt a Kollektív Szerződés előírja vagy a megállapodásba belefoglalták). A végkielégítés mértékét a törvény minimum módon szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ettől kevesebbet nem, de többet adhat. A végkielégítés törvény szerinti mértéke 1 és 6 havi átlagkereset között van, legalább 3 év munkaviszony esetén egy havi, legalább 5 évi munkaviszony után 2 havi, majd minden 5. év után 1-1 hónappal nő a 25 éves határig.

Munkavállalói rendes felmondás

A munkavállalói rendes felmondás tipikus esete, amikor valaki a karrierje érdekében munkahelyet kíván változtatni és ezért fel kívánja mondani a jelenlegi munkaviszonyát. A munkavállalói rendes felmondást is - mint minden, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatot - írásban kell megtenni. Ebben az esetben a munkavállalónak a felmondási idejének a teljes egészét le kell dolgoznia, nincs felmentés a munkavégzés alól. Az a munkavállaló aki munkavállalói rendes felmondással kívánja elhagyni a céget végkielégítésre sem jogosult.

Rendkívüli felmondás

Mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató megszüntetheti a munkaviszonyt rendkívüli felmondással abban az esetben, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, súlyos gondatlansággal vagy szándékosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, ami lehetetlenné teszi a munkaviszony fenntartását. A Kollektív Szerződésekben lehetőség van azoknak az eseteknek a konkrét leírására, amelyeknek következménye a rendkívüli felmondás.

(Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül: "munkavégzés alkoholos vagy drogos befolyásoltság állapotában", a "biztonságos és egészségre veszélytelen munkavégzés körülményeinek nem biztosítása", "munkavégzés jogellenes megtagadása", "a másik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény, pl. lopás", stb.) A rendkívüli felmondás jogával az ok tudomására jutásától számított 15 napon belül lehet élni (szubjektív határidő).

De legfeljebb az ok bekövetkeztét követő 6 hónapban, ill. bűncselekmény esetén az elévülés idejéig (objektív határidő). Az objektív határidő elmulasztásával a rendkívüli felmondás joga elveszik.

A rendkívüli felmondás esetén nem alkalmazhatók a rendes felmondás szabályai. A rendkívüli felmondás azonnali hatályú, (nem lehet a felmondási idő letöltésére senkit kötelezni), és amint a fentiekből már kiderült, nem érvényesülnek a felmondási tilalmak sem.

A munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése a próbaidő alatt: A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármely fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Megindokolni egyik fél részéről sem kell. Ez nem minősül sem rendes, sem rendkívüli felmondásnak, így a két előző esetben említetteket (felmondási idő, felmentés, végkielégítés) sem kell alkalmazni.

A határozott idejű munkaviszony megszüntetése az Mt. 88 § (2) alapján: Az Mt. 88 § (1) szakasza alapján a határozott idejű munkaszerződések megszüntethetőek közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással és próbaidő alatt azonnali hatállyal is. Mint már említettük, a törvény nem nevesíti a munkaviszony megszüntetésének azt a formáját, amely a határozott idejű munkaszerződések próbaidő utáni munkáltatói részről történő megszüntetésére ad lehetőséget az Mt. 88 § (2) - ben. A munkáltató abban az esetben élhet ezzel a lehetőséggel, ha a határozott időre járó (de legfeljebb 1 évre szóló) átlagkeresetét kifizeti a munkavállalónak. Mivel ez nem minősül sem rendkívüli, sem rendes felmondásnak, így nincs időkorlátja (lehet azonnali vagy későbbi időpontra szóló munkaviszony megszüntetés), a kifizetett idő nem felmondási idő és a munkáltató részéről indokolni sem kell, azt hogy miért teszi (bár azért illik).

A munkaviszony megszűnésekor / megszüntetésekor a munkában töltött utolsó napon kell kifizetni a munkavállaló részére az összes járandóságot. Mint például a munkabért, a felmentési időre járó átlagkeresetet, végkielégítést, stb. Ezen a napon köteles a munkáltató kiadni a munkaviszony igazolásával kapcsolatos összes igazolást, mint például a munkaviszonyban eltöltött időt, betegszabadságok időtartamát, az esetleges tartozások összegét.

hirdetés
hirdetés