Ha boltba megyünk, akkor ülünk fel legtöbben bringára

2018.09.20. 12:16
48 hozzászólás

Hiánypótló és átfogó kerékpáros kutatás készült a Magyar Kerékpárosklub segítségével, amelyből kiderült, hogy rengetegen kerékpároznak az országban, de van még néhány akadály és félelem, ami sokakat visszatart attól, hogy fő közlekedési eszköznek válasszák a bringát.

„Többször szembesültünk azzal tervezéskor, hogy nincs elég adat, nem ismerjük pontosan a magyar szokásokat és igényeket. Voltak már kutatások korábban is, de azok nem készültek ilyen nagy mintaszámmal (3000 fős mintán készült online kérdőívezést végzett a Medián) és részletességgel. Jellemző példa, hogy egyetlen vidéki statisztika volt, a kiskörei gátőrök strigulázták, hogy hány biciklista ment át a hídon" – mondta Révész Máriusz. Az Aktív Magyarországért felelős kormánybiztos elmondta, a fenntartható közlekedés miatt is szükség volt már egy ilyen felmérésre, amit a kormány finanszírozott, de a Magyar Kerékpárosklub dolgozott ki.

Révész ismertette, Dánia és Hollandia után következünk, a népesség 70 százaléka szokott kerékpározni, és nagyon magas azok aránya, akik fő közlekedési eszközként a kerékpárt használják. Napi rendszerességgel 17 százalék választja a bringát.

Sokan azért nem bringáznak mert félnek, és emiatt főleg a nagyvárosokban van szükség külön kerékpáros infrastruktúrára, elkülönített utakra. Az is visszatartó erő, hogy kevés a biztonságos tárolási hely. A budapesti közbringarendszert, a Bubit a lakosság 2 százaléka használja, miközben 7-8 -százalék nyilatkozott úgy, hogy igénybe venné. Révész szerint egy kicsit újra kéne gondolni a rendszert emiatt. Segíthet az egyszerűsített regisztráció, de olyan javaslatokat is kaptak, hogy automatikusan járjon az éves BKK-bérlethez Bubi-bérlet is. 

Kürti Gábor, az MK elnöke elmondta, hogy tíz éve szerették volna, hogy pillanatfelvétel készüljön a magyar kerékpározási szokásokról, de az is nagyon érdekli, hogy milyen irányt vesz a kerékpározás akkor, amikor az elmúlt évben öt százalékkal nőtt itthon a forgalomban lévő autók száma. „Ha ez a bővülés így meg tovább, sztrókot kapnak a nagyvárosok. A feladatunk az, hogy csökkentsük a félelemérzetet és növeljük a komfortérzetet. Az emberek tudják, hogy jó kerékpározni, 70 százalékuknak van biciklije. Nekünk is változtatni kell a fókuszon, arra kell rávenni őket, hogy gyakrabban üljenek fel rá."

A kutatás főbb megállapításai

  • a  kerékpár a Dél-Alföldön a legnépszerűbb közlekedési eszköz, 34 százalék választja napi szinten, de az észak-alföldi régióban is magas, 30 százalék a bringa részaránya.
  • az életkor előrehaladtával csökken a kerékpárt használok részaránya, de nem zuhan be az öregedéssel, a 18 és 29 év közöttiek 82 százaléka szokott bringázni
  • legtöbben a boltba tekernek el, 64 százalék használja bevásárlásra a biciklit, sport céljából 38 százalék, munkába járás miatt 37 százalék ül fel rá
  • jellemzően öt kilométer távolságig választják a bringát
  • közel negyven százalék kombinálja a bringázást tömegközlekedéssel
  • a népesség 67 százalékának van saját bringája, de még 17 százaléknak van az elérhető közelségében bicikli
  • a legnagyobb problémának a burkolatok minőségét tartották a megkérdezettek, a kerékpárutak szélességét is gyengeségnek jelölték meg sokan
  • még vonzóbb lenne a bringázás, ha jobb lenne az infrastruktúra, több kerékpártároló lenne a tömegközlekedési eszközök megállóinál, könnyebben lehetne szállítani a bringákat, növekednének az autós forgalomtól elzárt városrészek
  • Budapesten 5 százalék közlekedik elsősorban kerékpárral

Neked is van bringád? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!