Atombombával tették volna járhatatlanná a Csalagutat
További Külföld cikkek
Coquelles-i állomás az alagútban
Az Egyesült Államokban egyébként e törvénynek köszönhetően lehetett bepillantani az iraki és guantánamói fogolykínzásokat kivizsgáló iratokba, amiket a Pentagon korábban nem akart a témával foglalkozó civil szervezetek rendelkezésére bocsátani, ám egy bírósági döntés álláspontjának megváltoztatására kötelezte.
Egy tűzeset elég volt a lezáráshoz
E dokumentumok egyikéből, egy 1974-es keltezésűből kiderül, hogy a védelmi minisztérium harminc évvel ezelőtt fontolóra vette, hogy az akkor még csak tervezett Csatorna-alagutat inváziós fenyegetés esetén atombombával teszi három évre átjárhatatlanná az egyébként csak húsz évvel később 1994-ben megnyílt átkelőt.
A nukleáris opcióval nem minden szakértő értett egyet. Az egyik korabeli belső feljegyzés szerzője "értelmetlen ostobaságnak" nevezte a tervet, azzal az érvvel, hogy ha "a Varsói Szerződés erői eljutnak Calais-ig, akkor már teljesen mindegy lesz, hogy a Csatorna-alagút átjárható-e vagy sem".
A védelmi minisztérium akkori tervezői egyébként valószínűleg alábecsülték a hagyományos eszközök hatékonyságát. A nagy-britanniai Folkestone és a franciaországi Calais közötti vasúti alagút kapacitását ugyanis néhány éve egy teherautókat szállító szerelvényen kitört tűzvész csaknem egy évre a minimálisra korlátozta; a hosszú hónapokig tartó helyreállítás alatt a két "cső" közül csak az egyik volt használható, váltakozó irányú forgalommal.
Kiszűrték a színeseket
Ugyancsak a frissen felszabadított titkos iratokból derült fény arra, hogy a brit hadsereg az 50-es évek végétől húsz évig tudatosan előnyben részesítette az "északias típusú" jelentkezőket, és a toborzást végző egészségügyi személyzet parancsba kapta az "ázsiai", valamint a "negroid", sőt még a "mediterrán jellegű" jelöltek kiszűrését is.
A faji esélyegyenlőség felett őrködő, valamit megsejtő szervezetek 1972-ben tájékoztatást kértek a hadseregtől arról, hogy soraiban hány színes bőrű katona szolgál, de a fegyveres erők vezetése még akkor is azt állította, hogy ilyen megkülönböztető nyilvántartás nem létezik.
Az etnikai alapú szűrés csak a 70-es évek vége felé halt el. Nagy-Britanniában nem sokkal a II. világháború után eltörölték a sorkötelezettséget, és azóta mindegyik fegyvernemben kizárólag hivatásos katonák szolgálnak.