Koppenhágában már csak a lakosság 9%-a autózik rendszeresen

Igen, persze tudom. Koppenhága sík, sőt minden irányban egyszerre lejt, és egyébkéntis, ezeknek én nem biciklizem, legfeljebb ha majd nálunk is annyi lesz az átlagkereset, de addig kénytelen vagyok autóval.

Ám akárhogy is nézzük, nagyon-nagyon meglepők a legfrissebb adatok Dánia fővárosából. Ugyan már tavaly ősszel megjöttek az eredmények , hogy több bringa közlekedik a városban, mint gépkocsi, a legfrissebb felmérés tovább árnyalja az ottani közlekedés helyzetét.

A városlakók 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 

Igen, a világ egyik leggazdagabb, legélhetőbb városáról van szó. A Copenhagenize.com ezzel kapcsolatban mégis egy komoly problémára hívja fel a figyelmet, néhány Flickren megosztott ábrával.

Ugyanis bár a gépkocsiforgalom teljesen háttérbe szorult a városban, a közlekedési infrastruktúra még mindig a hatvan-hetven évvel ezelőtt kitalált modellt követi. Ez itt például a Hans Christian Andersen Boulevard, amit az ötvenes években építettek ki. Ma többnyire nem a városlakók használják. A szerző az alábbi ábrán pirossal jelölte a gépkocsiknak fenntartott területeket, de a szerző Flickr-képei közt megtaláljátok a más közlekedési módoknak fenntartott területeket is.

Például a kerékpárok ennyit foglalnak el:

Szóval a lényeg: miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő (9%), a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). Persze az úttesteket a tömegközlekedés egy kis része (buszok) is használja, de ez jelentősen nem változtat az arányokon.

Pedig egy olyan városban, ahol az ingatlanok négyzetméterárai az egeket verik, elég logikus lenne azt gondolni, hogy a közösségi tér is sokat ér. Ezen az ábrán a Copenhagenize.com szerzője a parkolási díjat veti össze egy lakás négyzetméterárával.

Jó, jó persze nem lehet egyenlőségjelet tenni egy parkolóhely éves díja és egy lakóingatlan ára között, de nagyon jól mutatja, hogy még ott is van mit fejlődni. Hát még nálunk, ahol igen csak pazarlóan bánunk a közterülettel, ha parkolásról van szó.

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!