További Külföld cikkek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
A síita vallási pártok tömörülése, az Egyesült Iraki Szövetség nyerte a január 30-ai iraki választásokat a szavazatok 47,6 százalékát szerezve meg, közölte vasárnap az iraki választási hivatal, miután a hét közepén elhalasztották az eredmények bejelentését.
A szunniták nélkül 58 százalékos részvétel
A szavazatok negyedét (25,4) szerezte meg a két kurd párt szövetsége (a kurdok aránya húsz százalék körül van), az ideiglenes kormány vezetőjének, Ijád Alávinak pártja a nagyobrészt világi síitákból, kisebb részt mérsékelt szunnitákból álló Iraki Listája 13,6 százalékot szerzett meg.
A választáson 8,55 millió iraki, a választásra jogosultak 58 százaléka adta le szavazatát. A részvételi arány különösen a szunnita területeken volt alacsony, mert a szunnita lázadók a választások bojkottjára hívtak fel, és merényletekkel fenyegették meg azokat, akik az urnákhuz járulnak.
A választási hivatalnál még három napon át lehet fellebbezni, utána hivatalosan is bejelentik az eredményeket.
A BBC bagdadi tudósítója arról számolt be, a síiták elégedetlenek az eredménnyel, ők ugyanis 60 százalékos győzelmet jósoltak maguknak, amitől jócskán elmarad a 47,6 százalékos eredmény.
Az erőszak eközben nem hagyott alább Irakban az elmút héten sem, a legutóbbi támadásokban fegyveresek kivégeztek egy magas rangú iraki katonatát a főleg szunniták és kurdok lakta Észak-Irakban, a rendőrség pedig Bagdadban bukkant Alávi miniszterelnök két munkatársának holttestére.
Az alkotmányról fognak dönteni
Az irakiak január 30-án a 275 tagú ideiglenes nemzetgyűlésről, valamint 18 régió tanácsának összetételéről döntöttek. A nemzetgyűlés legfőbb feladata az ország alkotmányát összeállító bizottság létrehozása és az alkotmányozó nemzetgyűlés jövő évre tervezett választásának előkészítése.
A gyűlés emellett elnököt és két alelnököt is választ - várhatóan a három nagy államalkotó csoport, a szunniták, a síiták és a kurdok egy-egy jelöltjét. Az elnöki funkció nagyrészt ceremoniális, de az államfő hatásköre a kormányfő kinevezése.
A szunniták bojkottja miatt az alkotmányozó nemzetgyűlés szinte kizárólag a lakosság hatvan százalékát kitevő síiták és a húsz százalékos kurd kisebbség küldötteiből áll majd - ez nagyban megnehezíti egy, az országot nyolc évtizeden át irányító szunnita kisebbséget is kielégítő alkotmány megalkotását.
Az amerikai vezetés, az ország egységét biztosítandó, korábban úgy tervezte, hogy a most felálló parlamentben megfogalmazott alkotmányt népszavazáson kell megerősíteni. A népszavazás érvényességének feltétele, hogy mindhárom államalkotó népcsoport tagjai kétharmados többséggel támogassák az új alaptörvényt.
Iszlám törvénykezést akarnak
Tovább ronthatja az amerikaiak egy világi vezetésű Irakról szőtt elképzeléseit, hogy a hét elején két nagy tekintélyű síita főpap (Mohamed Isak al-Fajad és Ali al-Szisztáni nagyajatollah) is kijelentette, hogy az új alkotmányt az iszlám törvénykezésen kell alapulnia.
Szisztáni és Fajad követelése komoly fenyegetést jelenthet a világi berendezkedés híveinek, tekintve, hogy a választások várható nyertese a vallásos pártokat tömörítő Egyesült Iraki Szövetség. Szisztáni eddig is kemény befolyással bírt az eseményekre, sok elemző szerint a január 30-án megtartott iraki választásoknak már a lebonyolítása is a vallási vezető sikere volt.
Szisztáni és Fajad követelése meglepő, mivel a választások előtt a vallásos pártok hitet tettek a világi hatalom mellett. Szisztáni, bár egyértelműen támogatta, de nyíltan nem állt ki a vallásos pártok szövetsége mellett, és egyéb megnyilatkozásaiban is a világi demokráciát méltatta.
Egy iszlámista alkotmány elfogadásával Irak leginkább a szomszédos Iránra hasonlíthat - ez mindenképpen ellentétes George W. Bush és neokonzervatív stábja eredeti, a demokrácia terjesztéséről szóló elképzeléseivel.
Egyesült Iraki Szövetség - United Iraqi Alliance, UIA
[Az Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) - Abdulaziz al-Hakim, Adil Abdul Mahdi; Dava Párt - Ibrahim al-Dzsafar; Iraki Nemzeti Kongresszus (INC) - Ahmed Csalabi]
A legtöbb iraki által csak a klérus listájának nevezett pártszövetség a vallásos síiták pártja. Ellenfeleik vádjai szerint Irán szolgálatában állnak, a szomszédos síita állam teokratikus berendezkedését tekintik példának. Nyilatkozataikban azonban a világi politizálás mellett kötelezték el magukat.
Iraki Lista - Iraqi List, IL
[Iraki Nemzeti Egségpárt - Ijád Alávi ideiglenes kormánfő; Függetlenek - Falah Nakib, az ideiglenes kormán szunnita belügminisztere, Tamir al-Gadban, a szintén szunnita olajügyi miniszter, Huszein Szádr mérsékelt vallási vezető]
A programjában erős vezetést és biztonságos országot ígérő párt szinte teljes egészében Alávira épül. A párt megerősítené a fegyveres erőket és a jogrendet. Alapvetően síita irányítású, de világi irányultsága miatt befolyásos szunniták támogatását is élvező pártalakulat.
Irakiak - Iraqis, Is
[Gazi al-Javer ideiglenes államfő, befolyásos szunnita törzsi vezető; Haszim al-Salan, síita származású védelmi miniszter]
A szunnita államfő pártja az IL lehetséges koalíciós partnere. Legnagyobb előnye, hogy a kevés induló szunnita dominanciájú párt egyike.
Kurdisztán Szövetség - Kurdistan Alliance, KA
[Kurd Demokrata Párt (KDP) - Maszud Barzáni; Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) - Dzsalal Talabani]
A két legnagyobb, egymással amúgy szembenálló kurd párt szövetsége maximalizálhatja a kurd szavazatok számát. Céljuk a kivívott kurd autonómia megőrzése. A szunniták várható távolmaradása miatt a lakosságarányosnál nagyobb parlamenti frakcióra számíthat.
Népi Szövetség - Union of the People, UP
[Kommunista Párt - Hamid Musza; kisebb baloldali pártok]
A legrégibb iraki párt, a kommunisták vezette szövetség ellenzi az amerikai megszállást, ellenben teljes mértékben világi. Fő céljuk a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése.
Független Demokraták Szövetsége - Alliance of Independent Democrats, AID
[Iraki Független Demokraták - Adman Pacsacsi; idősebb államférfiak]
A liberális, világi pártot száműzetésből visszatért politikusok alkotják, vezetőjük, Pacsacsi a Baath Párt hatalomátvétele előtt Irak külügyminisztere volt. A legnyugatkompatilisabb pártalakulat nem számíthat túl nagy sikerre, bár szunnita háttere előnyt jelenthet.
Nemzeti Demokrata Párt - National Democratic Party, NDP
[Naszir al-Csadercsi]
Világi és liberális, egyben jelentéktelen.
Nemzeti Demokrata Szövetség - National Democratic Alliance, NDA
[Szamir al-Szumajdaj]
Világi és liberális, az NDP-hez hasonlóan esélytelen.
Független Nacionalista Káderek és Vezetők - Independent Nationalist Cadres and Elites, INCE
[Fatalah Ismail]
A fanatikus síita vallási vezető, Muktada al-Szádr feltétlen híveiből toborzott párt szereplése sokáig aggasztotta az amerikaiakat. Két héttel a választások előtt a tavalyi zavargásokat kirobbantó vallási vezető azonban úgy döntött, inkább bojkottálná a választásokat, így az őt támogató újságíró, Ismail pártja sem számíthat túl nagy támogatásra.
Iraki Köztársasági Szövetség - Iraqi Republican Alliance, IRA
[Szád al-Dzsanabi]
Az erősen Amerika-ellenes, szunnita nacionalista párt azonnali csapatkivonást és központosított államigazgatást követel. Vezetőjük, Dzsanabi sikeres üzletember, aki több befolyásos szunnita törzs támogatását is megnyerte. A szunnita voksok többségét megszerezve erős párttá válhat.
Alkotmányos Monarchia - Constituional Monarchy, CM
[Serif Ali bin Huszein]
Irak utolsó királyának unokaöccse a monarchia visszaállítását tűzte ki célul. Szunnita pártként, a várható alacsony részvétel miatt akár felülreprezentált is lehet a törvényhozásban.
Iraki Hasemita Szövetség, Iraqi Hashemite Alliance, IHA
[Serif Mamun Abdelrahman al-Najszan]
Monarchista pártból is kettő van, kilátásaik a CM-éhez hasonlóak.
Szabad Tisztek és Civilek Mozgalma - Movement of Free Officers and Civilians, MFOC
[Nadzsib al-Szalhi]
A mozgalom Abdulkarim Kaszimtól, a királyságot 1958-ban megdöntő katonatiszttől eredezteti magát. Kaszim a síiták körében igen népszerű volt, hatalmát 1963-ban a Baath párt döntötte meg.
Vallási és Etnikai Kisebbségi lista - Religious and Ethnic Minority List, REML
[Egyesült Turkomán Front; Nemzeti Turkomán Mozgalom; Turkomán Testvériség Pártja; Két Folyó Szövetség - keresztény; Két Folyó Nemzeti Lista - keresztény; Nemzeti Asszír Szövetség - keresztény; Jazidi Mozgalom a Reformért és a Fejlődésért - az ősi római mitarista szektát követő kurdok]
A nemzetiségi pártok között a félmillió turkománt képviselők a legharciasabbak. A nemzetiségi lista nem számíthat túl nagy támogatottságra, de mivel a parlamentbe kerüléshez elég a szavazatok 0,36 százaléka, jó esélyük van a képviseletre.
Iraki Iszlám Párt - Iraqi Islamic Party, IIP
[Moszen Abdelhamid]
Az IIP a választások talán legfájóbb távolmaradója. A szunniták legerősebb pártja a a terroristákkal is összefüggésbe hozott, pánarab Iszlám Testvériség része. A bojkott miatt ugyan nem lesz törvényhozási képviselője, a szunniták között játszott szerepe miatt azonban a jövőben is megkerülhetetlennek látszik.