Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Az MKIK 2001-ben átfogó, reprezentatív felmérést készített 200 vállalat körében. A kérdőív készítői többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a versenyszféra képviselői milyennek tartják a hozzájuk került pályakezdőket, milyen területen tapasztaltak hiányosságokat.

Kicsit elszomorító lehet a munkaerőpiacra kikerülőknek, hogy a pályakezdőket alkalmazó cégek 58 százalékának rossz volt a tapasztalata a fiatal munkaerővel. A munkaadók a legnagyobb hiányosságnak a gyenge gyakorlati felkészültséget, a hiányos idegennyelv-tudást, az önálló munkavégzés problémáját említették.

Már nem a humánerőben a legjobbak az esélyek

A pályakezdőt alkalmazók ágazati megoszlásában is némi átrendeződés figyelhető meg. Míg 2000-2001-ben a humánerő volt az a terület, ahol leginkább igény volt frissen végzettekre, két évvel ezelőtt a munkaadók leginkább az építőiparban, az idegenforgalomban és az oktatásban tervezték kezdő munkaerő felvételét. A felmérés készítői regionális különbségeket is megfigyeltek. Leginkább a dél- és nyugat-dunántúli régió foglalkoztatói jelezték a fiatal pályakezdők felvételét, Budapest és környéke viszont a telítődés jeleit mutatta, a kilencvenes években tapasztalható "pályakezdő-aranykor" a múlté.

Szilágyi János elmondta, hogy a megkérdezett cégek türelmetlenséget és túlzott karrieréhséget éreztek a fiataloknál. Ez minden bizonnyal a nyolc-tíz évvel tapasztalható gyors felemelkedési lehetőségre, az akkor látott mintákra vezethető vissza, melyet a betelepülő multinacionális cégek szakemberigénye okozott.

Változás a vezetési és munkastílusban

A képzési igazgató megjegyezte, hogy az utóbbi években jelentős változás következett be a vállalatok életében, az elvárt értékekben. Az autokrata vezetőt felváltotta a tréner típusú, aki fejlődési pályára állítja, motiválja a dolgozókat. A szervezeti formában a projektszemlélet a domináns, melyben tanulásra hajlandó, egymást csapatmunkában segítő munkatársakra van szükség. Az egyedi munkakörben alkalmazott egy szakterületet lefedő tudás helyett az integratív, több területre (jogi-közgazdász, műszaki-közgazdász) kiterjedő ismeret jelent versenyelőnyt.

Beszűkülő jogászpálya, zárkóznak a műszakiak

Szilágyi János úgy látja, hogy a diplomások közül az utóbbi időben a jogi végzettségűek lehetőségei beszűkültek, a közgazdászok továbbra is keresettek, míg a műszaki diplomások számára tágultak ki igazán a lehetőségek és felzárkóztak a közgazdászokhoz. A munkavállalók motivációjában is volt némi elmozdulás. A pénz veszített mindenek fölött álló erejéből, a munkahelyhez kötődés sincs az élen, viszont egyre fontosabb motivációs tényező a szakmai fejlődés és előrelépési lehetőség.

Szilágyi János szerint a jövőben nagyobb szerepet kap a szociális kompetencia: szóban és írásban világosan kell tudni kommunikálni, az információ befogadása, a lényeges és a lényegtelen osztályozása, az önérvényesítés, az asszertivitás, a konfliktuskezelés szintén lényeges pont a munkahelyi felvételin, valamint a humorérzék is sokat segíthet különösen kellemetlen helyzetek kezelésében. Az uniós csatlakozással az interkulturális műveltség is felértékelődik, sőt, multinacionális cégeknél már most elvárás. Mindez a humán műveltség rehabilitálását is jelenti.