Szokatlan hőmérséklet, szokatlan veszélyek

A kerékpárnak nem igazán kell a téliesítés, a kerékpárosnak viszont annál inkább. Extrém hidegben pláne. Természetesen akár mínusz 20 fokban is lehet bártan biciklizni, sőt van, aki kifejezetten szereti az ilyen fajta kihívásokat, de a felkészülést akkor is komolyan kell venni. Szokatlan veszélyekkel is számolni kell.

A bicikliknek az autókkal ellentétben nem kell különösebb felkészítés a téli időjárási viszonyok közötti használtara. Egy kis zsírozás és gyakoribb tisztítás elég ahhoz, hogy a gépek biztonságosan működjenek fagypont alatti hőmérsékleten is.

Az autósokkal ellentétben a kerékpárosoknak viszont erősen fel kell készülniük az utazásra.

Budapesten néhány éve január-februárban szinte teljesen leállt a bringaforgalom, az utóbbi időben azonban folyamatosan nő azok száma, akik a hidegben sem hagyják abba a kerékpározást. A műfaj kezdői számára Vincze kolléga meginterjúvolt néhány kerékpárosfutárt, akiknek így is, úgy is muszáj menniük.

Heki tippje a réteges öltözködés, mégpedig nem is akárhogy. Alulra lélegző anyagból készült technikai öltözetet hord, amely továbbnyomja az izzadtságot az ember testéről, középre jöhet a melegebb réteg, legfölülre pedig mindenképp valami szélálló dzsekit érdemes húzni, abból is olyat, amely külsőre is kulturált megjelenést biztosít, így a kuncsaftok nem rémülnek halálra a szakadó hóban recepcióra becsörtető bringásfutártól. A DJ-ként is dolgozó futár felülre szélálló sapkát hord, ami befér a sisak alá, arcát viszont a munkavédelmi szakállon kívül semmi sem védi, mert tapasztalata szerint bármilyen sálat, vagy arcvédőt három másodperc alatt nedvesre lehel az ember. A kesztyű kényes pont: körülbelül öt fokonként érdemes cserélni, különben az ember keze vagy beleizzad, vagy belefagy. Heki szerint a cipő viszont nem annyira problémás: több mint tíz éve csinálja végig a teleket úgy, hogy a nyári cipőjébe húzott néhány zoknin, illetve az obligát neoprén kamáslin kívül semmit nem használ. Az egyetlen plusz egy kiselejtezett, szétvágott sízokni, ami a kamásli és a cipő közé applikálva plusz meleget ad, de nedves időben hamar tocsogóssá ázik. A szélálló nadrág hasznos dolog, de drága, a szemüveg viszont elengedhetetlen hidegben Heki szerint.

Másik futárunk, Zé felszerelésének kantáros, thermo bringásnadrág adja az alapját, (a kantárosaknak magasabb a derékrészük, ezért jobban védik a veséket, viszont érdemes a cipzárasat választani belőlük, mert így szükség esetén könnyebb és gyorsabb szabadulni az ancúgtól), két rövid- és egy sízokni a kiegészítő, illetve hasznos dolog a sízokniból szabott, bringásnadrág alatt hordott térdmelegítő. Erre mindössze egy rövidnadrágot húz - a hosszú már zavarja a mozgásban - eső esetén pedig ő is a neoprén kamáslit javasolja. Felsőruházatból farkasordító hideg esetén hat réteget húz magára (pamut ujjatlan aláöltöző, rövid ujjú bringás mez, vékony pamut felsők, kívülre egy vastag, eső esetén pedig esőkabát).

Fontos, hogy a felsőruházat darabjai cipzározhatóak legyenek, hiszen melegben egy-két cipzárhúzással könnyen be lehet szabályozni az ideális hőmérsékletet. Kesztyűből Zé szerint nem szükséges extravastag: elég egy vékonyabb, de szélálló darab, sapkából pedig egyszerűen a nyári sapkát nyomja a fejébe. Maszkot ő sem használ, a szemüveg viszont hóesés esetén szerinte is kötelező.

Harmadik futárunk, Galád jóval szűkszavúbb volt, viszont egy remek képpel is illusztrálta azt a ruhamennyiséget, amit egy szigorúbb téli napon magukra rángatnak a futárok. Kesztyűben ő a Sealskinre esküszik, aminek a tizenhatezer forint körüli ára az egyetlen hátránya, alulra HH aláöltözőt vesz, fölülre ő is több rétegnyi felsőruházatot aggat magára, ami egy szélálló kabáttal és egy polár mezzel súlyosbít, ezekre viszont olcsó pulcsit és háromnegyedes nadrágot, hogy perecelés esetén ne a drága technikai öltözék szakadjon. Fejre polár sapka, nyakra belebújós sál kerül, arcvédelemhez viszont ő sem használ mást, mint a munkavédelmi szakállat.

Extra hideg időjárás szokatlan veszélyei:

• Hosszabb távú úton érdemes figyelni a szabadon hagyott bőrfelületek fagyásveszélyére. A kerékpározás okozta menetszél is fokozza a hőveszteséget, ezért ha az arc zsibbadni kezd, vagy fehér foltok tűnnek fel rajta, azonnal melegedőt kell keresni.
• A testfelülettel érintkező fémek (kormány, fék, óraszíj, ékszer) vagy műanyagok is lehűlhetnek annyira, hogy fagyási sérüléseket okozzanak.
• A hideg szél erős könnyezést okozhat, ami drasztikusan elvonhatja a kerékpáros figyelmét a forgalomtól.
• A nyitott szájon át történő belégzés kellemetlen lehet, a hőérzékeny fogaknak, sőt a folyamatos hideg károsíthatja a fogzománcot is.
• Hidegben nem feltűnő a test folyadékvesztesége, ezért különösen figyelni kell a dehidratáció megelőzésére.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!