Elsimítják az izraeli kémbotrányt

A vasárnap kirobbant izraeli kémbotrány a republikánus konvencióra gyülekező tüntetők mellett a hétvége címoldalas hírévé vált, ám vélhetően jóval kisebb jelentőségű ügyről van szó, mint akár a nyáron Új-Zélandon letartóztatott két izraeli titkos ügynökök, vagy a mostani kémbotránnyal kapcsolatban felidézett Jonathan Pollard 1984-es ügye volt.

Ebéd a nagykövettel

A kémkedés vádját hétfőn határozottan elutasította az izraeli hírszerzés vezetője, ám azt az AP hírügynökség értesülése szerint elismerték, hogy egy magas rangú izraeli diplomata találkozott az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon egyik tisztviselőjével, akit az FBI másfél éve megfigyelés alatt tartott.

A Newsweek hétfői számában megjelent értesülések szerint Lawrence A. Franklin a Pentagon Iránnal és a közel-keleti nukleáris fenyegetettséggel foglalkozó szakértője Iránnal kapcsolatos információkat (állítólag egy elnöki direktívát) adott át Izraelnek, mégpedig az Amerikában működő zsidó lobbiszervezet, az AIPAC munkatársainak segítségével. A kiszivárogtatott hírek szerint Franklinre akkor figyelt fel az FBI, amikor 18 hónapja egy az izraeli nagykövetség egyik diplomatájának, bizonyos Naor Gilonnak és az AIPAC két munkatársának munkaebédjére toppant be.

Bush nem hívta fel Saront

Bár az ügy konkrét körülményeiről kevés információval szolgáltak az amerikai illetékesek, a Jerusalem Post izraeli diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írja, az ügy nem bír akkora jelentőséggel a hangzatos lapcímek ellenére.

A lap által megszólaltatott jogi tanácsadó, aki az AIPAC két, az FBI által gyanúsított munkatársának dolgozik, elmondta eddig még nem gyanúsították meg védenceit, csupán elbeszélgettek velük. Egy névtelenséget kérő bűnügyi szakértő szerint, ha valóban törvénysértés történt volna, elsőként a Pentagon munkatársát tartóztatták volna le, ám a Washington Post értesülései szerint mindeddig nem történt letartóztatás. Az is árulkodó, hogy korábban "kémkedésről" és a "Pentagonba beépült téglákról" nyilatkoztak amerikai illetékesek, hétfőn már csak "rosszul kezelt" információkról esett szó.

Az ügy "súlytalanságát" jelezheti az is, hogy sem Ariel Saron, izreali kormányfő nem tért haza szabadságáról, sem az izraeli külügyminiszter Saúl Mofaz nem tartott rendkívüli egyeztetést az ügyben. A Jerusalem Post információi szerint a hétvégén George W. Bush amerikai elnök sem kereste fel telefonon Saront, és viszont, ami egy igazi kémbotránynál minden bizonnyal megtörténik.

Rutinellenőrzés

"Kezeink tiszták, semmi ok a pánikra" - nyilatkozta az izraeli egy diplomata. A lap hozzáteszi, nem véletlen, hogy a kémbotrányról szóló sajtóhíreket Izrael nem méltatta hosszas magyarázkodásra, helyette rövid, egymondatos "cáfolatokkal" tagadta a vádakat.

Az AFP francia hírügynökség értesülése szerint az FBI azért követte Franklint egy ideje, mivel két éve az amerikai titkosszolgálatok megfigyelés alatt tartanak minden minősített anyagokkal dolgozó civilt, hogy felderítsék, hogyan bánnak a hírszerzés, a nemzetvédelem információival.

Mellékhatások

Az ügynek ennek ellenére, ha nem is hosszú távon, de lesznek vesztesei, közülük minden bizonnyal a legnagyobb a mintegy 65 ezer embert foglalkoztató AIPAC, hiszen ezek után nem lesz az a tisztviselő, aki szóba mer állni az izraeli lobbiszervezettel; de kellemetlen hatásai lehetnek az izraeli-amerikai kapcsolatokra, mivel az ügy tovább erősíti azt a feltételezést, hogy az izraeliek aránytalanul nagy befolyással bírnak az amerikai külpolitikára.

A Washington Post arra figyelmeztet, az újabb kémügy tovább ronthatja a jó ideje heves fenyegetésekkel tűzdelt Irán és Izrael közötti kapcsolatokat, aminek egy jó ideje Irán nukleáris fegyverkezése áll a középpontban. Izraeli nemrégiben azzal fenyegette meg Iránt, hogy Irakhoz hasonlóan azonnal légitámadást intéz az első működő atomerőmű ellen az országban.

Az izraeli félelmeket fokozhatja, hogy legutóbb a floridai partoknál végzett próbarobbantások során az izraeli rakétavédelem kudarcot vallott, amikor a Közel-Keleten közkedvelt fegyvernek számító Scud-D, és az Iránban rendszeresített Sihab-3 közép-hatótávolságú rakétákat kellett volna becsapódás előtt kilőnie.

A Washington Post által megkérdezett izraeli történész szerint Izrael nem sokat nyerne azzal, ha az Egyesült Államokban kémkedne, "mivel a két állam kapcsolata annyira nyitott és kölcsönös". Michael Oren szerint Izrael és az Egyesült Államok azonos álláspontot képvisel Iránnal szemben, titkosszolgálataik összedolgoznak, legfőképp azon, hogy Irán ne jusson nukleáris fegyverekhez.