Egymás ellen küzd a két nagy biciklisszervezet

268 hozzászólás
Két kerékpárosszervezet is küzd párhuzamosan a magyarországi biciklisekért. A Magyar Kerékpárosklub (MK) a vezetői által szervezett Critical Mass felvonulásokról lehet ismerős szélesebb körben, de hozzájuk fűződnek a Margit hídra épülő bicikliút szakértői munkái és az a tiltakozás is, amikor a főváros egyoldalúan akarta megváltoztatni a terveket. Legutóbb a kerékpárosbarát KRESZ elfogadtatásáért folytattak kampányt.
 
Mellettük azonban működik egy másik nagy érdekképviseleti szervezet, a Kerékpáros Magyarország Szövetség (KMSZ) is, amiről viszont nem hallottunk addig, amíg meg nem nyilvánultak a Külső Szilágyi út bicikliútjával kapcsolatban. Támogatónyilatkozatot adtak a Főváros projektjéhez, hogy itt 97 millió forint támogatással, 224 millióért egyoldali, kétirányú bicikliutat létesíthessenek.
 
A dolog érdekessége, hogy a Városháza korábban az MK-t kereste meg, ők azonban nem támogatták a konstrukciót, mondván, idejétmúlt, balesetveszélyes, célszerűtlen beruházásról van szó. Újpest ezután fordult az KMSZ egyik szervezetéhez, akik aláírták a terveiket.
 
„Nem jó ez a helyzet – mondta az esetről az MK vezetője, László János. – Kijátszhatnak minket egymás ellen. Ha az egyik nem támogat egy állami beruházást, akkor majd a másik.”
 
Ejtőernyős szervezet
 
A két szervezet konfliktusa azonban sokkal korábbra vezet vissza. 2007-ben az MK ernyőszervezetté alakításakor néhányan le akarták mondatni László János elnököt. Az akkor már a Kóka-féle Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kerékpárügyi megbízottjaként is dolgozó Bodor Ádám és további elnökségi tagok, Oláh György és Csikai Mariann szerettek volna egy számukra rátermettebbnek tűnő elnököt.
 
Amikor azonban 2006-ra kiderült, hogy a belső ellenállás miatt László Jánost nem lehet leváltani, Bodor Ádám lemondott, a többiek pedig ki is léptek. Ekkor kezdték meg a Kerékpáros Magyarország Szövetség szervezését.
 
Az állam már előre tudta
 
A jelenlegi elnök, Krizsanits János szerint a helyzet nem ilyen fekete-fehér. A KMSZ ugyanis szintén független szervezet, és nem az MK ellenében jött létre. Elmondása szerint kerékpáros civilszervezetek pályáztak az NFÜ-nél konferenciák szervezésére. A huszonkétmillió forintos támogatásból a biciklizést népszerűsítő programokat szerveztek, és ennek a munkának a „mellékterméke” volt a KMSZ megalakulása.
 
Az elnök kiemelte, hogy az MK-tól eltérően a KMSZ ernyőszervezet, azaz tagjai nem természetes, hanem jogi személyek: kerékpárosszervezetek. A KMSz nemcsak közlekedéssel foglalkozik, hanem kerékpáros turizmussal, konferenciák szervezésével, és lobbiznak az önkormányzatoknál, hogy pályázzanak a nemzetközi kerékpárút, az Eurovelo építésére.
 
A KMSZ sokoldalú működését azonban több tény is árnyalja. Függetlenségét megkérdőjelezi, hogy a hivatalos dokumentumok szerint a szervezet egyáltalán nem konferenciák szervezésének melléktermékeként jött létre. Az NFÜ oldalán az szerepel, a hivatal a megítélt 22,4 millió forintot a KMSZ létrehozására ítélte meg
 
Érdekes továbbá, hogy a támogatás megítélésének dátuma 2008. október 3., a szervezet bejegyzésének ideje pedig 2008 decembere. Ehhez képest Bodor Ádám Kóka minisztériumának nevében már hónapokkal korábban, májusban bejelentette, hogy az Eurovelo nemzetközi kerékpárút magyarországi szakaszán a Kerékpáros Magyarország Szövetség végez majd karbantartási munkákat.
 
Pedig ekkor a szervezet hivatalosan még nem létezett, vagy ha igen, akkor – legalábbis az elnök fentebb idézett tájékoztatása szerint – a civilszervezetek vezetőinek fejében, és nem a minisztérium terveiben.
 
További érdekes egybeesés, hogy a Kóka által meghirdetett program (amely egyébként a legbátrabb volt a Parlamentben bejelentett eddigi összes közül) Kerékpáros Magyarország Program névre hallgatott. Ami némileg emlékeztet a Kerékpáros Magyarország Szövetség
nevére.
 
Kóka rástartolt a biciklizésre
 
A politikai hátteret színesíti, hogy Kóka János, az SZDSZ egykori elnöke és frakcióvezetője pártja romjain felfedezte magában a kerékpárost. Először csak privát közösségi vonalon, a Facebookon hozakodott elő kerékpárostémákkal, aztán a parlamentben is rákezdte. A volt közlekedési miniszter, aki – kétségtelenül ott volt számos program indulásánál, de végül nem csinált kerékpárosforradalmat - most a biciklisek politikai képviselőjének nyilvánította magát az országgyűlésben.
 
kokabico
 
Kóka éppen a szeptember 22-i CM-re időzítve jelentette be, hogy egy pártfüggetlen képviselői csoportot akar létrehozni, amely felkarolná a biciklisek ügyét.
 
A biztos kiesőként számon tartott képviselő ráadásul olyan, ciklusokon átívelő szerveződést vizionált, amely képes ismét napirendre vetetni azokat az ügyeket, amelyeket korábban sem sikerült átverni a rendszeren, és a ciklus végére teljesen elhaltak.
 
A képviseleti csoport októberben meg is tartotta alakuló ülését, ahova természetesen egyik nagy párt képviselője sem ment el, cserébe viszont ott volt a Magyar Kerékpárosklub elnöke, László János és Krizsanits János, a Kerékpáros Magyarország Szövetség elnöke, Bodor Ádámmal együtt.
 
Sikkasztás vagy amatőrség?
 
Visszásságok egyébként voltak a MK környékén is. A sikertelen puccs után névtelen feljelentés érkezett az ügyészségre az MK vezetője, László János ellen, sikkasztás gyanújával.
 
Az MK vezetője elismerte, hogy számos bizonylatolási szabálytalanság volt a szervezetben, ezt azonban nem visszaélésekkel magyarázta, hanem azzal, hogy az MK három évig lelkesedésből működött az ő nappalijában.
 
„Három évig mindent fizetés nélkül csináltam, nem kértem a költségekről számlát. Ezt nem akartam elsikálni, a közgyűlés elé vittem a kérdést. Ez után jött a feljelentés.”
 
Az ügyészség, miután bűncselekményre utaló nyomot nem talált, megszüntette a nyomozást.
 
Mindez azonban a múlt, érdekesebb kérdés, hogy miként működhet a két szervezet együtt. László János az előzmények, és a KMSZ államközelisége miatt nem tartja elképzelhetőnek, hogy az MK is belépjen az ernyőszervezetbe. Így valószínűleg egymás mellett és egymás ellen tevékenykedik majd a két szervezet.
 
Egymás ellen és egymásért
 
Az MK működésére csak tagdíjat, közvetlen EU-támogatást, a szakértői munkák díját és egyéb, nem állami támogatást használ fel, szögezte le László János. Az MK szervezi az EU-s támogatásból működő Bringázz a munkába kampányt is.
 
Az államtól való távolságtartás egyébként célja a KMSZ-nek is, tett meglepő kijelentést Krizsanits János. A szervezet benn ül ugyan egy kerékpáros tárcaközi bizottságban, de elégedetlenek a bizottság munkájával. „Határozatok születnek, de az senkit nem kötelez semmire. A jövőben ki akarunk szállni a bizottságból” – számolt be elégedetlenségükről.
 
A KMSZ már szerzett multi szponzort, és bevételei vannak olyan események szervezéséből is, mint a Mobilitási hét egyik eseménye, amelynek keretében „az emberek számítógépen küldhettek üzeneteket a károsanyag-kibocsátás ellen.”
 
A jövőről Krizsanits annyit mondott, hogy „tény, hogy megpróbálják kijátszani egymás ellen a két szervezetet. Előfordulhat, hogy egyes helyeken gyengítik egymást. Sajnos, ilyen a magyar közélet. De máskor ugyanazért a célért küzd a két szervezet más eszközökkel” – nézett az elnök bizakodva a jövőbe.