Budapest építi a Bubit, Montreal nyögi a Bixit

Egy éves szünet után újra napirendre került Budapesten a közösségi kerékpáros rendszer létrehozása. Az előző ciklusban eltervezett és Bubi névre keresztelt ezer kerékpáros dokkolóhálózatról döntött közgyűlés. Szinte egy időben a budapesti döntéssel Montrealban közben kitört a botrány: kiderült, hogy az ottani rendszer, az alig egyéves Bixi pénzügyi tervei igen elnagyoltak voltak, a fenntartó cég sokmillió dolláros deficitet termelt a városnak.

A fővárosi közgyűlés szerdai ülésén elfogadta azt az előterjesztést, amely újraindíthatja a BuBi projektet. A testület 2010 márciusában már egyhangúlag jóváhagyta a Budapesti Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer kialakítása című előterjesztést, az egymilliárdos terv azonban az önkormányzati választás után egy időre süllyesztőbe került.

A mostani változat szerint a Parking Kft. átadja a projektet a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK), amely a fővárossal együtt vállalja az uniós támogatású beruházás önrészének biztosítását. Az EU 900 millió forintot ad a biciklis rendszerre.

Az előterjesztésben 74 dokkolóval működő rendszer létrehozását javasolják, összesen ezer kerékpárt lehetne kölcsönözni. A kerékpárok leadása az automata gyűjtőállomásokon önkiszolgáló módon történne bankkártya, chipkártya vagy mobiltelefon segítségével. A teljes rendszer 2012 októberére készülne el.

A Bubi hirtelen újraéledésével egy időben Kanadában éppen azért került a címlapokban az ottani bérbiciklirendszer ügye, mert Montreal főrevizora szerint a városvezetés és a menedzsment hibát hibára halmozott a Bixi létrehozásakor. Jacques Bergeron frissen nyilvánosságra került jelentésében azt írta, hogy nem volt megalapozott az üzleti terv, alábecsülték az alapítási költségeket, és túl alacsonyan határozták meg a kölcsönzési díjat. Az eredmény az lett, hogy a tavaly beindított Bixi eddig 30 millió dolláros deficitet produkált.

Májusban Montreal 108 millió dollár próbálta kisegíteni a vállalkozást, amiből a veszteségek pótlásán túl 71 milliót a rendszer külföldi eladásainak előkészítésére fordítottak volna. Kiderült azonban, hogy a kanadai törvények tiltják, hogy városi cég export tevékenységet folytasson.

A budapesti rendszer az előterjesztés melléklete szerint évi 225 millió forintból működne, a bérleti díj pedig a legmagasabb kategóriában, a 90 percnél hosszabb igénybevételkor két BKV-jegy árába kerülne.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!