|
Nem kifizetődő a libatömés2003. március 20., csütörtök 18:30
Egy év alatt a korábbi 70 család közül 25 abbahagyta a libatömést Eleken. Sipos Sándor, a térség libásai által alakított érdekvédelmi szervezet vezetője szerint a tavaly januárban alakított érdekképviselet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket: nem sikerült a libatömők számára jobb alkut kötni a felvásárlókkal. Bár valamennyi nagyobb feldolgozót sorra jártak, nem tudtak jobb árakat, ellenőrzött, objektív minősítést kiharcolni.
Egy kilogramm első osztályú máj ára egy év alatt 1800-2000 forintról 1500-1600 forintra esett vissza. A másodosztályúért már csak 1200, a harmadosztályúért 850 forintot fizetnek. Nőtt az úgynevezett árrés is: a tömni való libát ma is kilogrammonként 360 forintos áron adják ki a tömőkhöz, de míg a hízott libáért korábban 305 forintot fizettek kilónként, ma csak 290 forint az ára.
Így a megnövekedett minimálbért sem éri el a libatömő családtagok jövedelme. Nincs azonban sok választásuk, legfeljebb az önkormányzathoz mehetnek az emberek korlátozott számban közmunkásnak. A helyzet javulására sincs kilátás: jobb árral nem kecsegtetnek a feldolgozók, miközben az európai uniós belépéssel újabb szigorításoknak, költségnövekedésnek nézhetnek elébe a libatömők. Megmaradt azonban a környezetvédelmi szigorítások fenyegetése. Nemcsak Eleken, hanem a térségben Kevermesen, Kétegyházán, Lökösházán, Újkígyóson is sokan foglalkoztak töméssel. A jövőben nagyobb jelentősége lesz, hogy a térség a Maros hordalékkúpján egy stratégiai édesvízkészletet jelentő vízbázis fölött van. Emiatt mind a szalmás trágyát, mind a hígtrágyát úgy kell tárolni, hogy káros anyagai ne juthassanak a talajvízbe. A jövőben a szántóföldre sem lehet kijuttatni ezt a trágyát. Egyelőre nincs olyan hely, ahol átvennék és szakszerűen feldolgoznák, ugyanakkor a libatömés jövedelmezőségét végleg aláássa, ha szakszerű trágyatárolókat kell építeniük a gazdáknak. |