Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat

Széles Gábor hangsúlyozta, véleményét nem politikai nyomásra fogalmazta meg. Szerinte választani kell a szigorú infláció ellenes, vagy a vállalatok versenyképességének javítását és a munkahelyek megtartását előtérbe helyező monetáris politika között. A munkaadók rövid időn belül szeretnék a forint árfolyamsávjának 5-10 százalékos korrigálását, hogy a hazai fizetőeszköz gyengüljön. Úgy vélik, jövőre átlagosan 5-6 százalékos infláció így is elérhető.

A kormány osztja azt a vállakozói körökből származó aggodalmat, amely a forint tartós erősödése miatt alakult ki - mondta Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter egy más témában rendezett sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva. Hozzátette: a kormánynak tudomása van arról, hogy a jegybank stratégiája miatt jelentős összegek vándorolnak ki az országból, ezért úgy vélik, hogy a jövőben a monetáris politikát újra át kell gondolni. Arra a kérdésre, hogy eltúlzottnak tartja-e a gyáriparosok felszólítását Járai lemondására, kijelentette: tiszteletben tartja az érdekképviselet álláspontját. Ám a kormány ilyen nyilatkozatot még nem tett ez ügyben - tette hozzá.

Széles Gábor szerint az elmúlt egy évben az árfolyam-politika eredményeként kezdtek el kivonulni Magyarországról a multinacionális cégek, illetve bocsátottak el 15-20 ezer embert az állásukból. Az MGYOSZ elnöke elmondta: a nagy exportáló vállalatoknak a 6 százalékos átlagos nyereségből kellett volna a 15 százalékos forint erősödést kompenzálni, amit a társaságok nem tudtak megtenni. Szerinte az erős forinttal az uniós érdekeket szolgálja a jegybank és nem a magyar vállalatokét.

Széles Gábor arra is kitért, hogy a külkereskedelmi vállalatok múlt heti találkozóján sem sikerült a jegybank képviselőjével közös nevezőre jutni, sőt a vita - elmondása szerint - el is durvult. A jegybankot azon az ülésen Szapáry György képviselte.

Szinte minden más témát kiszorított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának értékelése a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Kereskedők Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), az Általános Fogyasztási Szövetségek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), valamint a Magyar Iparszövetség (OKISZ) első, a gazdaság aktuális kérdéseiről szóló, hagyományteremtőnek szánt tegnapi tanácskozásán. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke bejelentette: a jelen lévő szerveztek Járai Zsigmond jegybankelnök távozását tartják a legsürgetőbbnek, mivel az MNB a forint magas árfolyamának szinten tartásával olyan egyoldalú módon törekszik az infláció csökkentésére, amely mára kigazdálkodhatatlan hátrányba hozta a nagy exportáló magyar vállalatokat. Mindez közvetlenül az Európai Uniós csatlakozás előtt igen veszélyes.

A Magyar Nemzeti Bank és annak elnöke az egész ország, minden állampolgár érdekében az érvényes törvények és a mindenkori kormánnyal való együttes célkitűzések alapján tevékenykedik a pénzromlás megállításáért - áll abban a közleményben, amelyet a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön délután juttatott el az MTI-hez.

Az MNB közleménye szerint az infláció a gazdaságot szétzilálja, megengedhetetlen jövedelemkülönbségeket okoz, a szegények adója. Az MNB érzékeli, hogy egyes csoportoknak rövid távú érdeke lehet az infláció növelése, ezt azonban nem engedheti meg, mert a társadalom hosszú távú érdekeit kell képviselnie. A jegybank éppen ezért független, és - mint minden modern európai országban - törvényben rögzített elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.

A közlemény megállapítja: a Magyar Nemzeti Bank sikeresen szolgálta a fenti célt. Az infláció a tavaly májusi 10,8 százalékos szintről ez év októberre 4,9 százalékra csökkent. A monetáris politika sikereit - több szervezettel együtt - az Európai Unió is nagyra értékelte legutóbbi országjelentésében.