Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

A munkába állás előtti szakasznak másik nagy kérdése az iskola. Ezen elsősorban az egyetem, főiskola típusát kell érteni. Hiszen ez alapján dől el hogy ki milyen professzionális pályára lép orvos, jogász, mérnök vagy közgazdász lesz belőle. Itt szerzi meg az ember az életútjához szükséges elméleti alapokat. A család, illetve a szülők anyagi helyzete olyan körülmény, amelyet nem igazán tud még befolyásolni ebben a korban az ember. Inkább viszi a pénzt, mint hozza. De az, hogy az iskolák adta lehetőségeket (felvehető tantárgyak, ösztöndíjak, tanulmányi versenyek stb.) milyen módon használja ki az ambícióitól, illetve attól függ, hogy milyen tudatosan készül a professzionális pályára.

Az tény, hogy nagyon nehéz a választás a tantárgyak közül: "Mi lesz majd hasznos?". De ezt meg lehet kérdezni azoktól akik már ilyen területen dolgoznak. Szerencsére az egyetemeknek mindig voltak olyan fórumai, ahol a kintiek találkozhattak a bentiekkel (Karrier Fórum, szakestélyek, stb.)

1.2.1 Az első állás keresés

Az első állás keresése átmenet az életpálya munkába állás előtti szakaszából az életpálya megalapozásának szakaszába. Nem akkor kezdődik az átmenet amikor megkapja az ember a diplomáját és elkezd önéletrajzot írni. Hanem jóval korábban a nyári gyakorlatokon, a diploma munkákkal, az informális kapcsolatok kiépítésével azokkal a cégekkel ahová szeretne menni. Így lehet felderíteni azt, hogy milyen típusú pályakezdőkre van szüksége a kiszemelt cégnek.

Miért van szükség arra hogy jól előre gondolkozzon az ember?

Azért mert bármilyen fájó is a pályakezdőnek jobban szüksége van az állásra mint a vállalatnak a pályakezdőre. A vállalat idáig is jól megvolt nélküle, ezután is meglesz. A vállalatok mindig válogatnak a jelentkezők közül, - még ha nincs is ennek tudatában a jelentkező - mindig többen vannak ugyanarra az állásra. Ezért hirdetnek újságokban, ezért alkalmaznak fejvadászokat és ezért járnak állásbörzékre. Ebben a szakaszban tehát az a legfontosabb kérdés hogy el tudja-e adni magát az ember. Tudja-e bizonyítani az élete első interjúin, hogy rendelkezik azokkal a kompetenciákkal amelyeket a vállalat keres.

Természetesen minden szervezet más és más kompetenciájú pályakezdőket keres. Ám vannak olyan kompetenciák amelyek ha eltérő hangsúllyal is de mindegyiknél szerepet játszanak a kiválasztásban. Ezek:

Elkötelezettség: képesség arra, hogy szervezeti célokkal azonosuljon az ember, elfogadja a szervezeti kultúrát, lojalitás a vezetők, a vállalat iránt.

Team munka. Amikor pályakezdőként egy vállalathoz kerül valaki nem vezető lesz. Egy teamnek lesz a tagja velük kell együtt dolgozni. Neki kell alkalmazkodni, nem a team fog hozzá idomulni, hanem ő lesz az aki: "vagy megszokik, vagy megszökik". Ezért keresnek a szervezetek olyan fiatalokat akik nem maguk lesznek a konfliktusok forrásai és képesek a felmerülő emberi konfliktusokat kezelni. A szervezet szempontjából az a lényeg hogy az egész működjön. Nincs olyan team amelyben ne lennének konfliktusok de ha ezek a konfliktusok állandósulnak és teljesítmény rovására mennek, akkor ott tenni kell valamit.

Rugalmasság és fejlődő képesség: szándék az új és újra tanulásra. Akkor amikor az ember kikerül az iskolából fel van vértezve tudománnyal, és úgy érzi eljutott egy jó szintre a szakmájában. Pedig ezek csak az alapok.

Először meg kell tanulnia a vállalatnál specifikusan alkalmazni a tudását. Tanult az egyetemen számvitelt, de egy német cégnél meg kell tanulni a németet, egy svéd tulajdonúnál pedig a svéd számviteli szabályokat. Tanult az egyetemen vállalat-irányítási rendszereket, de csak le kell ülni és az alapokkal kezdve kell megtanulni a SAP-t, ha azt használják a cégnél.

Másodszor pedig meg kell ismernie a kapcsolódó területeket. A minőségbiztosító mérnöknek a gyártást és a tervezést. Az üzemi kontrollernek a gyártást és a beruházást, a másik üzemet. Aki a kapcsolódó területek megismerésére nem mutat hajlandóságot annak nagyon nehéz lesz elhelyezkedni. Hiszen ezzel azt deklarálja a felvételi interjún, hogy nem is nagyon akar velük együttműködni.

Célorientáltság és kitartás. A felvételi interjúk egyik fontos kérdése mit szeretne elérni 3-5 éven belül. Valójában ezzel a kérdéssel nemcsak a cél realitására kíváncsiak. Hanem a cél meglétére is. Hiszen azok az emberek motiválhatóak a szervezeti célok elérésére akiknek vannak saját céljai, akik tudják hogy mit akarnak. Ez nem a törtetést, és a "lehajtja a fejét, megy előre mint a bika embereket" jelenti. Hanem a célokért kitartóan, okosan tevékenykedő embereket keresik.

A célorientáltsághoz és a kitartáshoz szorosan kapcsolódik a hatékony munkavégzés képessége. Ez tulajdonságok összességét jelenti. Olyan tulajdonságok tartoznak ide mint a lényegmeglátás, probléma elemzés és megoldás képessége. De ide tartoznak a modern, a munkát segítő eszközök ismerete, a szövegszerkesztők, táblázatkezelők, mérnököknél a CAD, CAM rendszerek készségszintű használata. Vagyis olyan tulajdonságok és ismeretek összessége amelyek nélkül egy modern vállalatnál ma nagyon nehéz megélni.

Kommunikációs készség: A vállalatnál nem elegendő egy jó ötletet feldobni, kidolgozni meg is kell azt valósítani. A megvalósításhoz pedig pénz kell, el kell azt fogadtatni a vezetéssel, a tulajdonossal. Mivel a vezetők és a tulajdonosok elfoglalt emberek, nincs minden esetben elegendő idő arra, hogy az általunk felvetett megoldással részletekbe menően foglalkozni. Gyakran csak a: "Mennyibe kerül?", "Mikor fog megtérülni?", "Mennyi nyereséget hoz?" kérdések amire idő van. Így bizony nem mindegy, hogy a jelentkező hogyan milyen szinten és milyen nyelven tud kommunikálni. Ugyanakkor a munkákban elveszett ember az aki nem képes kifejteni a véleményét, érvelni mellette emiatt pedig a teljesítménye lesz gyengébb.

Nem lehet azt mondani, hogy minden pályakezdőket alkalmazó szervezet megköveteli ezeket a tulajdonságokat. Vagy egyáltalán tudatosan figyelné és értékelné a fenti kompetenciákat. Szerintem nincs is olyan ember, aki ideális szinten rendelkezne az összes felsorolt kompetenciával. De a pozíciótól függően nem is kell. Ugyanakkor nem árt.

Összefoglalva: egy szervezet azok közül akik elméletileg megfelelnek (, mert olyan végzettségűek ), azt a pályakezdőt választja, akiben leginkább lehetőséget lát arra, hogy: be tud illeszkedni, és meg tud felelni a szervezet kultúrájának. A többire majd megtanítják.

A szervezet specifikus ismereteket viszonylag könnyen tanfolyamokon, tréningeken át lehet adni. Ám ha valaki nem tudja elfogadni a szervezeti kultúrát, nem tud beilleszkedni annak nincs nagy jövője.