HR Hírek

EU-Karrier Roadshow a Közgázon

2003. október 21., kedd 15:10

Az Európai Uniós munka- és karrierlehetőségekről fejtették ki véleményüket HR-vezetők a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem ("Közgáz") Karrierirodája által szervezett EU-Karrier Roadshow záró rendezvényén. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott: akkor van esélye a magyar fiataloknak az EU-ban állást találni, ha bebizonyítják, hogy a munkában jobbak, felkészültebbek, motiváltabbak, mint a helyi versenytársak.

Juhos Andrea, a DBM Hungary képviseletében elmondta, hogy az európai állások megszerzésénél fontos a tudatos keresés, azaz proaktivitás. "Nem jön hozzánk az állás, nem fognak felhívni munkaajánlattal. Mielőtt azonban valaki belevág a külföldi álláskeresésbe, ajánlatos tanulmányozni a célországban az általános feltételeket, és böngészni az interneten", vélte Juhos. Az esélyes pályázáshoz legalább az angolt és a helyi nyelvet ismerni kell, főleg angolszász országokban általában több diploma szükséges. A tapasztalatok szerint kisebb cégeknél jobbak az esélyek. Akkor van a jelentkező versenyelőnyben, ha többet tud, jobb, mint a helyi versenytársak.

Multin keresztül könnyebb kijutni

Juhos Andrea megjegyezte, hogy az EU-s tagországokban nagyon hasonlóak a keresett szakmák. "Mérnököket, mérnök-közgazdászokat, pénzügyi szakembereket, orvosokat, betegápolókat, szaktanárokat és informatikusok várnak a diplomások közül. A középfokú végzettségűek közül mindenfajta szakmunkásnak - szakács, hentes, call center-es, építőipari szakmunkás - jók az esélyei", osztotta meg tapasztalatait a karriertanácsadó a hallgatósággal.

Rolek Ferenc, a Budapest Bank HR-igazgatója reálisabb célkitűzésnek és járhatóbb útnak tartja, ha valaki Magyarországon is jelen levő, multinacionális cégen keresztül kóstol bele a külföldi munkavállalásba. "Ha Magyarországon sikerül beilleszkednie a vállalatba és elismert munkatárssá válik, könnyebb lesz külföldön a partnercégnél érvényesülni", mondta a HR-igazgató, hozzátéve szerinte a pénzügyi terület és szaktudás az, amely nemzetközi környezetben is hasonló.

Lelkesebbek, jobban akarnak a magyarok

A kerekasztal-beszélgetés második felében a soft skills, azaz a szakmai tudáson túli kulcsképességek - például előadói képesség, kreativitás, problémamegoldó, konfliktuskezelő képesség -fontosságáról esett szó. Juhos Andrea szerint tréningeken jelentős javulást lehet elérni ezen a téren, a ráfordított időt és pénzt pedig hosszú távú befektetésnek kell tekinteni.

Lipcsei András, a Pendl & Piswanger személyzeti tanácsadó cég ügyvezető igazgatója azokat bíztatta, akiknek nincs több diplomájuk és a manapság egyre gyakoribb elvárásnak számító csapatmunkában és kommunikációban gyengébbek. "Vannak olyan területek, ahol egyedül, elmélyülten kell dolgozni, ahol a kommunikáción és a fellépésen kisebb a hangsúly - ilyen például a fejlesztési részleg.

Az ügyvezető kiemelte, hogy a magyar munkavállalók sok esetben külföldi környezetben lelkesebbek, ambiciózusabbak, jobban akarnak, mint a magukat nyugalmasabb, komfortosabb helyzetben érző nyugati kollégáiknak. "Ezt a hozzáállást értik, látják a nyugati munkaadók. Ha látják a bizonyítási vágyat bennünk, sok mindent el tudunk érni", tette hozzá Lipcsei. A fejvadász szerint ne a nyelvvizsgára koncentráljanak a hallgatók, hanem az aktív, használható nyelvtudásra.

Németországban a soft skills fontosabb

Juhos Andrea a kulcsképességek fontosságára egy németországi felmérést hozott fel példaként, melyben a 250 legnagyobb vállalat HR-vezetőjét kérdezték a pályakezdők felvételének szempontjairól. A kutatás eredménye, hogy a döntésben csak 40 százalékban játszik szerepet a szaktudás, 60 százalékot tesz ki a munkához való hozzáállás, a csapatban dolgozás képessége, a fegyelmezettség, az állandó tanulásra való hajlandóság. A német humánerő-igazgatók ezen kívül fontosnak nevezték a tanulmányi eredményt, a szakmai gyakorlatot, a külföldi tapasztalatot és a rendszeres sportolást.

A külföldi munka magánéleti vonzatára vonatkozó kérdésre Lipcsei András azt válaszolta, hogy a vezető beosztásúak általában vihetik a családjukat is, mivel a nyugati munkaadó abból indul ki, hogy a jó vezetői teljesítményhez kell a nyugodt családi háttér. A diplomás fiatalok nem számíthatnak erre, ám Lipcsei szerint huszonéves korban függetlenebb az ember. Nagyobb cégek felkészítő tanfolyamokra küldik a külföldi munkára jelölteket. Rolek Ferenc hozzátette, hogy a családdal külföldre távozó vezető esetében legtöbbször a családtagoknak nehezebb a beilleszkedés.

hirdetés
hirdetés