A földutas bringázás is teret nyerhet a Balatonnál

2018.11.14. 19:06

A hazai turizmussal nagy tervek vannak, 2030-ig még több vendéget és ezzel együtt még több bevételt várnak tőle. A növekedés egyik területe a kerékpáros turizmus fejlesztése lehet, amin már a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) is dolgozik. 

Egy sportági szakszövetségnek nem lenne alapból feladata a turizmussal foglalkozni, de ahogy azt a szövetség elnök, Princzinger Péter elmondta egy sajtóbeszélgetésen elég sok kapcsolódásai pont van. A nagy, profi sportolóknak rendezett versenyek turisztikai attrakciók, amely sok nézőt vonzanak (itthon ez leginkább a Tour de Hongrie), de van még közel 140 hazai verseny is, ami az átlagembereknek is elérhető. Ezek egy része több ezer főt megmozgat.

Princzinger szerint a sportturista jó turista, mert az átlagnál jobb keresetű, többet költ, több napot van egy-egy helyen, szeret visszatérni a sikerei helyszínre, és sokszor a barátait, családját is magával viszi. A bringásokat pedig a vendéglátók is szeretik, hiszen sok verseny a főszezonon kívül, tavasszal és ősszel van. Az egyik fejlesztési irány az, hogy 2019-től még több bringás rendezvény legyen. A szabadidős versenyekre (cycling for all) már licencet is lehet váltani a hobbistáknak, ami egyelőre balesetbiztosítást ad pluszként, de Princzinger elmondta, a jövőben újabb elemekkel teszik majd trendivé és szexivé ezt a kártyát.

Persze a legtöbb bringás sosem fog versenyezni, hanem csak túrázgatni a maga örömére.  Ebben azért még sok segítséget lehet adni. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója szerint átalakultak a szokásaink, ma már egy-egy helyen kevés időt töltünk, a budai várat is szűk egy óra alatt letudják a turisták, ezért hálózatban kell gondolkodni, bringával meg jól össze lehe kötni az élménypontok sokaságát.

RideHard Balatonkör day6 bestof-RIKA0730

Az MTÜ négy térségre koncentrál pályázataiban, a Balatonnál, a Tisza-tónál, Tokaj vidékén és a Fertő tónál jöhetnek majd fejlesztések, ami a turizmus oldaláról nem az útépítéseket jelenti, hanem leginkább az információátadást és a kiszolgáló létesítmények létrehozását.

Princzinger szerint egy bringásnak az a legfontosabb, hogy hol van az az út, amin eljut egyik pontból a másikba, ez mennyi ideig tart neki, talál-e közben vízvételi helyet, mosdót. Ehhez jó térképek, appok, tájékoztató táblák is kellenek. Sok felfedezetlen, de érdekes terep van még, amit  csak helyiek ismernek. Ebből az ismeretleneségől emelkedhet ki pár látnivaló.

Az új útvonalak kijelölésénél néhol direkt földutakat céloznak meg, például a Balatonfelvidéken is számíthatunk majd ilyenre. A tervek szerint nem túl nagy szintkülönségeket kell majd ezeken leküzdeni, de ami lényegesebb, nem kell majd autókra számítanunk. A kerékpárforgalmazóknak sem lesz rossz, ha létrejön egy földutas hálózat, mert egyre népszerűbbek az úgynevezett gravel bike-ok, amik országútikhoz hasonlítanak, de azért terepre valók. Persze a legtöbb bringás azért azt szeretné, ha az aszfalt is olyan lenne a Balatonnál, hogy ne terepbringa kelljen hozzá.