|
|
Magyar diplomával az EU-ban2003. március 10., hétfő 12:37
Minden ország maga határozza meg azon szakmák körét, amelyek végzésére feljogosít az EU-diploma, az újságírói hivatás azonban nem tartozik ezek közé.
A XIX. században a porosz oktatási miniszter délelőtt tizenegykor azzal a jó érzéssel nézhetett ki dolgozószobájának ablakán, hogy a harmadik gimnazisták a birodalom valamennyi iskolájában történelemórán ülnek. Nos, ilyesfajta egységesítés az Európai Unióban nincs, az viszont hamarosan valamennyiünket érint, hogy a magyarországi oktatási intézményekben megszerzett diploma vagy szakképesítés valamennyi európai uniós országban érvényes lesz.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény már több mint egy évvel ezelőtt hatályba lépett Magyarországon, hatása azonban az EU-bővítés után érezhető majd igazán. Azzal a megjegyzéssel, hogy honosítás nélkül a külföldi bizonyítvány semmire sem jogosít fel, honosítás után viszont a belső jogviszonyok szempontjából is közokirattá válik. S tulajdonosát ugyanolyan jogokkal ruházza majd fel, mint a magyar bizonyítvány vagy oklevél, amelynek birtokában az illető minden további nélkül megjelenhet a magyar munkaerőpiacon. A helyzet természetesen fordítva is igaz, s ez kétségtelenül felértékeli a magyar diplomákat, okleveleket és szakképesítéseket. A magyar diplomák külföldi elismertetése két célból történhet: az egyik a továbbtanulás, a másik a munkavégzés. Az előbbiről meg kell jegyeznünk, hogy ez az eset nem tartozik az EU jogkörébe - ha tehát valaki továbbtanulási szándékkal szeretné elismertetni külföldön magyarországi bizonyítványát, közvetlenül ahhoz az intézményhez kell fordulnia, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Az illető intézmény saját hatáskörben dönt az oklevél elismeréséről. A munkavállalás céljából történő elismertetés viszont automatikus lesz, illetve érvénybe lépnek a könnyített elismerésre vonatkozó rendelkezések (kérhetik például szakmai gyakorlat igazolását vagy különbözeti vizsga letételét). Az Európai Unióban - az általános elismerési rendszereken kívül - néhány területen "ágazati irányelvek" szabályozzák a képzési követelményeket. Az egészségügyben öt szakma került ágazati szabályozás alá: az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az általános ápoló és a szülésznő. További három területet szabályoznak ágazati irányelvek: az állatorvosit, az építészt és az ügyvédit. Az automatikus elismerés lényege, hogy minden olyan diplománál, illetve szakképesítésnél, amely szerepel valamely ágazati irányelvben, a fogadó állam nem vizsgálja, a képzés megfelel-e a hazai előírásoknak. Ilyenkor a diplomát, illetve szakképesítést automatikusan egyenértékűnek kell tekinteni a hazai oktatási intézményben szerzett oklevéllel. A kérelmet a benyújtástól számított három hónapon belül el kell bírálni; az eljárás során a fogadó állam illetékes hatósága vizsgálja meg a kérelmeket. Fontos megemlíteni, hogy a diplomák kölcsönös elismeréséről határozó ágazati irányelvek semmiféle nyelvi követelményt nem támasztanak - vagyis nem lehet az elutasítás indoka, hogy a kérelmező nem beszéli az adott ország nyelvét. A jövendő munkáltató tiszte eldönteni, hogy a fogadó ország nyelvét nem beszélő dolgozót alkalmazza-e, vagy sem. Ha a kérelmező nem kíván a fogadó országban letelepedni, csak időnként valamilyen szolgáltatást nyújtani - például alkalmankénti meghívásra operálni -, az engedélyeztetési eljárás egyszerűbb. Ilyenkor a kérelmező csupán bejelentési kötelezettséggel tartozik. Gondot jelent a nem EU-tagállamban szerzett diploma vagy szakképesítés elismertetése, mivel ennek elbírálása nem automatikus. Ha tehát egy Magyarországon élő és praktizáló romániai magyar orvos Németországban szeretne munkát vállalni, és diplomáját Romániában szerezte, annak németországi elismertetése nem lesz automatikus akkor sem, ha a kérelmező időközben magyar állampolgár lett. De még az egykori Szovjetunióban szerzett diplomák elismerése sem lesz problémamentes, noha az a tapasztalat, hogy a Kelet-Európában szerzett szakképesítésnek presztízse van Nyugaton. Ilyenkor nem a diplomák és szakképesítések kölcsönös elfogadásának automatizmusa lesz a mérvadó, ehelyett a tagállam illetékes hatósága egyéni elbírálás alapján dönt. A döntés akár kedvező, akár elutasító, ez nem kényszerít egy másik tagállamot az okmány elismerésére: az EU-n kívül szerzett diplomák elismeréséről minden ország a saját gyakorlata és mérlegelési jogköre alapján határoz. |
hirdetés
|