Judit
2 °C
7 °C

Magyarok a Morales elleni merényletkísérletben?

2009.04.16. 20:06 Módosítva: 2009-04-16 23:54:17
Evo Morales bolíviai elnök bejelentette, hogy külföldi zsoldosok merényletet terveztek ellene, de a biztonsági erők ezt meghiúsították, és közben három embert lelőttek, kettőt letartóztattak. A lelőtt, illetve letartóztatott merénylők között egyes értesülések szerint magyarok is vannak: a bolíviai rendőrfőnök magyarokról, az alelnök horvátokról és írekről beszélt. A magyar külügy még nem tud biztosat.
evo

A venezuelai Cumaná városban - egy latin-amerikai gazdasági csúcs alkalmából - tartózkodó Evo Morales arról számolt be újságíróknak, hogy még előző nap utasítást adott az összeesküvők letartóztatására, ami csütörtökön meg is történt: Santa Cruz bolíviai város egyik szállodájában félórás tűzharcban három embert lelőttek, kettőt pedig elfogtak. A sajtótájékoztatón vele volt Hugo Chávez venezuelai és Raúl Castro kubai elnök is.

La Pazban Hugo Escóbar bolíviai rendőrfőnök ugyanakkor azt közölte, hogy a halottak külföldi állampolgárok, gyaníthatóan magyarok, és egy bolíviai társuk is van. Az akció során robbanóanyagot, nagy kaliberű fegyvereket, és az elnöki gépkocsi konvoj követésére készített terveket foglaltak le. A letartóztatottakat Lap Pazba szállítják repülőgépen.

A bolíviai konzuli ügyekkel is megbízott Király Zsolt Buenos Aires-i konzul az első híradások időpontjában hivatalosan még nem kapott értesítést a La Paz-i hatóságoktól, későbbre ígért tájékoztatást az MTI megkeresésére.

A La Razón bolíviai napilap úgy tudja, hogy a két letartóztatott is magyar. Az akciót helyi idő szerint csütörtökön hajnali ötkor indította egy a fővárosból átvezényelt különleges rendőri alakulat. Később egy másik helyszínen is találtak a csoporthoz tartozó fegyvereket. Az ABI bolíviai hírügynökség is úgy értesült, hogy a lelőtt merénylők közül kettő magyar és egy bolíviai.

Az összeesküvés hátteréről Morales elnök konkrétumokat nem mondott, de általában véve a bolíviai jobboldalt emlegette, mint politikai felelőst. Szerinte az összeesküvők őt, valamint az alelnököt és az egyik minisztert akarták meggyilkolni. Megemlített egy ír összeesküvőt is, de róla később nem esett szó.

A Prensa Latina kubai hírügynökség szerint a rendőri akciót a Las Americas szállodában hajtották végre, és közben egy robbanás is történt. A hírügynökség ugyanakkor úgy értesült, hogy a halottak mindegyike és két letartóztatott is magyar, s egy bolíviait is elfogtak.

Álvaro García Linera bolíviai alelnök - akit a bejelentések szerint ugyancsak célpontul választottak a merénylők - La Pazban viszont már horvátokról és írekről beszélt, és úgy nyilatkozott, hogy a megtalált fegyverek mennyiségéből és típusából a rendőrség arra következtet: lehetnek más terrorista sejtek is a most felszámolt csoporton kívül Bolíviában. A dokumentumok arra utalnak, hogy a merénylők szélsőjobboldali-fasiszta kapcsolatokkal rendelkeztek.

Az EFE spanyol hírügynökség jelentésében kitért arra, hogy külföldiek is vannak az áldozatok és letartóztatottak között, de nemzetiségük egyelőre nem teljesen tisztázott: a nap folyamán magyarokról, horvátokról, egy írről és egy románról tett említést a latin-amerikai média a bolíviai összeesküvők mellett.

Drexler András, a Buenos Aires-i magyar nagykövetség munkatársa az Index kérdésére elmondta, felvették a kapcsolatot a bolíviai hatóságokkal, de egyelőre semmilyen hivatalos megerősítést nem kaptak. Szerinte legkorábban péntek délutánra várható eredmény. Bolíviában nincs magyar nagykövetség, az argentínai külképviselet egyik konzuli kerületének számít.

A bolíviai konzuli ügyekkel is megbízott Király Zsolt Buenos Aires-i konzul magyar idő szerint szerda késő este telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az argentínai magyar nagykövetség felvette a kapcsolatot a bolíviai hatóságokkal, amelyek péntekre ígértek hivatalos tájékoztatást a külképviseletnek. A magyar nagykövetség továbbítja majd a La Pazból kapott információkat a budapesti Külügyminisztériumnak; ezt követően a tárca tud felvilágosítással szolgálni a sajtónak.

Az indián elnök

Evo Morales Bolívia első indián származású elnöke. A szocialista politikus 1997-ben került a parlamentbe, és egy sikertelen 2002-es kísérlet után 2006-ban választották elnökké a szegények felemelését és sok egyéb mellett a kokalevél termesztésének legalizálását ígérő programmal. Politikai szövetségesei Dél-Amerika baloldai állami vezetői, Fidel Castro kubai, Lula Da Silva brazil, Hugo Chávez venezuelai, és Néstor Kirchner argentin elnökök. Morales szerint a kapitalizmus felelős a környezeti problémákért, telekommunikációs és energiaipari cégeket, valamint földterületeket államosított. Az Egyesült Államokkal szemben is rendkívül kritikus: 2008. őszén kiutasította országából az amerikai nagykövetet, mert az állítólag kormányellenes propagandát folytatott. Ellenzéke főleg a gazdagabb tartományokban erős, amelyeknek komoly áldozatokat kell hozniuk a szegényebbek kedvéért. A Morales politikáját elutasító fehér elit autonómiát követel, a kiéleződött belpolitikai küzdelemben a zavargások gyakran halálos áldozatokkal is járnak Bolíviában.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?