Az ETA nem mond le az erőszakról
Ez volt az első alkalom, hogy a madridi robbantás óta az ETA a hagyományos módon - a Gara című baszk lapban - hallatott magáról.
A 202 áldozatot és majdnem másfélezer sebesültet követelő március 13-ai merénylet első gyanúsítottja az ETA volt, majd - miután aznap este Koránból való tanításokat és robbanószerkezeteket találtak egy lopott furgonban - a spanyol hatóságok figyelme az iszlám szélsőségesek felé fordult. Azóta három marokkóit és két indiai, illetve további öt személyt vettek őrizetbe Spanyolországban.
A választások előtt három nappal, amikor még csak találgatni lehetett, milyen szervezet áll a modern kori Európa legvéresebb terroristatámadása mögött, tudvalevő volt, hogy a választások kimenetele attól függ, az ETA-ról vagy az al-Kaidáról bzonyosodik-e be bűnössége, az előbbi a keményvonalas konzervatívoknak, az utóbbi a békepárti szocialisátknak kedvezett volna.
A konzervatív végül azért vesztették el a választást, mert sokáig kizárólag az ETA-t gyanúsították a támadással a nyomok ellenére, sőt az is kiderült, a spanyol médiára is megpróbáltak befolyást gyakorolni.
Zapatero beszélne az ETA-val
Az autonómiáért, illetve végső soron a függetlenségért küzdő baszk és katalán politikai szervezetekkel, így az ETA politikai szárnyával is az utóbbi években békülékenyebb hangot megütő Zapatero a megnyert választások után a múlt héten kijelentette: kész az ETA-val az intelligens párbeszédre az erőszak befejezésének érdekében.
Azonban ez nem nyerte el a leendő kormányfőn pártja, a PSOE tetszését, ezért közleményben cáfolta meg saját miniszterelnök-jelöltjét, leszögezve, mivel az ETA egy terrorszervezet, semmiféle párbeszédre nem hajlandó.