Belgiumban a helyzet fokozódik
További Külföld cikkek
- A volt lengyel miniszterelnök is részt vesz a CPAC Hungary-n
- Nem eladó! Így tiltakoztak a turisták özöne ellen a Kanári-szigeteken
- Kijev olyan helyről kapott kritikát, ahonnan egyáltalán nem akart
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris hadgyakorlatot tartott, szimulálták az ellencsapást
A belgiumi politikai vitákat tovább élező lépéssel állt elő egy Brüsszel-környéki városka önkormányzata, a testület megszavazta, hogy településük, a majdnem 14 ezer fős Wezembeek-Oppem váljon ki Flandriából, s csatlakozzon Brüsszelhez.
Bebetonozott rendszer
Belgiumban a flamandok és a vallonok közötti együttélés egyik alapja, hogy a két népcsoport közötti határ 1963 óta változatlan, hiába változik valamely település lakosságának összetétele. Ezt a rendszert az 1970-ben született belga alkotmány betonozta be.
A rendszer alapvetően a két népcsoport közötti határvonalon, illetve Brüsszel környékén okoz problémákat, itt vannak olyan települések, amelyek - bár Flandriában találhatók - alapvetően vallon többségűek, illetve fordítva.
Brüsszelhez tartoznának
Mivel az utóbbi hónapokban több olyan lépés történt flamand részről, amelyet a francia ajkúak az eddigi status quo veszélyeztetésének éreztek, a flamand területen lévő és 70 százalékban francia ajkúak lakta Wezembeek-Oppem négy önkormányzati képviselője a múlt héten határozati javaslatot terjesztett elő, hogy településüket Flandria helyett csatolják a szomszédos, Belgiumban különleges státust élvező, kétnyelvű fővároshoz.
Másfél héttel ezelőtt a vallon pártok vezetői már fölvetették egyes flandriai települések Brüsszelhez csatolását.
Bár a kezdeményezésnek az alkotmányos szabályok miatt nincs sok esélye a megvalósulásra, a két népcsoport közötti feszültségeket máris fokozta.
A vallon Anschluss
Két napja pedig egy flamand politikus egyenesen Ausztria náci bekebelezéséhez, a hitleri Anschlusshoz hasonlította a vallon elképzelést, igaz, a hatalmas felháborodás nyomán másnap kénytelen volt bocsánatot kérni.
Az egyik, a vallonok idegeit felborzoló flamand lépés az volt, hogy Flandriában jövő év januárjától a szociális bérlakáshoz jutás előfeltétele lesz a holland nyelv legalább alapfokú ismerete.
A flamand szélsőjobb hatása
Megfigyelők bizonyosra veszik, hogy az új rendelkezés összefüggésben van a szélsőjobboldali Vlaams Belang flandriai előretörésével. E párt elődje, a Vlaams Blok évtizedeken át heves kampányt folytatott a bevándorlók ellen.
Mivel pedig a flamand szélsőjobb pártja a közvélemény-kutatások szerint mára Flandria legerősebb pártja lett, a többi politikai erő a jelek szerint megpróbálja kifogni a szelet a vitorláiból.