|
|
Munkaidő és szabadság az EU-banFranciaországban a legrövidebb a munkaidő2003. július 03., csütörtök 13:38
Az Európai Unióban irányelv írja elő a maximális munkaidőt, ezen belül a tagországok törvényei, kollektív és egyéb munkaszerződések alapján történik a munkaidő kialakítása. A legtöbb munkavállaló (az uniós munkavállalók 70 százaléka) kollektív szerződések alapján dolgozik és kap szabadságot. Az adatsorokból kiderül, hogy a magyarországi átlagos 40 órához képest Görögország kivételével minden EU-tagországban kevesebbet dolgoznak. Az alábbi összeállításban a tagországokra vonatkozó szabályokat, és az átlagos munkaidőt foglaltuk össze.
Az uniós
munkavállalók 70 százalékára a munkáltató és a szakszervezetek
között létrejött kollektív szerződés vonatkozik. Így a
dolgozók munkaidejéről sokat elárulnak a kollektív
szerződésben szereplő feltételek.
A legtöbbet a görögöknek és a finneknek kell dolgozni Az unióban a kollektív szerződések alapján (1. táblázat) a legtöbbet Görögországban kell dolgozni: átlagosan 40 órát (hasonlóan Magyarországhoz), majd a finnek következnek a sorban 39,3 órával. 2002-ben a legkevesebb órát Franciaországban kellett a munkahelyen tölteniük az alkalmazottaknak (35,7 óra). A galloknál egyébként a munkaidő folyamatosan csökken, egészen a 35 órás szint eléréséig. Heti 48 és napi 13 óra a felső határ A kollektív szerződésben rögzített munkaidő azonban nem lépheti túl a törvényben, illetve EU-irányelvben meghatározottat. Az EU-ban erre vonatkozólag egy 1993-as direktíva az irányadó, mely 48 órában maximálja a heti munkaidőt és 11 óra napi pihenőidőt ír elő. A tagállamok a nemzeti törvényekbe ezt más-másképpen tették át. Az Unió kilenc tagországában a heti 48 óra a felső határ, a többiben 40, illetve Belgiumban 39. Ezek a számok speciális esetekben azonban túlléphetők. A napi maximális munkaidőt is szabályozzák a tagállamok. Dániában, Írországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban 13 óra a határ, míg Svédországban, Görögországban, Németországban, Finnországban és Belgiumban 8-8. Részmunkaidősök: 18-23 óra között dolgoznak Ugyancsak eltérések figyelhetők meg a részmunkaidősök munkaideje tekintetében (2. táblázat). Az EU átlaga 2000 és 2001 között enyhe emelkedést mutat (20,7 óráról 21,0 órára) a két szélső érték 18 óra (Németország) és 23,6 óra (Olaszország) között mozog. Sokat dolgoznak még a részmunkások Franciaországban és Svédországban, 19 óra alatt viszont Írországban, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban. Hollandiában, a részmunkaidősök országában, ahol a munkavállalók 41,2 százaléka ilyen formában alkalmazott, átlagban 19 órát töltenek az a részmunkaidősök a munkahelyen. Írország: a legkevesebb szabadság Az átlagos éves szabadság tekintetében Hollandia áll az élen 31,3 nap fizetett szabadsággal. Németországban (29,1 nap) és Dániában (29,0) is messze az átlag fölött mehetnek szabadságra a munkavállalók, míg a legkevesebb pihenési lehetőség a görögöknek (23) és az íreknek (20) jár. A munkavállalónak járó minimális szabadságot törvényileg is szabályozzák a tagországok. A legtöbb országban vagy 25 vagy 20 nap az éves minimális szabadság, Az Unió polgárai közül a Hollandiában és az Egyesült Királyságban dolgozók örülhetnek a legkevesebb piros betűs ünnepnek (8 illetve 9 nap), míg Spanyolországban és Portugáliában a legtöbbnek (13-13 nap). Ha az éves szabadságot és az állami ünnepeket összeadjuk, akkor Olaszországban tölthetik a dolgozók a legtöbb napot munka nélkül (40), míg a legkevesebb pihenés Írországban jut a dolgozóknak (29 nap). Az uniós tagországok törvényben is meghatározták a minimális szabadságot. Öt országban (Svédország, Luxemburg, Franciaország, Dánia és Ausztria) 25 nap legalább minden teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottnak, a többség azonban 20 órát szabott meg. 1. táblázat Kollektív szerződésben meghatározott átlagos heti munkaidő és szabadság a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál: (2002)
2. táblázat: A részmunkaidőben foglalkoztatottak átlagos heti munkaideje
3. táblázat: Törvényben meghatározott korlátok
hirdetés
|
hirdetés
|
