Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Kilencvenkét szakmában tudná mesterré képezni az iparosokat a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Szakképzési Kht.-ja, de eddig csak tizenöt szakma képviselőinek tartott mesterképző tanfolyamokat, s adott át mesterlevelet. A festő-mázolók például - belőlük bocsátanak ki legtöbbet az iskolák - valahogy nem igényelték eddig, hogy mesterlevéllel igazolhassák: hivatalosan is magas fokon művelik a szakmát.

A felnőttképzésben mintha kereskedőből igényelne legtöbbet a piac, de nincsenek mesterei. Bodnár Béla, az Oktatási és Szakképzési Kht. ügyvezetője fel is vette a kapcsolatot a multinacionális kereskedelmi cégek üzemeltetőivel, mikor is kiderült: nekik megvan a belső oktatási rendszerük, azt tanítják, amire náluk szükség van. Kinek kellene mesterfokú tudás?

A vevőközönség tudna erre válaszolni. Tény, hogy mestervizsgára eddig főleg azok a szakmunkások vállalkoztak, akiket a körülmények kényszerítettek rá: szakmájukban törvény tette kötelezővé ezt a vizsgát. A pékek, autószerelők, karosszérialakatosok, villanyszerelők, autóvillamossági és gázkészülék-szerelők, kőművesek aztán már a mesterképző tanfolyamok során rájöttek, hogy a képzés igencsak hasznos. A szakmák legjobb mérnök-tanáraitól a legkorszerűbb technikai eszközök segítségével tanulhatják meg azt is, amivel munkahelyükön vagy a műhelyekben alig van módjuk találkozni.

Európai szintű a képzés, a tanfolyamokon megszerezhető a tudás - mondja Bodnár Béla, aki az utóbbi időben örömmel tapasztalja, hogy néhány szakmában - például a fodrászok, a kozmetikusok, a cukrászok vagy a kéményseprők esetében - szinte belső igény mutatkozik a mesterlevél megszerzésére. Szeretnének ugyanis lépést tartani a szakma fejlődésével és a műhely falára helyezett mesterlevéllel is hangsúlyozni: aki itt dolgozik, magas fokon műveli hivatását.

Az intézmények évente kétezer-ötszáz szakmunkást bocsátanak útjukra. Szakmai továbbképzésükre ez idő szerint a mesterképzés az egyetlen lehetőség. Egyes szakmákban három, másokban tíz év gyakorlati idő elteltével lehet mestervizsgára jelentkezni. A "merítési idő" meglehetősen széles, e szerint húszezer körüli iparos közül lehetne mestereket képezni. Bodnár Béla azt tartaná ideálisnak, ha legalább tíz százalékuk dolgozna mesterfokon. Ezzel szemben a megye iparosmestereinek száma pillanatnyilag 843.

A mesterképzés tematikája egyelőre nem tartalmazza a számítógépes ismeretek elsajátítását. Az Oktatási és Szakképzési Kht. azonban érthetően elengedhetetlennek tartja, hogy a mesterjelöltek e területen is otthonosan mozogjanak. Már csak azért is, mert mindig az idővel van baj: az elméleti oktatás a munkából rabol el értékes órákat. Épp ezért tervezik bevezetni a részleges számítógépes távoktatást. A hallgató így maga döntheti el, mikor üljön le a gép elé tanulni. Ennek megvalósítására a PHARE tükörrégiós pályázatán már sikerült ötmillió forintot nyerni, és figyelik az újabb pályázatokat.

A regionális fejlesztési tanácstól nyert négy és fél millióból EU-információs irodát terveznek indítani még a júniusi határidő előtt. Közismert ugyanis, hogy a vállalkozókat kiváltképp érdekli, mi lesz az EU-csatlakozás után. Habár a szakképzési kht. épp ennek ellenkezőjét tapasztalta: a kamarai klubba meghirdetett előadások is a csatlakozás utáni részletkérdésekről - telepengedélyezésről, munkavédelemről, egyebekről - szóltak, mégis elenyésző érdeklődés volt irántuk. Hacsak nem az volt a távolmaradás oka, hogy a belépés sem volt még ilyen közel.