Stockholm se volt mindig biciklis Kánaán

2008.10.15. 13:32
16 hozzászólás

Stockholmban jártunk, és persze nem bírtuk ki biciklizés nélkül, a lehetőség pedig adta magát: sok nagyvároshoz hasonlóan a svéd fővárosban is fel vannak állítva közösségi bérbicikli-tárolók, itt összesen 67 ponton.

A bérlésre két lehetőség van, háromnapos vagy teljes szezonra, azaz április elejétől október végéig érvényes kártyát lehet kiváltani. Mi a turistákra szabott megoldást választottuk, ez 125 svéd koronába került, amiért 3500 forintot vontak le a bankszámlánkról. A szezonra szóló kártya egyébként online vásárlással 200 korona, ebben az esetben egy sisakot is adnak ajándékba, személyesen pedig 250 koronát kell érte fizetni.

Persze csak utólag vagyunk ilyen okosak, helyben nem ment ennyire egyszerűen a kártya beszerzése. A megoldás persze egyszerű volt, a helyi tömegközlekedésre szóló jegyeket értékesítő irodákban (SL Center) lehet megvásárolni a biciklis kártyákat is.

Az időfaktorra azonban nagyon oda kell figyelni, ugyanis a bicikliket csak reggel 6-tól este 6-ig engedik elhozni, egy biciklit pedig maximum három óráig szabad használni, tehát este 9 után már nem lehet bérbiciklivel közlekedni. Ha pedig napközben három óránál hosszabb ideig akar valaki bringázni, akkor a három óra letelte előtt keresnie kell egy tárolót, le kell raknia a biciklit, és el kell hoznia egy másikat.

A rendszer meglepő, de valószínűleg így akarják biztosítani a város különböző pontjain az ellátottságot, illetve ezzel próbálják elérni, hogy biciklizés a napközbeni csúcsforgalmat enyhítse, és az autóval való munkába járás alternatívája legyen.

A kártya kiváltásához szükség van tehát személyes adatainkra, ezek alapján állítják ki a kártyát, szerződésben kell felelősséget vállalni a bicikli használatára vonatkozó szabályok betartására. Aki rosszalkodik, büntetőpontokat kap, és akár le is tilthatják a kártyáját.

Boldog kártyatulajdonosként már csak oda kell sétálnunk az első tárolóhoz, a leolvasóhoz tenni a kártyát, és amelyik bringa mellet zöld fény villog, azt már vihetjük is. Az ülés magasságának beállítása egyszerű, egy mozdulattal megoldható, és azonnal lehet is tekerni.

A rendszert az amerikai Clear Channel Communications üzemelteti, a 2006-ban elnyert szolgáltatást Public-Private Partneship (köz- és magánszféra együttműködésében megvalósított beruházások) keretében hozták létre, aszerződés értelmében 1000 biciklit vetettek be Stockholm utcáin. A cég a finanszírozást a bérlésből származó bevételek mellett reklámokból oldja meg, most például a bicikliken egy gyógyszer reklámja látható.

Stockholmban biciklizni élmény, de egy Budapesten edződött biciklis azért számos meglepetéssel találkozik. Majdnem mindenhol van bicikliút, de az óriási biciklis forgalom az autóvezetésben megszokott éberséget követel.

Nem lehet ellógni az irányjelzést, mert tényleg számít, figyelnek rá, elsőbbséget kell adni, és ügyesen besorolni induláskor. Azokon a szakaszokon pedig, ahol esetleg nincs bicikliút, akármilyen keskeny is az úttest, senki nem használja a járdát. Ebben persze sokat segít a kevésbé bátraknak is, hogy az autósok tényleg odafigyelnek: nem centiznek ki senkit, nincs leszorítás, dudálás, motorbőgetés, és persze kátyúk sem az út szélén.


Nagyítás

A bicikli egyébként alkalmas lenne járdázásra, kényelmes, széles kerekei vannak, kis méretük miatt nagyon könnyű az irányítás. Az egyetlen nehézséget a kontra okozta, nem voltunk hozzászokva, de nagyjából fél óra alatt azt is meg lehet szokni. A háromsebességes agyváltó is tökéletes városi használatra. A bicikli tényleg mindent tud, amit tudnia kell, ráadásul rendesen karbantartják.

Stockholmi városnézésre ez a legalkalmasabb eszköz, csak nem szabad elfelejteni melegen felöltözni, mert bár a látvány szikrázó napsütés és tengerpart, de az érzést inkább jeges széllel lehet leírni.

A helyi biciklisek kifejezetten barátságosak, és valamiért egy turista, aki biciklin ülve fotózgat, vonzza az érdeklődőket, sokan jöttek oda kérdezősködni, mesélni. Azt hallottuk például, hogy a jelzőlámpáknál az első sorban kialakított biciklis dobozokat azután festették fel, hogy rengeteg halálos baleset volt amiatt, hogy az autósok egyszerűen nem látták a mellettük, mögöttük közlekedő bicikliseket.

Arra panaszkodtak többen, hogy ahol nincs a járda és a bicikliút között szinteltérés, túl veszélyes közlekedni, és egyébként is rengeteg biciklis nem tartja be a közlekedési szabályokat, például simán átmennek piroson. Megtudtuk továbbá, hogy létezik téli gumi biciklikre is, Skandináviában nyilván szükség is van rá.

Egy idős hölgy pedig azzal biztatott (mert ugye itt minden korosztály biciklire ül), hogy Stockholmban se volt mindig ilyen fejlett az infrastruktúra, civilek kezdtek lobbizni érte az önkormányzatnál. „Mikor a döntéshozók látták, milyen mértékben nő a biciklisek száma, megtörtek. Azóta is mindenki küzd a maga helyéért a forgalomban.”