Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Évente hat-hétezer jogászt bocsátanak ki az ország különböző egyetemei. Már közhelynek számít, hogy jogászokból túlképzés van. Önéletrajzok tucatjai hevernek az ügyvédi irodák fiókjaiban, pályakezdők kopogtatnak vagy telefonálnak ügyvédi irodáknak munkalehetőségre várva.

A jogi diploma divatosnak számít manapság. A államigazgatástól ügyvédi irodákon át a politikáig széles a karrierpálya. Vannak azonban, akik konkrét cél nélkül 'csak úgy' elvégzik a jogot, "mert azzal bármit lehet kezdeni".

És vannak, akik egy másik diploma mellett szereznek jogi oklevelet. "Sokan azt várják, hogy újabb diplomával javulnak az esélyeik, egyedikké válnak az álláspiacon. Megjegyzendő, hogy az ésszerű tervezés alapján szerzett második, harmadik diploma nagyon hasznos, ám a diplomahalmozás önmagában, illetve az egymáshoz nem kapcsolódó területeken szerzett oklevelek nem garantálják a pályázási esélyek javulását", mondja Bárkányi Norbert, a Great&Young személyzeti tanácsadó ügyvezető igazgatója.

Keresettek a magasan kvalifikáltak

"A sok jogi végzettségű fiatal ellenére magasan kvalifikált jogászból még mindig hiány van", mondja Papp Gábor, az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának elnökségi tagja.
Hogy ki számít manapság magasan kvalifikáltnak a végzősök között? "Aki minden területet közel jeles osztályzati szinten ismer, és egy-két területen mélyebb ismeretekkel rendelkezik. Manapság keresettnek számít a nemzetközi jogban, az Európai Unió jogrendszerében elmélyedt végzős, illetve a pénzügyi- és kereskedelmi jogban jártas jogász", vélekedik Papp Gábor, aki hozzáteszi, az angol nyelv magas szintű ismerete alap, emellett ajánlatos még egy nyelvet - nemzetközi jog és közösségi jog esetén a németet vagy a franciát - felsőfokú szinten beszélni. Papp Gábor szerint az uniós csatlakozás után a regionális kapcsolatok erősödni fognak, így egy-egy szomszédos ország nyelvének az ismerete is versenyelőnynek számít majd.

Személyzeti tanácsadók szerint a jogi képzés nagyüzemivé válásával a kiválasztásnál fontosabbá válik, hol szerezte a pályázó a diplomáját. Ugyancsak fontos tényező a személyes kapcsolati háló, ám többségük szerint elsődlegesen mégis a szakmai tudás a döntő.

Kezdők: a minimálbértől 200 ezer forintig

Ügyvédjelöltek között érdeklődtünk a pályakezdők kereseti viszonyairól. Nagy a szórás, mondta szinte mindegyik válaszadó. Tapasztalataik szerint a minimálbértől (50 ezer Ft) egészen bruttó 200 ezer Ft-ig tart a skála. Általában a nagy, nemzetközi irodákban fizetnek a legjobban, kisebb irodákban sokszor csak a minimálbért teheti zsebre az ügyvédjelölt. Sőt, előfordul, hogy a formálisan minimálbérre bejelentett fiatal nem kap fizetést, és még a munkáltatói terheket is neki kell állnia, hogy alkalmazása ne kerüljön egy fillérjébe se a munkaadónak.