Ha boltba megyünk, akkor ülünk fel legtöbben bringára

2018.09.20. 12:16
48 hozzászólás

Hiánypótló és átfogó kerékpáros kutatás készült a Magyar Kerékpárosklub segítségével, amelyből kiderült, hogy rengetegen kerékpároznak az országban, de van még néhány akadály és félelem, ami sokakat visszatart attól, hogy fő közlekedési eszköznek válasszák a bringát.

„Többször szembesültünk azzal tervezéskor, hogy nincs elég adat, nem ismerjük pontosan a magyar szokásokat és igényeket. Voltak már kutatások korábban is, de azok nem készültek ilyen nagy mintaszámmal (3000 fős mintán készült online kérdőívezést végzett a Medián) és részletességgel. Jellemző példa, hogy egyetlen vidéki statisztika volt, a kiskörei gátőrök strigulázták, hogy hány biciklista ment át a hídon" – mondta Révész Máriusz. Az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos elmondta, a fenntartható közlekedés miatt is szükség volt már egy ilyen felmérésre, amit a kormány finanszírozott, de a Magyar Kerékpárosklub dolgozott ki.

Révész ismertette, Dánia és Hollandia után következünk, a népesség 70 százaléka szokott kerékpározni, és nagyon magas azok aránya, akik fő közlekedési eszközként a kerékpárt használják. Napi rendszerességgel 17 százalék választja a bringát.

Sokan azért nem bringáznak mert félnek, és emiatt főleg a nagyvárosokban van szükség külön kerékpáros infrastruktúrára, elkülönített utakra. Az is visszatartó erő, hogy kevés a biztonságos tárolási hely. A budapesti közbringarendszert, a Bubit a lakosság 2 százaléka használja, miközben 7-8 -százalék nyilatkozott úgy, hogy igénybe venné. Révész szerint egy kicsit újra kéne gondolni a rendszert emiatt. Segíthet az egyszerűsített regisztráció, de olyan javaslatokat is kaptak, hogy automatikusan járjon az éves BKK-bérlethez Bubi-bérlet is. 

Kürti Gábor, az MK elnöke elmondta, hogy tíz éve szerették volna, hogy pillanatfelvétel készüljön a magyar kerékpározási szokásokról, de az is nagyon érdekli, hogy milyen irányt vesz a kerékpározás akkor, amikor az elmúlt évben öt százalékkal nőtt itthon a forgalomban lévő autók száma. „Ha ez a bővülés így meg tovább, sztrókot kapnak a nagyvárosok. A feladatunk az, hogy csökkentsük a félelemérzetet és növeljük a komfortérzetet. Az emberek tudják, hogy jó kerékpározni, 70 százalékuknak van biciklije. Nekünk is változtatni kell a fókuszon, arra kell rávenni őket, hogy gyakrabban üljenek fel rá."

A kutatás főbb megállapításai

  • a  kerékpár a Dél-Alföldön a legnépszerűbb közlekedési eszköz, 34 százalék választja napi szinten, de az észak-alföldi régióban is magas, 30 százalék a bringa részaránya.
  • az életkor előrehaladtával csökken a kerékpárt használok részaránya, de nem zuhan be az öregedéssel, a 18 és 29 év közöttiek 82 százaléka szokott bringázni
  • legtöbben a boltba tekernek el, 64 százalék használja bevásárlásra a biciklit, sport céljából 38 százalék, munkába járás miatt 37 százalék ül fel rá
  • jellemzően öt kilométer távolságig választják a bringát
  • közel negyven százalék kombinálja a bringázást tömegközlekedéssel
  • a népesség 67 százalékának van saját bringája, de még 17 százaléknak van az elérhető közelségében bicikli
  • a legnagyobb problémának a burkolatok minőségét tartották a megkérdezettek, a kerékpárutak szélességét is gyengeségnek jelölték meg sokan
  • még vonzóbb lenne a bringázás, ha jobb lenne az infrastruktúra, több kerékpártároló lenne a tömegközlekedési eszközök megállóinál, könnyebben lehetne szállítani a bringákat, növekednének az autós forgalomtól elzárt városrészek
  • Budapesten 5 százalék közlekedik elsősorban kerékpárral

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?