Vasban mindegy, merre indulunk bringával

DSC 9697
2019.05.17. 12:37
0 hozzászólás
Sok felé lehet menni, és lehet érdekeset találni. Már történetét tekintve is biciklis a megye, amihez hozzátesz még Ausztria közelsége is.

Bár nem teljesen problémamentes, Vas megye igazi bringásparadicsom. Az érintetlen tájak, ismert tájegységek, határközeliség hajtja a kerékpáros turizmust. A lomisok miatt pedig könnyű olcsó, de jó minőségű biciklihez jutni. Szombathely is biciklis város, de a város külső részeiből és az agglomerációból még mindig nehézkes és nem is veszélytelen kerékpáron bejutni.

Vas megye mindig is élen járt Magyarországon, ha a kerékpározásról van szó. Hamarabb volt ott velodrom, mint hogy megépült volna Budapesten a Millenáris, és egész korán voltak már kerékpáros-egyesületek, hogy a 19. század végén Párizsig eltekerő körmendi velocipédistákról ne is beszéljünk.

„Ha biciklire ülök, akkor már jó a világ. Mindegy, hogy merre indulok, találok valami érdekeset. Ha kastélyokat akarok nézni, akkor a Rába mentén tekerek, ha hegyre akarok menni, akkor ott van Kőszeg, ahol még downhill pályát is találni. Ha élővízre vágyom, akkor a Vadásához, a Gersekaráti tóhoz vagy a Hársas tóhoz túrázom" – érzékeltette a térség sokszínűségét Simon Zoltán, a Vas Megyei Kerékpáros Szövetség elnöke.

Simon szerint a megye nagy előnye kerékpáros szempontból, hogy elég jó a gazdasági helyzet, tehát van miből költeni a turizmusra, a táj eléggé erdősült, sok az alacsony forgalmú út (a minőségük azért néhol nem túl jó), és a településszerkezet is kedvező. „Rengeteg, egymáshoz közel lévő település van, és ha mindegyikben nem is találni nyitva lévő kocsmát, azért meg lehet pihenni."

A megye és Szombathely turisztikai szempontból elég jó helyzetben van, Vas megyén átmegy az EuroVelo 13-as út, az EuroVelo 14-es is átszeli az Őrséget, a Fertő–Balaton-útvonallal foglalva keretbe a megyét. A közepén folyik a Rába, és ott van még a fürdőket felfűző Termálút, Kőszeg, Bük és Sárvár között, vagy a Fertő tavat a Balatonnal összekötő 13-as útvonal. Emellett a szlovén és osztrák határ közelsége is hajtja a bringás turizmust.

A VMKSZ elnöke elmondta, sok év melója és néhány ember harcossága, kitartása és akarása hozott létre egész jól működő kerékpáros életet. „A megyében nagyjából konszenzus van kerékpáros ügyekben, minden politikai oldallal lehet beszélni, és a megyei vezetés munkájának eredményeként minden nagyobb településen találni kerékpárügyben megszólítható önkormányzati és civil delegáltat."

Simon felidézte, hogy a 2013-as TOP-pályázatok idején még elég kaotikus helyzet volt, 300-350 kerékpáros fejlesztési javaslat született, amelyek egy része átfedésben is volt egymással. A felmérés jó volt arra, hogy megismerjék a települések elképzeléseit a fejlesztésekről. A megyei koncepcióban kiemelt útvonalak végül ezeknek a letisztulásával születtek meg. Mára már az egyeztetések is rendszeresek a kerékpáros fejlesztésben, aktivitásokban érintett szereplők között.

Egyre több szervezet tekint partnerként a másikra, Simon jó példaként hozta fel, hogy több vadásztársaság már hetekkel korábban kitáblázza az erdőket, ha turistaútvonalak közelében vadászat várható. A GYSEV is rendkívül rugalmas és nyitott. Nagyobb rendezvényeknél rövid egyeztetés után simán csatolnak még kocsikat a szerelvényekhez, hogy felférjenek a bringások is.

A magyarok a szlovénokkal, horvátokkal, osztrákokkal közösen is fejlesztenek, az évek során velük is bizalmi kapcsolat alakult ki, az interrégiós (GINOP, TOP) pályázatokon eurómilliók fordítódnak kerékpáros fejlesztésekre. Sok helyen látni is fejlődést, de nem mindenhol folyamatos a működés, fenntartás. „A pályázatok sokszor csak földobott kőnek tűnnek a kerékpáros életben. Ha kifut a pályázat, nincs folytatás, a kő visszahullik ugyanoda, ahol volt.”

Simon azért úgy látja, hogy egyre több turizmusból élőnél kijön a matek, ráfordításokkal együtt is megéri kerékpározással is foglalkozniuk, és ha csak gazdasági függésből is, de tartanak bicikliket, áldoznak a működtetésre. Emellett egyre több helyi termelő fedezi fel, hogy a kerékpárosok jelentős vásárlóerővel bírnak, néhányan már kérik is, hogy feléjük görbüljön valamelyik túraútvonal.

Simon becslése szerint Vas megyében nagyjából ezerdarabos kölcsönözhető kerékpárállomány van. A biciklik az Őrségi Nemzeti Park, különböző szálláshelyek, fürdők, turisztikai szolgáltatók tulajdonában vannak. „Ennyi bicikli talán már sok is, de az elérhetőség azért nem akkora. Egy részük garázsokban porosodhat. Az elérhetőséget és a túrajavaslatokat jobban kellene reklámozni."

A bringás élet Szombathelyen, Kőszegen, Sárváron és az Őrségben pörög leginkább (utóbbiról itt írtunk). A kerékpárhasználat régóta hagyományos és természetes a megyeszékhelyen. Simon szerint simán lehet számolni családonként az egy kerékpár per fővel, még ha ezek mindegyike nincs is használatban.

Ez egy negyedórás város. Azaz nagyjából negyedóra alatt el lehet jutni a város egyik végéből a másikba, célszerű is tekerni. Az egyik nagy munkaadónál tíz focipályányi parkoló van, de a biciklitároló még úgy is tele van, hogy nincs megvilágítva.

Elég sokan is választják a biciklis közlekedést az egyetemváros fiataljai közül is, de sokan kerékpárral ingáznak a régebben önálló, Szombathelyhez csatolt településrészek lakói közül is. Utóbbiak azért nem ideális körülmények között hajtanak. Simon megjegyezte, hogy ezekkel a településrészekkel sokszor nincs megoldva a kerékpáros összeköttetés, nettó életveszély nagy forgalmú közutakon eljutni a kijelölt kerékpárutakig, példaként a Szentkirályra kivezető utat említette. „Szombathely lemaradásban van kerékpáros fejlesztésekkel, de azt pozitívumként lehet említeni, hogy az eddigi fejlesztések javítottak a helyzeten. Szombathely volt az első város, amelyik az egyik általános iskolában bevezette a BringaAkadémia képzést tanórai keretek között."

Hogy miért tekernek olyan sokan Vasban, annak a használtcikk-piac is az egyik nem elhanyagolható magyarázata.

„Az osztrák háromévente kidobja a bringáját, a magyar meg behozza. Sokat jelent, hogy pár ezer forintos áron tudsz használható biciklit szerezni. Elég nagy piacuk is van ezeknek a kerékpároknak. Az osztrák, holland bicajok jelentős része Vas megyében landol. Néhány falu lomisai, például Mikosszéplakon, építenek is erre a piacra. Sokszor még vissza is veszik a bringát, ha például már kinőtte a gyerek. Elvihetsz helyette egy másikat.”

„Összességében elmondható, hogy a gazdasági, településszerkezeti, táji jellemzők, az országos átlaghoz képest hatékonyabb egyeztetések, a határmentiség, a fejlesztési források segítettek Szombathely és a Vas megyei kerékpáros életet – bár javítani még mindig van mit rajta" – foglalta össze Simon.

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.