A világ BMX-közössége együtt szörnyülködött a napokban Shuan Haddlington miatt, akinek semmi komolyabb baja nem esett. Eltörött viszont alatta a verseny BMX váza, amikor a Bristoltól nem messze, Shepton Mallet-ben rendezett National Adventure Sports Show-n harmadszori nekifutásra próbált meg bemutatni egy plafonig érő kunsztot.
A szimpatizánsok az alig néhány hetes váz minőségét szidták, de a videóból látszik, hogy Haddlington is ludas volt a törésben, kissé elvétette a landolást, és gyakorlatilag az első kerékre érkezett.
A kerékagy történetének legvéresebb jelenete egy ártatlannak tűnő nekifutásból alakult ki. A bicikli megúszta, a fiú arca viszont nem.
A dizájner szemét szúrták a kocsmák előtt álló, eső ellen bezacskózott nyergű biciklik. Csipkés bugyit tervezett rájuk.
Egyre gyakoribb jelenség, hogy biciklisek és motorosok a villamossínt választják a forgalmas úttestek helyett. A villamosvezetőket rettegésben tartják, ráadásul szabálytalan is a sínen kerékpározni.
Senki nem azért indul biciklizni, hogy elüssék, hogy öngyilkos legyen. Miért választják sokan mégis az elsőre veszélyesnek tűnő biciklizést a síneken? A válasz egyszerű, ez a legbiztonságosabb, mindenki csak azért megy oda, mert már megjárta máshol, magyarázta Kürti Gábor, a Hajtás Pajtás Kerékpáros Futárszolgálat ügyvezető igazgatója.
Saját példájával szemléltette, hogyan döntött úgy ő is, hogy a sínen fog biciklizni. Többször előfordult, hogy az út szélén tekert, és kocsiajtót nyitottak rá, egy kollégájának egy hasonló esetben majdnem az egész füle leszakadt, volt olyan, akinek a nyakába állt bele egy kocsiajtó sarka, nem sokon múlt, hogy az ütőere sérüljön. Azt mondta, a biciklisek szempontjából a kocsiajtó szerkezete leginkább egy lándzsához hasonlít.
Ezek a balesetek győzték meg arról, hogy a villamossínen biciklizés lényegesen biztonságosabb. Hangsúlyozta, hogy azért van két dolog, amikre oda kell figyelni mindenképpen: figyelni kell a villamosoknak szóló lámpákat, illetve nézni kell a gyalogosokat, hiszen ők nem számítanak egy sínen érkező biciklisre. Technikailag mindössze azt kell elsajátítani, hogy egyenes előrehaladás közben ne okozzon problémát rendszeresen hátrafordulni, hiszen veszélyforrás leginkább onnan fenyeget.
Lehetne a villamossín kerékpársáv is
A legjobb az lenne, ha a körúton kialakítanának kerékpársávot, de amíg ilyen nincs, a villamossín a legbiztonságosabb megoldás a biciklivel közlekedőknek, vélekedik László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. Azt mondta, hogy például a Margit körúton ő is ott közlekedik, mert annyira keskenyek a sávok, hogy amúgy veszélyes lenne ez az útvonal.
Arra a kérdésre, hogy miért nem választja a Varsányi Irén utcát, ami párhuzamosan halad a Margit körúttal, azt mondta, egyszerűen azért, mert ott van dolga, nem kirándul a biciklijével, hanem közlekedik, így félórás kitérők nem férnek bele. Szerinte a körút a pesti oldalon lényegesen szélesebb, ott az úttesten, az autók között közlekedik.
László János beszélt arról is, hogy számos nagyvárosban a biciklisávokat direkt rávezetik a sínekre, hiszen a villamosok és a kerékpárosok megfelelő forgalomszervezéssel tökéletesen megférhetnek egymással.
A BKV bízik a józan észben
A BKV ugyan örül annak, ha nő a biciklisek és a motorosok száma, hiszen ezzel csökken a dugó a városban, a KRESZ szerint azonban számukra tilos a villamossínen közlekedni, hangsúlyozta Szilágyi Károly szóvivő. Emellett veszélyesnek is tartja, különösen a váltóknál, hiszen ha beakad a kerék, komoly baleset is történhet, ráadásul amíg a mentők el nem látják a sérültet, a villamos nem tud közlekedni.
A BKV-nak ugyanakkor nincs sok eszköze, maximum félgömbökkel tudja elzárni a síneket, de ezeket könnyen ki lehet kerülni, így kizárólag a KRESZ betartására tudnak építeni. Megjegyezte azt is, hogy azért mindenkinek van annyi esze, hogy ott és úgy közlekedik, ahol nem töri össze magát.
A villamosvezető nem örül a csimpaszkodóknak
Kolák András villamosvezető, a Fürst Közlekedési Szakszervezet elnökhelyettese máshogy gondolja, szerinte kifejezetten veszélyes a sínen biciklizni. Gyakran lát olyat, hogy biciklivel cikáznak, elesnek, hiszen rossz sávváltáskor a kerék beszorul a nyomvályúba, és elakad. Aki hord védőfelszerelést, megúszhatja kisebb sérülésekkel, ez a szerencsésebb eset.
Ha viszont baleset történik, túl azon, hogy komoly, életveszélyes állapotba is kerülhet a biciklis, egy időre biztosan leáll a forgalom, ami sok száz embernek okozhat problémát. Hangsúlyozta, hogy a villamos veszélyes üzem, 60 tonnás súlyt nagyon nehéz megállítani. Egy villamosnak háromszor akkora fékút kell a megálláshoz, mint egy személyautónak.
Gyakori jelenség az is, hogy biciklisek hátul a villamosba kapaszkodnak, amit a vezető a tükörből nem is lát, hirtelen fékezéskor pedig felcsapódhatnak a szerelvény hátuljára, hiszen egy kerékpárt is nehéz megállítani 50 km/órás sebességről.
Kolák András megjegyezte azt is, hogy sok motoros is a villamossínt választja, és ugyan a motor kereke vastag, így nem szorul be a nyomvályúba, de a gumi és a fém, főleg ha nedves az időjárás, könnyebben csúszik, esés, baleset tehát így is előfordulhat. Kitért arra is, hogy a KRESZ nem engedi meg se a bicikliseknek, se a motorosoknak, hogy villamossínen közlekedjenek, mégse látott olyat soha, hogy rendőr büntetne ezért.
Sínen csak megkülönböztető jelzéssel
A rendőrség álláspontjáról Szécsi Tibort, a BRFK forgalomszervezési osztályának vezetőjét kérdeztük. Azt mondta, tapasztalatuk szerint a biciklisek elsősorban a nagykörúton használják a villamossínt, a Hungária körúton ez nem jellemző, ott elférnek máshol is.
A motorosok esetében jelentkezik komolyabb problémaként a sínen közlekedés, főként pizzafutárok, kézbesítők, akik ezt a megoldást választják, nekik a munkájuk miatt különösen fontos, hogy mennyi időt fordítanak a közlekedésre. Ilyen esetekben a rendőrautó utánuk megy, ami általában elkerülhetetlen, mivel sokan felhajtják a rendszámot, hogy ne lehessen őket beazonosítani, a segédmotorosoknak pedig nincs is rendszámuk. Akit elkapnak, az ellen szabálysértés miatt vagy feljelentést tesznek, vagy figyelmeztetik, illetve megállapíthatnak helyszíni bírságot is, ez maximum 20 ezer forint lehet.
Elmondta, hogy a rendőröknek kiemelt feladatuk, hogy az arra nem jogosultak ellen fellépjenek, a motoros szolgálatot a jó idő érkeztével meg is erősítették. Sínen csak megkülönböztető jelzéssel szabad haladni, ez kék lámpát és szirénát jelent, azaz a mentőkön, tűzoltókon és rendőrökön kívül mindenki szabálysértést követ el.
A veszélyforrások közt említette a sín szerkezetének alkalmatlanságát, hiszen a törésekbe, hézagokba beszorulhat a kerék, esőben a fém jobban csúszik, ami megdobhatja a gumit. Emellett akadályozhatják a tömegközlekedést, illetve a megállókban gyalogost gázolhatnak, hiszen átkeléskor érkezésükre senki nem számít. Mivel a sínen biciklizés, illetve motorozás baleseti kategóriaként nincs definiálva, ezért az ezekből adódó balesetekről nincsenek statisztikák.
Ingyenes kerékpárszerviz üzemel szombaton a budapesti Nyugati pályaudvarnál. A forgó óra alatti sátorba bárki beviheti biciklijét, ahol a szakemberek elvégzik az apróbb javításokat és tanácsokat adnak, írja a Független Hírügynökség.
A gyorsszervizben minden olyan apróbb javítást, beállítást elvégeznek, amihez nem kell speciális alkatrész. A javítás tartalmazza a fékek és váltók beállítását, rögzítő csavarok, anyák meghúzását, kerekek, kormány beállítását, sárvédők megerősítését, a biciklik átvizsgálását, valamint szerviztanácsadást, a bringák méretre állítását.
Londonban kb 140 000 bringás van a London Cyclist szerint, nekik szól a TfL üzenete, amit a 80 000 budapesti biciklista is jól alkalmazhat egyébként.
Friss: A londoni biciklisták kalandjairól itt olvashatsz.
A szakemberek elsősorban az áruszállítók, kamionok veszélyeire hívták fel a figyelmet, hiszen a sofőrök nem mindig láthatják a kerékpárost a tükörben, ezért jobb tőlük távolságot tartani és vigyázni magunkra.
Szintén fontos, hogy ne csak nézd, lásd is, hogy mi folyik körülötted - és ami kiemelten fontos, messzebb, előtted. Én speciel ki szoktam nyújtani a hátam és a nyakam, ha az autók között megyek, hogy lássam, mit csinálnak 2-3 autóval előttem.
Idestova 3 éve használom a bringámat közlekedési eszköznek Budapesten, ezért megtanultam hátranézni - ezt is javasolják a TfL-nél - ha nem megy, akkor érdemes gyakorolni, kihalt utcákon.
A harmadik jótanács: ne biciklizzünk szorosan az út szélén, a járdaszegélynek tapadva. A magyar szabályok szerint például a kerékpáros a legszélső sáv külső harmadában tekerhet, én mindig befelé húzódok inkább. Igaza van a londoniaknak ebben, így jobban látnak (egy kikanyarodó autó sofőrje). Nem nyitják rád az ajtót a parkolóból. Sőt, ha keskeny az utca, vagy a sáv (például a Bartókon örökké kilógva parkoló autók miatt) akkor jobb a sáv közepén tekerni - így muszáj sávot váltani az előzésedhez, nem próbálnak meg leszorítani.
Londonban (vagy saját tapasztalat alapján akár Lyonban) könnyű azt tanácsolni, hogy várjunk a lámpánál az autók előtt, hiszen ott rengeteg felfestés van és alacsony lámpa a bringásoknak/motorosoknak. Ennek ellenére itthon is szerencsés a sor elejére csorogni és beállni eléjük, majd sárgára indulni. Az autós csak zöldre indul, így előnyre tehetsz szert vele szemben, nem is lassítod, és mozgás közben könnyebben is előz meg - amennyiben ez szükséges.
Ha nem tudsz vagy félsz előrecsorogni, inkább állj be az autók mögé a sorba, így egyenrangú szereplőként kezelnek a közlekedésben. Ilyenkor a sáv közepére állj. Viszont kerüld a kamionokat, buszokat. Közéjük sose állj. Ha a buszsávban közlekedsz - Budapesten egyre több van - akkor tartsd észben azt, hogy ez a KRESZ szerint tilos (bár még mindig sokkal jobb választás, mint a KRESZ szerint szabályos buszsávtól balra fekvő "külső" sáv), ha busz jön engedd el, állj félre. Vigyázz, mert itt taxi is jöhet, és biztos, hogy állat módjára fog megelőzni.
Londonban a buszsávokat használhatják a bringások, itt a TfL arra hívja fel a figyelmüket, hogy a megállóba beállni szándékozó buszt sose előzzék balról. Ti pedig nyilván jobbról ne.
A láthatóság kérdése az egyik utolsó figyelmeztetés - egy világos színű pólóban (nekem pl van egy rikítósárga), sárga dzsekiben, jóláthatósági mellényben/kukásöltönyben sokkal gyorsabban észrevesznek.
Tarts a bokádon fényvisszaverős csíkot - amivel a hosszúgatyádat foghatod össze, tudod a rácsapós-magától összepöndörödős. Remek, ha a hátizsákodon van fényvisszaverő (pl bagaboo). Ne feledd, hogy kötelező elől a fehér, hátul a piros fényű lámpa.
Itt jegyezném meg, hogy aki előre teszi a piros villogóját, az gondolja át az életét. Nagyon zavaró a "tolató" biciklis egy ki-nem-világított úton.
Alaptétel még: hordj sisakot. Ha agyrázkódást kapsz, már senkit sem érdekel, hogy áll a hajad.
A legegyszerűbb és egyben legfontosabb: a szemkontaktus és a defenzív közlekedés. Kanyarodásnál. Elsőbbségadásnál. Jobbra kisívben bicikliutat keresztező kanyarodósávnál. Csak így tudod az utadat keresztező szándékát kiismerni. Meg fog állni? Nézz a szemébe. Ne ugorj ki elé, akkor sem, ha úgynevezett elsőbbséged van.
Dániában a vonatokon külön kocsit biztosítanak a bicikliseknek, tolószékeseknek és babakocsisoknak, ahol le is lehet ülni, de ha sok az utas, egyszerű biztonsági övvel lehet megoldani, hogy a bicikli rögzítve legyen, és állva maradjon.
Magyarországon az Elvira böngészésekor, bár van ilyen keresési funkció, elsőre mégsem egyértelmű, hogy melyik vonatra juthatunk fel biciklivel is. Mindössze annyi derül ki, hogy „kerékpár az arra alkalmas kocsiban elhelyezhető”.
Megkérdeztük a MÁV-START ügyfélszolgálatán, hogy mi a teendő, ha valaki biztosra akar menni. Azt mondták, az Elvirán látható kerékpár piktogram azt jelenti, hogy a vonaton van olyan kocsi, ahova el lehet helyezni a bicikliket. Amúgy egy átlag szerelvényre összesen 4-6 biciklit engednek fel.
Arra a kérdésre, hogy egy zsúfoltabb járatra mi a trükk a feljutáshoz, azt mondták, korán kell kiérni a pályaudvarra. Jellemzően 20 perccel az indulás előtt áll be a vonat, érdemes már akkor ott lenni. Köztes állomásokon így kevesebb az esély. Úgy tűnik tehát, hogy nehéz teljesen biztosra menni.
A Budapest-Pécs vonalon például közlekedik olyan IC, amire előzetesen is lehet helyet foglalni, ezeken ugyanabban a kocsiban utaznak a biciklik és a tulajdonosok, így a bicikliket végig szemmel lehet tartani. Annyi csak a teendő, hogy kerékpárhelyjegyet kell venni 140 forintért, ami egyben az utasnak is biztosít helyet a bicikli közelében. A kerékpárjegy erre a szakaszra 845 forint, egy teljes árú menetjegy pedig 3380 forint. A Magyar Kerékpárosklub tagjai 25 százalék kedvezmény kapnak a kerékpárjegyre.
Június elején Koppenhága vezetése chipeket kezdett szétosztani a bicikliseknek, a terv az volt, hogy ha ezeket felszerelik a kerékpárokra, lopás esetén a rendőrség nyomon tudja követni. 1600 bringatulajdonos vette át a legmodernebbnek tűnő lopásgátló eszközt, a város összesen 20 ezret akart szétosztani. Azonban hamar kiderült, hogy a technológia egyáltalán nem hatékony, a chipet egyetlen mozdulattal le lehet szedni a biciklikről.
Bostonban olcsóbb megoldást választottak, a biciklis közösségre építve próbálják visszaszorítani a lopásokat, az új program szerdán indult. A lényege az, hogy regisztrálni kell a stolenbikesboston.com-on, meg kell adni a bicikli típusát, gyártásának évét, sorozatszámát, színét, illetve fel kell tölteni egy róla készült fotót.
Ha a biciklit valaki ellopja, a tulajdonos az oldalra belépve azonnal köremailt tud küldeni, amit a rendőrség mellett biciklis boltok és a többi regisztrált felhasználó is megkap. Emellett a közösséghez Twitteren és Facebookon is lehet csatlakozni, vagy akár csak követni őket, a lopásokról ott is beszámolnak. Arra építenek, hogy a nyitott szemmel járó bringások könnyen és gyorsan kiszúrhatnak az utcán lopott kerékpárokat szín és típus alapján.
Az apró, de hasznos dolgok kategóriájában dobogós helyért indulhat az üdítős palack vázra erősítésére szolgáló műanyag klip.
Sikeres stílusgyakorlat lett Michael Ubbesen Jakobsen formatervező ötletéből, hogy a Bauhaus sarkos elemeit átültesse a kerékpárba. Az idén már három nagy európai design kiállításon is bemutatták a BauBike-ot.
Fixisekre nagy kényszer nehezedik, hogy gyorsan megismerkedjenek a driftelésszerű fékezési technikával, mielőtt egy lejtő alján a falra felkenődve végzik, de rajtuk kívül van a világban néhány szórakoztató, lobogó inges csávó, aki egyszerű mountain bike-kal vagy bevásárló kosaras városi cangával is képes ugyanarra az attrakcióra.
Tartósnak bizonyult a kerékpárok fölénye Amszterdam mindennapi járműhasználatában. Legalábbis van már olyan összesített adat, amely szerint a bringázás veri az autózást.
A balesetet szenvedett biciklis, ha bizonyíthatóan vétlen az ütközésben, vagyoni és nem vagyoni kártérítésre jogosult. A kerékpáros jogi ügyekre specializálódott ügyvéd, Nagy Péter szerint a biztosítók újabban akár milliós összegeket is hajlanók fizetni, hogy elkerüljék a pert.
Budapest egyik legszebb és legbalesetveszélyesebb sétánya található a budai rakparton, a Margit híd és az Erzsébet híd közt.
Éppen négy éve így írtuk a budapesti kerékpárutakat felderítő cikksorozatunkban a területről: „Ahogy az arénában a hálós-pajzsos harcol a dárdással, úgy küzdenek itt a gyalogosok a kerékpárosokkal. A járdán kijelölt kerékpársáv állandó lelki és fizikai tréningje segít, hogy az emberek ezen a vidéken ne tunyuljanak el annyira, mint nyugaton, állapította meg a holland, miközben a csatárláncban közlekedő gyalogosokat kerülgette a rakparton. Ez az út egyébként csak akkor lenne EU-kompatibilis, ha a kerékpárosok tolnák a biciklit, a gyalogosok pedig a korláthoz lapulva, libasorban közlekednének” – néztük a helyzetet egy képzeletbeli hollandként.
Nagyon dolgoznak rajta a nyereg alól menet közben bringasávot vetítő lézeres lámpa ötletén, és az amerikai cég egy újabb sajtókampánnyal üzeni minden hitetlenkedőnek, hogy meg tudják csinálni, a prototípust már be is mutatták.
A bemutató darabról készült videó alapján úgy látszik, hogy a lámpa képes élesen kirajzolódó vonalat rajzolni a kerékpáros mögé néhány méterrel, de hogy ezt észreveszi-e a lámpafénnyel érkező autós, az kétséges.
Száz fölötti sebességgel száguld hegynek felfele kerékpárján Robert Maddox, mégis el akarja adni az Electra cruisert, amit saját maga tuningolt.
Összesen tíz EU-s pályázat benyújtásáról döntött csütörtöki ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A főváros szerint alapvető szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy a kerékpáros közlekedés részarányának növelésével kiváltható legyen az egyéni gépjárműhasználat. Céljuk, hogy 2013-ig megduplázzák a kerékpáros úthálózatot, hogy biciklivel az eddiginél biztonságosabban lehessen eljutni bárhova.
Össze akarják kötni a szigetszerű hálózati elemeket, a biztonság növeléséhez pedig fejleszteni kell a közvilágítást, és minél több helyen alkalmazni megkülönböztetett burkolatokat, burkolatjeleket.
Idén 27 kilométer bicikliút építése kezdődik el, ez tíz szakaszt érint, részben pályázati pénzekből finanszírozzák. A pályázatokat a főváros július 8-ig adhatja be, a döntés októberben születik meg, így a kivitelezés 2010-ben fejeződhet be.
A közgyűlés döntött arról is, hogy az 1,3 milliárd forintos összköltséghez 394 millió forint önrészt biztosít. A pályázati támogatás maximuma 80 százalék, és nem is terjed ki a beruházás minden elemére, így a hiányzó részt, például a biztonságot fokozó eszközöket, a főváros saját forrásból biztosítja.
Az új szakaszok:
200 dollárért adta tovább a jó árunak tűnő versenybringát a sacramentói Lee Crider. Aztán a tévéből megtudta, hogy a világ leghíresebb versenyzőjének speciális gépét sikerült meglovasítania. A lopott, Trek márkájú gyorsasági kerékpárt három nap múlva visszaadták jogos tulajdonosának, Lance Armstrongnak.
Nem az önkormányzat építette Vác déli részén azt a bicikliutat, amely egy szögesdrótkerítéstől indul, és 150 méterrel később egy autókereskedés parkolójában, betonelemek közt ér véget.
A semmiből a semmibe vezető kerékpárút a város déli részén kereskedelmi központot fejlesztő beruházó építette, így a funkciótlan kerékpárútra közpénz nem ment el.
Miért ne történhetne meg, hogy az ember kerékpárt vesz egy autógumis műhelyben, a tulaj talán megunta már, vagy vett egy újabbat. Nem is ez a lényeg, hanem hogy főhősünk megveszi, átmászik vele a szögesdrót kerítésen, aminek másik oldalán tökéletes minőségű kerékpárút kezdődik. Elteker vele 200 métert, egy autószalonig. Itt emberünk vásárol egy autót, új biciklijét berakja a csomagtartóba, és hazavezet.
Miért is ne történhetnének így a dolgok, gondolta Vác önkormányzata, amikor körforgalmat épített a város déli határában. Egy ránézésre 5-10 millió forintos kerékpárúttal, ami egy kerítéstől vezet egy árokig, csodás 150 méteren keresztül.
Londoni bringás életet élő, Szegedről elszármazott állandó levelezőnk, Viktor a napokban elutazott Párizsba. Mivel saját kerékpárját Nagy-Britanniában hagyta, lehetősége nyílt kipróbálni a világ első nagy kerékpárkölcsönző rendszerét. Érdemes figyelni, mert azért egy kis szerencsétlenkedés neki is becsúszott.
Nem mindenhol fenékig tejfel a kerékpáros lét. A gondtalan testmozgás élvezetét időről időre megkeserítik a rosszakarók.
Októberben adják át a felújított Budai alsó rakpartot, a látványterveket most hozták nyilvánosságra. Az egyik képen találtunk egy érdekes részletet, a Bem rakparton futó bicikliutat átvezetik egy alagúton a Margit híd pillérje alatt. Ez azt jelenti, hogy nem kell majd fölösleges tiszteletkört tenni, átkelni a túloldalra, és kerülgetni a gyalogosokat. Túl azon, hogy biztonságosabb lesz mindenkinek, értékes perceket lehet majd megspórolni.
Az alagút az alsó rakpart újjáépítésekor még nem készül el, majd csak a Margit híd felújításának lesz a része, mondta el kérdésünkre Groniewsky Tamás, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. ügyvezető igazgatója. A bicikliút nyomvonala már megvan, a hatósági engedélyezések is lezajlottak, így a jelenlegi állás szerint várhatóan 2010 végén a híddal együtt adják át az alagutat.
A projektcég vezetője beszélt arról is, hogy megvizsgáltak több lehetőséget, hogy hol érdemes vezetni a bicikliutat, első körben azt tervezték, hogy az alsó rakpart felől kerüli majd el a pillért, amit szinteltéréssel lehetett volna megoldani. Közben azonban előrehaladt a híd állapotának felmérése, és kiderült, hogy a pillérnek ez a szakasza nem lát el tartó funkciót, üreges, így egy úgynevezett csőkiváltással készülhet ott alagút, ráadásul így lényegesen célszerűbb.
Már bizonyíthatóan is elérte a kultúra a biciklis társadalmat, külön, a kerékpáros közlekedésre épített programot szerveztek a Múzeumok Éjszakájára. Ezúttal nem is a civilek kezdeményeztek, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) volt az ötletgazda, a Critical Mass és a Kerékpárosklub pedig beszállt. A lényeg tehát, hogy idén lesz kerékpáros múzeumtúra.
A szombat este biciklivel közlekedők tehát a négy helyszínből álló túra mind a négy múzeumába soron kívül léphetnek be, biztosítják a külön tárlatvezetőt, illetve nem lesz gond a biciklik parkolásával sem. A Néprajzi Múzeumban lesz ajándéksorsolás, az OSZK-ban Roskó Gábor árnyképet készít, aminek bárki részese lehet.
A résztvevőknek azért meg kell venniük a jegyet, ami felnőtteknek 1300 forint, gyerekeknek 600. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy utánanéztünk, és kiderült, hogy a bevételt nem osztják szét a múzeumok között. A jegyárakból befolyt pénz abban az intézményben marad, ahol a jegyvásárlás történt.
A program a következő:
20.00 - 20.30 gyülekező, Budavári Palota, Oroszlános udvar
20.30 - 21.30 Országos Széchenyi Könyvtár
21.30 - 22.30 Magyar Nemzeti Galéria
22.30 - 23.00 áttekerünk a Néprajzi Múzeumba
23.00 - 24.00 Néprajzi Múzeum
24.00 - 00:30 indulás a Mezőgazdasági Múzeumba
00.30 - 01.30 Mezőgazdasági Múzeum
Sok panasz érkezett a Diet Coke klipje miatt a brit reklámügyi hatósághoz, az Advertising Standards Authorityhez, azt állítva, hogy a reklámban közreműködő Duffy rossz példát mutat a fiataloknak.
A kínai Baiheti kézzel kezdett fabiciklit faragni, a munka nyolc hónapig tartott. A sajátos stílusú bicikli feltehetően dísztárgyként funkcionál majd, mert bár különleges a virágmintás kerék, gumi például nincs rajta.
Múlt héten adták át hatalmas késéssel az Újpesti vasúti hídon a bicikliutat, elmentünk letesztelni.
A következtetés egyszerű: a célnak megfelel, végre újra van összeköttetés Újpest és Római között, de az építőiparnak ez a burkolat se lesz nagy büszkesége, szétrázza a gyanútlan biciklizőt. Egyébként hasonlóan egyenetlen és hullámzó a bicikliút a Váci út külső szakaszán és a Megyeri hídon.
Még egy kritika: valamiért a híd felújításába nem fért bele, hogy új burkolatot kapjon az a néhány száz méter, ami a Népsziget fölötti részre esik.
Meghagyták a kátyúkat, és ezek túl azon, hogy kényelmetlenek, de éjszakánként, mivel közvilágításnak nyoma sincs, veszélyesek lehetnek.
Megmaradtak a csatornafedelek is, még az a szerencse, hogy tombol a pipacsszezon, feldobja a burjánzó gazt néhány piros folt.
Amire érdemes még odafigyelni, meglepően sok robogós közlekedik a hídon annak ellenére, hogy ezt tábla tiltja.
Lehajtáskor és felhajtáskor szintén érdemes észnél lenni, a budai lehajtót felújították, de ha valaki tempósan megy neki a lejtőnek, a végén az éles kanyar, ami egy sóderes útba vezet, kellemetlen meglepetést okozhat. A Népszigetnél és Újpesten megmaradt a régi kátyús, buckás lehajtó, ezek sem fértek bele a felújítási munkálatokba.
Kedd este óta sztrájkolnak a londoni metró dolgozói, a munkabeszüntetés várhatóan 48 órán át tart. A metró kiesése több millió embert érint, a legnagyobb káosz a várakozásoknak megfelelően a csúcsforgalom idején alakult ki.
Boris Johnson, London főpolgármestere nevetségesnek és fölöslegesnek nevezte a sztrájkot, azt mondta, mindent megtesz, hogy megkönnyítse annak a több millió embernek a közlekedését, akiknek várhatóan gondot okoz majd.
Sűrítette a buszjáratokat, ingyenes vízibuszokat indított, emellett arra biztatta az embereket, hogy üljenek biciklire, amihez úgy járult hozzá, hogy növelte a belvárosi bicikliparkolók számát. A Bike Tube nevű szervezet csoportokba gyűjtötte a bicikliseket, hogy a kevésbé gyakorlottak is kényelmesen és biztonságosan közlekedhessenek a nagyobb forgalomban.
Azt írják, hogy a sztrájk előtti napokban weboldaluk látogatottsága elérte a 300 ezret. Számításaik szerint egyébként a metró leállása idején háromszorosára növekszik a városban a biciklisek száma. Az alkalmat kihasználva arra próbálnak törekedni, hogy minél több embert biciklin tartsanak.
Az elégedetlen londoniak nem nyugodtak bele a metró dolgozóinak sztrájkjába, dalban emlékeztek meg fájdalmaikról.
Néhány hete egyértelmű jelei vannak, hogy valami készül a XIII. kerületi Gogol utcában, a napokban azonban a végső fázisba került az új bicikliút, illetve biciklisáv kialakítása. A Lehel tér és a felső rakparton futó bicikliút között készült most el egy összességében igazán használható útszakasz.
Kötözködni azért fogunk egy kicsit, és persze az autósokat hibáztatjuk, de mindezt nem rossz szándékkal. Inkább a figyelmet szeretnénk felhívni arra, amire egyébként a legtöbben maguktól is rájöttek, hogy ezen az útszakaszon a járdával párhuzamosan kell parkolni.
A Kárpát utcai kereszteződésnél érdekes ívet alakítottak ki, talán az a célja, hogy a biciklisek lassítsanak, mielőtt átkelnek, mert gyorsan tényleg bevehetetlen kanyar. Látványra viszont nagyon rendezett hatást kelt.
A Kárpát utca és az Újpesti rakpart között van a legprofibb szakasz, teljes kényelem és biztonság.
A Pozsonyi úton pedig még az utolsó simításokat végzik. A felfestés valószínűleg nem fog ártani, tapasztalataink szerint a Pozsonyi út hangyabolyszerű pezsgése megmagyarázhatatlanul sokszor teremt életveszélyes helyzetet a biciklisek számára.
Végül egy jól használható, biztonságos kereszteződés az Újpesti rakparton, ráadásul az új bicikliút itt becsatlakozik egy régibe. Az úttesten két fekvőrendőrrel lassítják a forgalmat, a meglévő bicikliutat pedig kicsit átalakították, hogy kényelmesen lehessen rácsatlakozni.
Felemás eredmény született a múlt héten átadott Szabadság híd biciklis tesztjén. A hidat egyrészről ugyanis jól kerékpározhatónak találtuk az összes létező burkolaton végiggurulva. A járda sima, nem ráz, és nem mutatja a Lánchíd szindrómát, azaz elég széles ahhoz, hogy akár két biciklista és 2-3 gyalogos is elférjen egymás mellett. Nyilván ez lesz a legnépszerűbb a bringások körében, hiszen a budai bicikliútról mindkét irányból a híd járdájára lehet a legkönnyebben rákanyarodni.
A délutáni fényben jó volt oda és vissza végiggurulni az úttesten is, mert remek az új burkolat, és a villamos sínek felé a sávot nem zárják el terelőelemek, félgömbök, így az autók a nagyon szűk sávban is ki tudják kerülni a biciklistát. Szerencsére a sáv annyira szűk, hogy a legvadabb autós fejében sem fordul meg, hogy a sávban maradva, centizve előzze le a biciklistát.
Végül pedig azoknak, akik a villamossínre esküsznek, ott van a betonelemekkel borított középső sáv, amelyre a már említett okokból bringával is könnyen fel és le lehet hajtani.
A vidám képet csak az árnyalja, hogy szabályosan csupán a bátor kerékpárosok használhatják a Szabadság hidat. A budai kerékpárút felfestése is egyértelműen jelzi, hogy a járdára a KRESZ szerint már nem hajthatunk fel.
A csúcsforgalom idején biztonságosnak számító, sínek közti terület használata nyilvánvalóan teljesen illegális.
A bringások előtt a keskeny sáv marad nyitva, amelyet azonban záróvonalak határolnak, így az autósok a szabályokat betartva nem előzhetik le a bicikliseket. A két hídfőnél álló egyetemekre biciklizők így hosszú kocsisorok kíséretében vonulhatnak át a hídon, már ha mindenki szabályosan közlekedik. Ami persze Budapesten sosincs így, tehát boldogan használhatjuk a felújított hidat, ahogy eddig.
Rovataink a Facebookon