|
|
Tömeges pánik a Belvárostól Csepelig - a nagy bevásárlóteszt2002. 12. 20., 14:06 | Frissítve: 2002. december 20., péntek 19:28
Hová megy el az ember legnagyobb eséllyel a karácsonyi vásárlási pánik első rohamaiban? Plázába és hipermarketbe ugye. Az Index Kiskarácsony csapata naiv zsurnalisztikus hevülettel le akarta tesztelni, mi a helyzet a bevásárlóközpontokban. Nyolc jól felkészített emberünket indítottuk útnak azzal, hogy teszteljenek és pontozzanak a legforgalmasabb helyszíneken. Felelőtlenek voltunk, kettőt közülük azóta sem láttunk, az egyik rovatvezető hollétéről legalább vannak töredékes - bár egymásnak ellentmondó - tanúvallomások, egy riporterünk pedig három napja köröz a Westend parkolóházában, de még nem talált helyet.
Az épségben beérkezettek vallomásai is megrázó élményekről tanúskodnak. Lássuk tehát, mit tapasztalt a túlélők maroknyi csapata - Moon, Moon anyukája, Tung, Zutyu és Szily László - a stratégiai pénzköltő pontokon. Megnéztük a felújított
Duna Plazát, az
Auchant, éjszaka a
Tescót és egzotikus csemegeként a
Csepel Plazát, ahol semmmi sem olyan, mint várnánk.
Tömeges prés, agancsos zokni, Auchan
Aknamező aprópénzből Kiszállás után elkezdhettem bevásárlókocsira vadászni. Az első két tároló üres, a harmadiknál viszont kiderült, hogy hiába van nálam számtalan 100, 50, ill. 10 forintos, a kocsit csak 20 forintossal lehet kiváltani. Irány az épület. Első üzlet: nem váltanak aprót. Második: szóba sem állnak velem. A harmadikban két vihogó leányzó felváltja az ötvenesemet egy darab húszasra, és a többit - mint mondják büntetésül, - egyforintosokban adják vissza. Irány a parkoló, 20 Ft bedobva, kocsi kihúzva, kezdődhet a vásárlás. Tömeges polgári víziók
A dolgokat nem lehet elkapkodni, csak araszolva lehet haladni. Úgy tűnik, minden budai lakos itt van és még hozott is magával minimum egy főt. Az illatszer - részlegig sem lehet eljutni, a tömeg a kapu utáni első métereknél feltorlódik a sok magára hagyott bevásárló kocsitól, melyek gazdái a máskor üresen hagyott területre lerakott raklapnyi áru körül nyüzsögnek.
Ha eddig el is jutott az ember füléig valami kis karácsonyi zene, itt már biztosan csak Józsi bácsi szuszogását hallja, akit asszonya nagy igyekezettel instruál a sor másik feléről: "Színes villogósat vegyé má, Jaózsi, a kültéribő'!"
Egy másik túlélőnk nemcsak hogy behatolt az éjjelnappali Tescóba, de furfangos - jóllehet illegális - módon képeket is csinált kamerás gprs telefonjával. Tesco by night A nemrégiben átépített, nonstop nyitva tartó Fogarasi úti Tescóban ezüstvasárnap éjjelén is élénk a forgalom, parkolási problémák azonban nincsenek, és a ki és bejutás is akadálymentes, mint egy jól kalibrált futószalagon. Dekorációról, pláne dizájnról ugyanakkor nincs sok értelme beszélni: a repülőgéphangárnyi bevásárló csarnok felhasználóbarát áraival és praktikus átjárhatóságával kecsegtet, a külcsín másodlagos szempont a spórolós célközönségnek. Mit szólna Dickens?
Egyenest a raklapról A választék talán hagy maga után kívánnivalót, de a slágercikkeket egyenesen a raklapról kapkodja szét a jónép, az utánpótlás pedig targoncafordultával érkezik. A hangár közönsége az árérzékeny fogyasztók széles néptömegei, a Tesco üzletfilozófiájának esszenciája pedig az akciós, törhetetlen műanyagból készült kínai üveggömb-karácsonyfadísz.
Corás emberünk sajnos eltűnt a tömegben és a Duna Plazát bevállaló Moon is csak kiváló kapcsolatainak köszönhette a szerencsés be- és kijutást. Kipufog, vár, tülekszik: Duna Plaza A Duna Plaza kívülről leginkább egy Christo által tervezett elsősegélynyújtó dobozra emlékeztet: az épületet egy vörös kereszttel díszített hatalmas vajszínű lepel borítja. Az épület dizájnjánál csak a bevásárlóközpont weboldala csúnyább, mindössze egy stat könyvtárból áll. A bevásárlóközpont felújítása a végéhez közeledik, de a vásárlók még mindig szembesülhetnek a csempézés alul kilógó betonfelületekkel és lezárt részekkel. Az új, vajszínű és bordó padlóburkolat színre nem rossz, ám tornacipőben rendkívül csúszósnak bizonyult. A metróból a gagyiboltok teljes kínálatát nyújtó föld alatti folyosó vezet az épületbe. Autóval félóránként 75 forintért parkolhatunk, az első félóra ingyenes. A parkolóháznak mindössze egy bejárata és kijárata van, így az esti mozielőadások után az egész betonszerpentin feltelik kijutni próbáló autókkal és kipufogógázzal. A parkolást nem lehet előre, automatánál kifizetni, csak a sorompót kezelő kasszánál, így még hosszabbra nyúlik a várakozás. Mossák az agyat
Széna, szalma A boltok tesztje során nagyon eltérő eladói reakciókat tapasztaltunk. Volt, ahol még köszönésre se méltattak, máshol eligazítottak ugyan, de a pult mögül nem jöttek ki az eladók, és előfordult az a ritka eset is, hogy rendkívül készségesen mindent végigmutogattak, kibontottak, sőt még tanácsokkal is elláttak. A Fotexnet videóboltjában például észre sem vették, hogy vásárló lépett be és később is megpróbáltak mindig háttal állni, nehogy véletlenül kérdezzek valamit. A Fanatiq Collection nevű ruhaboltban viszont annyira udvarias és készséges volt az eladólány, hogy a végén már én szégyelltem magam, hogy ennyit ugráltatom. Levette a polcról és kibontotta az összes M méretű pulóvert, sőt amikor kiderült, hogy a célszemély nagyjából az ő mérete, még azt is felajánlotta, hogy felpróbálja a kiválasztott ruhadarabokat. Pedig ha jobban belegondolunk, ez a típusú kiszolgálás volna az etalon, és nem az agresszív "Segíthetek?" felszólítás. Hasonlóan jól szerepelt a Kodak Trimen Fotó üzlet, ahol futó érdeklődésemre elővettek, kicsomagoltak és funkcióról funkcióra végigmutogattak egy középkategóriás fényképezőgépet.
Egzotikus ízek, bódék és zöldség Csepelről A Westend tesztelése a parkolóház túltelítettsége miatt meghiúsult, emberünk még mindig köröz. Alkalmi kémeink rettenetes tömegről, felejthető dekorációról és szokásos plazaválasztékról számoltak be. Legkeményebb stábtagunkat ezért a Kvassay-hídon keresztül Csepelre irányítottuk, hátha ott beférünk egy bevásárlóközpontba. És tényleg, itt azonnal bejutottunk. Ha nem járt még a földi halandó a Csepel Plazában, akkor eleve nem is olyan egyszerű észrevenni. A csepeli HÉV mellett lévő bevásárlóközpont alig különbözik környezetétől, a lakótelepi házaktól. Mérete viszont alulmúlja az összes ismert budapesti plazát, de a kínálat is itt a legegyedülállóbb. Ha leértékelt lábbeliket, vagy gagyi zoknikat akarunk ajándékozni, máris érdemes felpattanni a csepeli HÉV-re, és belemerülni a fogyasztás helyi szentélyének tanulmányozásába. Műszaki cikkért viszont például nem érdemes bevenni a Csepel Plazat, mert ilyen termék a Murányi Rt. csődje óta itt nem kapható. Kényelmes gyógyszerezés
Van viszont zöldséges helyette, mindjárt a bejárattól balra, ahol ott jártunkkor a leértékelt túlérett banán volt a slágertermék. A létesítmény akkor is kiváló, ha gyógyszereket akarnánk spájzolni az ünnepekre, mert gyógyszertár is helyet kapott itt. Bár ezekben a napokban valamennyi bevásárlóközpont fullon van, a Csepel Plazában kényelmesen lehet sétálgatni, és ha elég figyelmes az ember, még kivénhedt rocksztárt is lelhet Somló Tamás személyében, aki persze nem biztos, hogy törzsvevője a helynek, de mindenesetre ott volt, amikor mi is. A plaza tesztelőnek illik próbavásárlásokat eszközölni, ennek ellenére azzal az elhatározással érkezem a helyre, hogy ma itt csak nézelődök és mindenféle szaküzlet eladóitól érdeklődök arról, mi mennyi, miért. A Csepel Plaza egyedülálló hely: bejárata mellett mint említettük zöldséges van balra, jobbra viszont az egykori BS-karácsonyokat idéző bódésor kapott helyet, ahol ezüstékszertől a gyertyán át, a kétes kinézetű hajszárítóig minden megtalálható. Persze a tesztelőnek ez sem elég, így még beljebb majd feljebb megy. Az első olyan hely, ahol a tervekkel ellentétben kinyílik a pénztárca az étkezde részleg, azon belül is a pizzéria. (Az éjszakai pizzaszállításban monopóliumot élvező társaság legminimálabb étterme ez, nyomott árakkal, fél adag kajákkal. Az evőeszköz és a tányér műanyag, tálca, vagy szalvéta nincs.) Klasszik gyorsétterem itt már nincsen, voltak próbálkozók, de kivonultak, azóta a helyükön két kínai étterem nyílt és van egyetlen hely, ahol pizzákat és tésztákat forgalmaznak. Ja és van két süteményárus is. Keleti ízek illat nélkül
Az egész Csepel plaza-ban az indiai boltban a legkedvesebb a személyzet. Minden bizonnyal mindenki látott már szélcsengőt: ez egy olyan részben fémből lévő szerkezet, mely vagy akkor szólal meg, ha véletlenül nekimegyünk, vagy ha a súlyként funkcionáló napocskával csilingelünk egyet. Mivel azonban a neve ezt megelőzően nem volt világos, elsőre a szélcsengők működési mechanizmusáról sikeredik érdeklődni, a vásárlás azonban elmarad. Mikor kiderül, hogy miről van szó, az unatkozó eladó hölgyek forgalomnövelési célzattal felajánlják, hogy további részleteket árulnak el a termékről. Aromalámpákban jó a cég, a hozzátartozó illóolajakkal azonban bajok vannak, nincsen ugyanis hatásuk, vagyis nem lesz tőlük kellemes illat a távfűtéstől kiszáradt lakótelepi szobában. Ülj be a dobozba! A könyvesbolt hanyagolható, mert minimális a kínálata, a CD-bolttal egybeépített ajándékbolt viszont megfogja az arra járót, kínálatával. Különösen akkor, ha vicces állatkával próbál az ember kedveskedni hölgyismerősének, aki viszont már a sikeres beszerzés után küldi más hullámhosszra a szerzőt, de ez egy másik történet és a plazateszt szempontjából érdektelen is. Szóval az ajándékboltban aránylag drágán lehet jópofa plüssállatkákat vételezni, melyek vicces, kedveskedő feliratot tartalmaznak. A legnagyobb kínálat a dobozban ülő medvékből van, mellyel boldog szülinapot, névnapot kívánhatunk, vagy egyszerűen csak kifejezésre juttathatjuk így karácsony közeledtével, hogy "I love you".
A vége jó A központokban szerzett rémes élményeinket a Petőfi Csarnok bolhapiacán hevertük ki. A végén, amikor illegális tűzijátékokkal, diafilmekkel, Molnár Gábor-kötetekkel és főtt kukoricával felpakolva bezuhantunk az autóba, csak úgy viccből leosztályoztuk a helyet. Ez jött ki:
hirdetés
|
hirdetés
|
